Üdvözlünk!

Éppen időben érkeztél Vándor!

Háború közeleg és elkél minden tenni vágyó erős kéz, forgasson akár fegyvert, vagy használja a mágia hatalmát.
Ne aggódj, ha nem állsz még készen, hőssé formálnak majd a kalandok.
Fedezd fel a világot, kelj útra, kalandozz sivatagon, kietlen tájakon, havas hegyek legmélyén, dögletes mocsáron és a mindig veszélyt rejtő tengereken át. Küzdj ádáz szörnyekkel, élj nemesi életet, vívd ki a hősnek járó tiszteletet, vagy rejtőzz árnyak közé és vedd el azt, ami neked jár!
Gyűjts hát magad köré szövetségeseket és formáld saját belátásod szerint a változó világot!

Az oldal alapítása:
2012.10.01.

Belépés

Elfelejtettem a jelszavam!

Kaland

Fejedelmi játszma című kalandban a reagkör határideje:
04.09. 21:00

Latest topics

Ederthin várostérkép

A dombtavi időszámítás szerint jelenleg 616-ot írunk.

Ki van itt?

Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

Nincs


[ View the whole list ]


A legtöbb felhasználó (12 fő) 2016-10-11, 18:26-kor volt itt.

Statistics

Jelenleg összesen 3473 hozzászólás olvasható. in 143 subjects

Összesen 55 regisztrált felhasználónk van.

Legújabb felhasználó: Shycor N'ylwenn

Szerzői Jogok

Az oldalon található egyedi alkotások az alkotó(k) tulajdonát képezik!
A Világleírás és a helyszínek, helyszínek leírásai az oldal készítőinek szellemi terméke, így a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően használható fel szabadon.

    Tűzfátyol

    Share
    avatar
    Montea
    Admin

    IC hozzászólások száma : 3

    Tűzfátyol

    Témanyitás  Montea on 2012-10-02, 00:07

    First topic message reminder :


    A Tűzfátyol a Mulatónegyed igazi, csillogó, selyembe burkolt ékköve. Az Illatos házak utcájának elején nyílik, messziről megismerni sajátos vörös-arany oszlopairól, valamint a bejáratot és az ablakokat mindig takaró vörös selymekről. Hosszú múltra tekint vissza, hajdan igazi fogadóként üzemelt, számos művész itt szállt meg, de erre már szinte senki sem emlékszik, mert évtizedek óta az épület emeletén a szórakozást biztosító táncosnők laknak.
    A bejárathoz széles, öt lépcsőfok vezet fel, s bár nappal legfeljebb vörös oszlopaival tűnik ki az épület, nincs ez így éjszaka, amikor a vörös fátylak sejtelmesen szűrik meg a bentről kiáradó fényt és zenét. Belépve elfeledi a látogató a homlokzatot, hogy kőből épült épületben jár és még talán azt is, hogy a Fejedelemségben van.
    A padlót nem látni, mert minden talpalatnyi részt vastag szőnyeg fed, de nem ám toldozott-foldozott össze nem illő rongyszőnyegek. A sűrű szövésű, bijar mintájú szőnyegek jól illenek a plafonról induló, falakat is betakaró szövetekhez. Ha nem lennének a félköríves ablakok, sátorban is érezhetné magát a betérő.

    A bárpult a bejárati ajtótól jobbra található, arany, vörös és sárga határozza meg főleg a helyiség színvilágát. A pult mögött két ajtó nyílik, egyik a raktárba, a másik a konyhába. A ház specialitásai az egzotikus tészta fehérboros kaviárral valamint a csőben sült osztriga vajas, szerecsendiós mártással.
    Alacsony lábakon álló asztalok egymástól kellő távolságra vannak, körülöttük a szivárvány színeiben pompázó ülőpárnák. A nap leszállta után színes üvegburák alatt hangulatosan lobogó mécsessel világítanak. Az emeletre a bárpulttal szembeni lépcsősor vezet fel. A szobák kényelme? Nem fognak csalódást okozni.
    Állítólag Adar ishiri volt az első tulajdonos, aki meghonosította a hastáncot, ezt a roppant nőies táncot a városban ebben fogadóban, de ahogy teltek az évek, kiegészült valamivel, amiért még az Adar Ishirből érkezők is szívesen betérnek ide: az itt fellépő hölgyek mesterei a tűznek, gyakori kellék náluk a lángoló legyező, mégis, nem tudni olyan esetről, ahol panasszal élt volna a vendég véletlen égési sérülés miatt.
    A Tűzfátyol közkedvelt a polgárok körében, ugyanis árai nem szöknek a csillagos ég felé - mint az Ezüstgriffben -, de minősége mégis megelőzi a Vén Csónakost, nem beszélve az Ördögfűről... talán, mert nem kínálnak szállást, így több forrás marad a konyha színvonalának megtartására és a kiesett bevételt úgy is pótolják a selyemfátyolba öltözött hölgyek, akik borsos áron szórakoztatják táncukkal a vendégeket. Jobb módú polgárokat, katonákat, de lovagokat és előkelő családok tagjait is gyakran megtalálni itt a vendégek között.
    avatar
    Thalassa Y'arioth

    IC hozzászólások száma : 98

    Azt csiripelik a madarak...

    Témanyitás  Thalassa Y'arioth on 2014-02-02, 20:19

    -Én itt egy páncélt sem látok. – felel unottan. ~Tényleg ezzel jön? Nevetséges…~
    A nem létező élt nem hallja ki a lány feleletéből. A többire azonban még unottabb arccal tekint vissza egy ideig.
    -Jó adag sületlenséget tudsz összehordani. Bolondnak kellett volna állnod, nem táncosnőnek. – na, azt azért nem, de hogy ő dicsérjen. Még elbízná magát és feljebb megy az árral. Még mit nem.
    A kis titok kiderül. Elégedett somolygás belül. Kevesen tudnak a mélysötét üzelmeiről, amibe az érzéki örömök széles skálája benne leledzik. Ennyi idő alatt, míg élt, volt ideje elsajátítani bizonyos finomságokat. Fogja tudni, ha blöfföl a lány.
    -És hol van a szabadító leveled? – érdeklődik negédesen. Mint mikor a kígyó készül lecsapni áldozatára, csak előbb elbájolja.
    avatar
    Gineyra Caselli LiSanti

    IC hozzászólások száma : 67

    Azt csiripelik a madarak...

    Témanyitás  Gineyra Caselli LiSanti on 2014-01-25, 17:00

    *Máris van valaki, aki a széket kihúzza neki. Tökéletes. Thalassától ez igazán meglepetés lett volna, így igazán nem is számított rá, hogy ő teszi meg. A szavakra körbe sem tekint, nincs szüksége rá.*
    - Igen, ez egy erőd minden olyan este, mikor a lovagok létszáma arányaiban már-már eléri a parton lévő erődben lévőkét. Nem tévedtem el, tudom, hol vagyok. *Jelenti ki magabiztosan és kacér sejtelmességgel. Nem hiszi, hogy mindegyik mintalovag ott az erődben, hogy nem jönnének el ide mulatni. Elvégre nem mondtak ők le az élet és a nők élvezetéről. És a szigorú kiképzők és férfias lovagnők mellett nekik is szükségük van egy kis gyengédségre, egy kis művészi élvezetre...*
    - Köszönöm, igazán kedves fogadtatás. *Már-már úgy hangzik, mintha már tényleg ide tartozna, csak erről Thalassa nem tud még. Előbb a bókot köszöni meg - mert ő bóknak vette, az élet élvezete sokszor a felfogáson múlik -, aztán felel.*
    - Ki másnak mondanám, ha nem annak, aki kérdezte, s aki ide invitált? Másrészről pedig az sem elhanyagolható szempont, hogy a személyzet fogalmazása szerint Inglerion úr gyakran megfordul itt. Már csak az a kérdés, hogy ebben a kis fiatalka országban minden törzsvendéget megbecsülnek annyira, hogy szemvillanása elegendő, s nem lépnek közbe a táncomnál? Vagy Inglerion úr valami..többet takar? *Megvan benne a képesség, hogy a táncot átélje, de megfigyelje a környezetét is. Látta, hogy Thalassa jelzésére nem léptek közbe, akik már mozdultak. Nem vak és nem is hülye. Ahogy a türkizkék vagy türkizzöld (mikor milyennek látszódnak) szemek a férfira pillantanak, benne van, hogy ne is akarja hülyének nézni. Bizonyos szinten persze a homályban tapogatózik, feltételez csak, de a mozdulatot ne akarja Thalassa letagadni, nincs értelme. Azt is tudja, hogy a férfi szeretne valami konkrét választ, nem olyasvalakinek tűnk Thalassa, akinél sokáig lehet húzni a mézesmadzagot anélkül, hogy valamit adna is.*
    - Értek a tánchoz, a zenéhez, irodalomhoz, művészetekhez, divathoz, ha kell, akkor a politikához is és kiváló vitapartner vagyok! Számos egyéb más mellett természetesen az Arany Szenvedélyekhez is... *Avagy az örömszerzés oly tizenkilenc módja, amitől olyan híres ágyasok a valny'yri Éjimadárkák, az előre elterjesztett pletyka is ennek beharangozását szolgálta, és ahogy az utcán észrevette, izgatottak is lettek páran tőle. Nemcsak az ország miatt lett arany a neve, hanem mert rendkívül drágán is mérik azokat az örömöket, hát még egy ott kitanult rabszolgát! Leplezetlen kíváncsisággal, s ki nem mutatott izgulással figyeli, milyen reakciót szül mindez, merre folytatódik tovább a beszélgetés?*
    avatar
    Thalassa Y'arioth

    IC hozzászólások száma : 98

    Azt csiripelik a madarak

    Témanyitás  Thalassa Y'arioth on 2014-01-25, 11:17

    Egy fiú már készségesen ugrana, hogy segítsen leülni Gineyrának. Számára azonban érdektelen, hogy egyedül vagy segítséggel foglal helyet.
    -Nézz körül. Szerinted ez itt az erőd? A lovagocskáid ott vannak. Kicsit eltévedtél. – szenvtelen hang, sokkal inkább a fekete és a mélybarna szín árnyai mutatkoznak vissza és a fém élessége.
    Egy ideig csendben figyeli a lányt.
    -A homálynak csak akkor van értelme, ha kivehető belőle pár körvonal. Legyél egy kicsit részletesebb. Mihez is értesz és miért éppen nekem mondod ezt?
    Elvégre senki sem tudja, hogy ő és a Tűzfátyol milyen kapcsolatban vannak.
    -A táncod kellő sikert aratott. – meg nem mondaná, hogy neki is tetszett.
    ~Tiszta és kívánatos mozdulat, hangszín. Tuti nyerő.~ A gondolatok nem ülnek ki az arcára, csupán keresztbe font karral ül tovább, hátradőlve.
    avatar
    Gineyra Caselli LiSanti

    IC hozzászólások száma : 67

    Azt csiripelik a madarak...

    Témanyitás  Gineyra Caselli LiSanti on 2013-11-26, 22:19

    *A faarc annyira nem zavarja, tudja, hogy vannak, akik ennyire elrejtik az érzelmeiket, és inkább ez, mint még egy olyan vicsor-vigyor, amilyent üdvözlés gyanánt kapott. Thalassának határozottan jobban áll, ha csukva van a szája. Hogy tetszik az előadás, azt csak abból szűri le, hogy mindenkit aki közbelépne, megállít. Érdekes, ilyen fontos vendég lenne, hogy egy pillantás elég? Ráadásul a közbelépő személyzet ennyire lesi a pillantását mielőtt rendesen cselekvésbe lendülnének? Nem hiszi, hogy egy vendég lehet ennyire fontos, ha nem maga a Fejedelem az, de az meg emberi vér, nem félig ez, félig elf.
    Hazudna, ha azt mondaná, nem tölti el elégedettséggel a tapsvihar a többiek részéről a tetszés egyéb megnyilvánulásairól nem beszélve. Azért hogy rokonszenvesebb legyen, elrejti, hogy ez is volt az elvárása. Viharos bemutatkozás a sok pletyka után. Egy olyan művésznőnek, mint amilyennek kiadja magát, nem lehet csak úgy kopogtatnia egy ajtón, hogy akad-e munka?
    Ezúttal reagál az intésre, noha továbbra is valami előzékenyebb megoldást várt volna, de a húrt sem feszítheti tovább egy bizonyos ponton túl. Azért mikor odaér az asztalhoz, megáll mellette, s mivel sejthetően Thalassára úgy sem számíthat, jelentőségteljesen az egyik személyzetre pillant, majd arra a kevés szék egyikére, ami van a Tűzfátyolban. Húzza csak ki neki, hadd legyen pár sztár-allűrje.*
    - Ó, talán a lovagok országában ez az illő invitálás és ismerkedés módja? *Kérdez vissza elmosolyodva csókra termett ajkaival, miután leült, s egyik keze ujjaival utánozza a mozdulatot, amivel Thalassa próbálta odainteni őt. Az első próbálkozást, a szemöldökemelést most inkább elhagyja, nem utánozza. Kellemes hangja van, se nem túl mély, se nem túl magas, s van benne érzékiség abból az elemi fajtából, amihez nem kell a megjátszás, nem kell az erőltetés.*
    - Tudok mást is. Sok mindent és mindent, de ha kell, keveset. Mikor melyikre van igény. Te melyikre tartasz most igényt? *Emeli fel a kupát, mely biztos neki van odakészítve a borral együtt. Ki másnak? Megemeli picit Thalassa felé és kortyol pár aprót, hogy oltsa szomját. A kupa pereme felett még ott látszódik finoman kipirult arca és élénk, okos, a tenger színét idéző szemei kíváncsian pillantanak a feketébe öltözöttre.*
    avatar
    Thalassa Y'arioth

    IC hozzászólások száma : 98

    Azt csiripelik a madarak...

    Témanyitás  Thalassa Y'arioth on 2013-11-26, 13:20

    Faarccal tekinti végig a táncot, belül azonban beindult az izzás. ~Ha ez most egy nagy átverés, és nem munkáért jött ide, akkor neki annyi.~
    A közbelépni kívánókra csak egy pillantást vet, és azok megállnak, hagyva, hogy a lány táncoljon.
    A tánc feltüzeli a vendégsereget, hangos tapsvihar és éljenezés indul, füttyök hátterével.
    ~Most tényleg kell ezt? Már korábban is idejöhettél volna.~ int a kezével finoman jelezve. Iszik megint a borból.
    -Furcsa üdvözlési szokások vannak, ahonnan jöttél. – megvárja, míg odaér hozzá, helyet mutat neki az egyik széken, de továbbra sem áll fel. Ha a lány tovább kéreti magát, számára érdektelen lesz. Ebben biztos.
    -Tudsz mást is?
    avatar
    Gineyra Caselli LiSanti

    IC hozzászólások száma : 67

    Azt csiripelik a madarak...

    Témanyitás  Gineyra Caselli LiSanti on 2013-11-21, 11:46

    ~ Tudtam, hogy gyáva kukac leszel. Mint majdnem minden férfi.~ *Látta ő a másik szeméből, hogy már-már elbízta magát, hogy Ginny odamegy hozzá. S látja a nemtetsző meglepődést is, mikor tudatosul Thalassában, hogy nem ő a célpont.*
    ~ Na ha csak néző akarsz lenni, legyen, nyisd ki jól a szemedet! S ti is lányok...~ *Sandít a többi táncosra, akik adtak egy kis helyet, némileg zavartan, hogy most mi is van? Vendégnek itt nem szokás táncolnia, főleg nem másik "vendéget" táncba hívnia. Az Arany Városokban viszont...
    Kecses csuklómozdulattal emeli tovább magasba a hívogató/kezdő tartásból a kezét. Kicsit sem zavartatja magát, hogy nincs zene, mert az is megállt, mikor a zenészek is észlelték a hívatlan vendéget. Hogy kapcsolnak-e idővel és ha igen, mikor, azt nem tudja Ginny, de nem is érdekli. Most azon van, hogy megmutassa mit tud, hogy még zene nélkül is le tudja kötni a figyelmet annyira, hogy a zene hiánya fel se tűnjön. Ezt méghozzá úgy, hogy nincs vékony fémpénzekkel feldíszített rázóöve és a tűzzel sem operálhat a mágia hiányában. A tüzet amúgy sem szerette soha, folyton azon aggódik, hogy meggyullad tőle valamilyen. Sajnálhatja Thalassa, hogy ő nem jött a hívásra, mert táncolnia nem kellett volna, de annál inkább kedvére való lett volna, amit kap. De nem probléma, hogy hirtelen kell tervet változtatni másféle szólótáncba.
    A mozdulatok szinte úgy olvadnak egybe, hogy nem is lehet elkülöníteni őket hol ér véget az egyik, hol kezdődik a másik. Mellőz egy-két mozdulatot, amiről tudja, hogy neki nem áll jól, mindezt nem feltűnően teszi, de az előnyös tulajdonságait jól kiemeli egy-egy mozdulattal. Vörösbe hajló türkiz ruhája örvénylik karcsú alakja körül, a gyertyák és mécsesek fényében nemcsak ruhája aranydíszei, hanem szőke fürtjei is megcsillannak. Nem kerül le egy sem abból a ruhából, mégis árad az egész táncból a fülledt erotika és nőiesség. Több mutatkozik meg lágy bőréből, szép ívű lábfejéből és lábából, már-már a combjából is, ahogy magasba emelt karokkal vadul pörögve mutat be egy igazi seriphent-forgást, sőt egyből kettőt egymásba fűzve, csak hogy még nehezebb és látványosabb legyen. Az extázis vége egy hirtelen földre omlás a tetőpontnál, ahogy a csúcs után omlik olykor az ember lánya a másik mezítelen testére.
    Lassan emeli fel a fejét, nem zavarja, hogy haja az arcába és szemeibe omlik. Csak vadabb hatást kelt kócossága, az alóla kivillanó a tánc hevétől kipirult arca, és türkizkék szemei. Felemelkedik onnan csábosan, keblei fel-le emelkednek ahogy mélyebb levegőket vesz, s bal kezével beletúr a hajába, hogy hátraigazítsa aranyló tincseit a meghajlás előtt. Thalassa felé hajol meg, ajkain kacér mosollyal várja a reakciót (meg a többi jelenlévőét is), mielőtt lesétálna a színpadról, ahogy fel is sétált. Mindjárt kiderül, hogy volt-e értelme tanulni táncokat (is) apja rabszolgalányaitól? Sok múlhat a fogadtatáson.*
    avatar
    Thalassa Y'arioth

    IC hozzászólások száma : 98

    Azt csiripelik a madarak....

    Témanyitás  Thalassa Y'arioth on 2013-11-15, 19:35

    Elégedett azzal, hogy látja felállni a leányzót. Ez csak egy pillantásán látszik, ki nem mutatná, hogy egoját növeli, ahogy szót fogadnak neki. Arra azonban, hogy aki megszólította, csábosan lejt… a „táncparkett” felé. ~Nocsak…~ Nem örül neki. Általában megszokott, hogy az van, amit ő mond. A mozdulatok azonban nagyon is ínyére valók. Viszont így nem tudja eldönteni, hogy egy frissen felvett ült éppen a vendégek asztalánál, vagy egy vendég hiszi magáról, hogy ide való. Várja, hogy mi lesz ebből. Fel nem áll. Végignézi, ülve, és nyugalommal, miközben néha jókat kortyol a borból. A sajátjából.
    avatar
    Gineyra Caselli LiSanti

    IC hozzászólások száma : 67

    Azt csiripelik a madarak...

    Témanyitás  Gineyra Caselli LiSanti on 2013-11-13, 22:33

    *A fiú ismét feltűnik, s Ginny magában elégedetten dorombol saját magának, hogy lám megint akar valamit a fekete ruhás fickó. Hanem mikor meghallja.*
    ~ Mit képzel? Csak úgy ugráltathat, mint azokat a tyúkokat ott, akik egy normális seriphent-forgást se tudnak bemutatni?! Na most légy okos, Ginny!~ *Ha most nem megy, lehet elveszít primadonnáskodásával egy kiváló támogatót, aki segíthetne elérni céljait. Ha viszont megy, akkor túl olcsón adja magát. Csak így, szinte füttyentésre! Nem, ezt ő egyáltalán nem így gondolta ki, s a terveihez szeret ragaszkodni. Grottocelloban és onnan idáig beváltak a tervei. A táncosok felé pillant, kortyol még egyet a borból, s mire a vörös nedű végigöblíti a torkát, döntött. Feláll az asztaltól, s finoman ringó, de nem riszáló csípővel indul el az asztala mellett visszatéve a kupát. Lassan lép, van ideje közben halkan mondani valamit a fiúnak, aki valószínűleg erre újra mozdítja majd szemöldökét, de annál jobban lábait. Talán kíváncsi lesz, mi fog ebből kisülni. Siet hát Thalassához, hogy megvigye az üzenetet, ami nem más, mint egy táncra kérés, ha van mersze hozzá. Rendhagyó dolog itt a Tűzfátyolban, nem szokás itt táncra kérni az urakat, inkább előttük lejtenek táncot, de hát Ginny nem helybéli, s egyes szabályokat szerinte fel kell rúgni. Most itt ezt is, hogy vendégnek/vendégeknek nincs helyük a színpadnak használt, puha színes szőnyeggel borított középtéren. Meglepő magabiztossággal és kecses eleganciával hessent arrébb egy-két táncoslányt (meg talán egy fiút, az egyikről ő sem tudta megmondani hirtelenjében, melyik). Járásában és tartásában nemcsak nőiesség, kecsesség, hanem bátorság is van, minden lépésénél a vörös aljú ruha selyem-lángnyelvekként örvénylik bokái körül, szinte szemet vonzóan várja az ember, hogy kivillanjon a bizonyára édes lábfej, ami nem történik meg. Türkiz szempár szegeződik Thalassára, íves mozdulattal nyújtja felé jobb karját s kezét, táncra hívóan s megállva úgy csípő-magasságban. Lehet akár egy szólótánc kezdő karmozdulata is éppúgy, mint az invitálás.*
    ~ Na lássuk, vagy-e olyan nagylegény, hogy ide merj jönni?~ *Ginny tudja, hogy gyakran jár a Tűzfátyolba Thalassa, s ismerős a hely, a terep Thalassának. De élvezettel teszi ismeretlenné, bizonytalanná a helyet és a helyzetet a másiknak, várván, vajon kiszolgáltatja-e magát a másik a szeszélyeinek?*
    avatar
    Thalassa Y'arioth

    IC hozzászólások száma : 98

    Azt csiripelik a madarak...

    Témanyitás  Thalassa Y'arioth on 2013-11-12, 20:42

    ~Buta tyúk!~ Látja, hogy a következő lépést azt neki kell megtennie. Kéne? Végigsiklik ismét a tekintete a nőn. Érdekes forma, annyi bizonyos. A szójátéka is érdekes. De több úgy nem érdekli. Még hogy álljon fel és menjen oda. Még mit nem. Amikor az üzenő fiú rátekint, akkor az asztalára pillant és a szemöldökét is felvonja, jelezve ezzel, hogy hívja már oda az asztalhoz. Ő ugyan fel nem áll. Addig is megnézheti, miként mozog. Az is sokat mesél.
    Ha elindult felé a nő, amikor feláll, int a kezével a pincér felé, majd a nőre bök, felemeli a kupáját is, jelezve, hogy még eggyel hozzon.
    Majd iszik a sajátjából. Ha nem jön oda hozzá, ő fel nem áll.
    avatar
    Gineyra Caselli LiSanti

    IC hozzászólások száma : 67

    Azt csiripelik a madarak...

    Témanyitás  Gineyra Caselli LiSanti on 2013-11-09, 14:28

    *A végigtekintést a szolgáló részéről nem látja, de ha látná, se érdekelné. Amott az a feketébe öltözött férfi érdekesebb most ennél. A Tűzfátyol kiemelt vendége... Nincs is jobb mód ide bejutni, mint bírni egy befolyásos és vélhetően gazdag törzsvendég támogatását. Habár ha a nőnek öltözött férfiakra bukik, az felvet némi problémát, de Ginny optimista. Bízik magában, hogy élénk társaságnak is tudna bizonyulni, nemcsak jó táncosnőnek. Odapillant Thalassára, mikor szakértően végignéz rajta. Nem mozdul ezalatt, egyébként is előnyös tartásban ült le, hogy jól mutasson, a vörös-türkiz ruha pedig csak kiemelik ezt. Hadd nézze meg Őfeketesége, hogy mit, kit fog hamarosan támogatni! Elégedetten látja, hogy válasszal érkezik vissza a fiú, s a válaszra féloldalasan elmosolyodik - nem mutatva, hogy gőze nincs mire utal Thalassa, de hát mindegy is, a férfiak szeretik, ha szórakoztatónak találják őket -, s úgy ítéli meg, itt a remek alkalom, hogy kegyet gyakoroljon, s viszonozza dívához illő késéssel a poháremelést Thalassa felé. A fiút viszont elküldi, nem üzen többet. Várja, hogy Thalassa lépjen most. Vajon lépni fog? Visszahívja magához a fiút, hogy újabb üzenetet hozzon? Vagy ő maga jön ide?*
    avatar
    Thalassa Y'arioth

    IC hozzászólások száma : 98

    Azt csiripelik a madarak...

    Témanyitás  Thalassa Y'arioth on 2013-11-09, 10:21

    -A Tűzfátyol egyik kiemelt vendége. – nem fogja elárulni, hogy mit tud erről a férfiról, egy részét pedig valóban nem tudja. Nekik viszont kiemelt vendégük. De egyben úgy mondja, mintha ez magától értetődő lenne.
    Meghajol és éppen menne tovább, amikor megváltozik a véleménye a hölgynek. Visszahajol kissé és figyel.
    -Igen, hölgyem?
    Az üzenetre csak egy kicsit tekint végig újfent a vendégen.
    -Igen, hölgyem. – kellett már átadnia furább üzeneteket is és sokkal vulgárisabbat is. Thalassának is.
    Odalép Thalassához nem sokkal, hogy távozott az informátora.
    -Uram, az a hölgy, a Vágy sarokban azt üzeni, hogy a nyár aranya az új fekete. Óhajt rá válaszolni?
    Az üzenetre az említett rész felé tekint. Szakértően siklik végig rajta a tekintete. Hátradől, átveti a bokáját a másik térdén. Ujjával közelebb inti a fiút.
    -Üzenem neki, hogy a tél ezüstje a régi fehér.
    A fiú szemöldökét csak magában húzza fel, de meghajol és máris megy Gineyrához.
    -Hölgyem, az úr azt üzeni a tél ezüstje a régi fehér.
    Nem megy el. Érdekes párbeszéd indult meg. Ki nem maradna játékból.
    avatar
    Gineyra Caselli LiSanti

    IC hozzászólások száma : 67

    Azt csiripelik a madarak...

    Témanyitás  Gineyra Caselli LiSanti on 2013-11-01, 22:38

    - Fontos ember a városban? *Eltekint attól, hogy vonásaiban elfes beütésű a férfi, vélhetően a fülei is hegyesebbek, de a szófordulat az már csak szófordulat. Eltekint attól is, hogy a felvilágosítást megköszönje. Rossz szokások egyike, amely választott szerepéhez még passzol is. A név meg.. Semmit sem mond a név. Fura is lett volna, ha mond neki valamit, ha meg ismerős, az meg egyenesen baj, mert még a végén ő is ismerős lenne a másiknak. A nevet mindenesetre megjegyzi, akárcsak azt, hogy miféle alak libbent oda Thalassához/Inglerionhoz.*
    ~ Fura egy ízlés.~ *Mondjuk ezt már látta abból is, hogy csupa feketébe öltözött a félelf.*
    - Nem, nem óhajtok... Várjon csak! Meggondoltam magam. *Megengedheti magának a szeszélyességet, még szerep nélkül is, így meg aztán pláne.*
    - Mondja meg neki, hogy "A nyár aranya az új fekete"! *Kaján féloldalas mosolyba húzódnak csókra termett ajkai szavai végeztével, s míg figyeli félszemmel, ahogy a fiú Thalassához megy az üzenettel, belekortyol a borába az aranyhajú nő.*
    ~ Majdnem olyan jó, mint a négy évvel ezelőtti yllster-i szüret.~ *Nyelve hegyével nyalja le ajkairól a vörös ital cseppjeit élvezve az ízeket, s megnedvesítve ajkait.*
    avatar
    Thalassa Y'arioth

    IC hozzászólások száma : 98

    Azt csiripelik a madarak...

    Témanyitás  Thalassa Y'arioth on 2013-11-01, 21:08

    Az itallal foglalkozik, de a szeme sarkából látja a lány intését az egyik fiú oda is lép. Helyes, a vendég az első. És ő maga.
    -Az úr Inglerion. Gyakran megfordul itt. Óhajt neki üzenni? – természetesen mindent a vendégért és még többet a visszatérő vendégért, sőt még többet a majdan és reményteli vendégért.
    Közben hosszá megérkezik Arnikvel, a nőnek öltözött kedvenc táncos-énekes férfija. A helyi híreket kezdi el neki regélni, mindezt úgy, mintha csak valamelyik lány ügyében beszélne. Arnikvel érti a szakmáját. Az összeset. Nem sokáig marad, kevés hír volt mára és máris röppen a másik vendéghez. Ez így teljesen tökéletes.
    avatar
    Gineyra Caselli LiSanti

    IC hozzászólások száma : 67

    Azt csiripelik a madarak...

    Témanyitás  Gineyra Caselli LiSanti on 2013-10-31, 11:20

    *Lesz idő végignézni, az a szerep része, s számít a figyelemre a végigvonulás ideje alatt is, míg odaér a kiválasztott ülőhelyhez és helyet foglal ott. Alig rendelte meg italát, s kezdett amott táncba egy karcsú alakkal megáldott, selymekbe és áttetsző fátylakba bugyolált, valahol mégis férfias maradó fiú, mikor ismét érkezik valaki a Tűzfátyolba. Nem siet levenni tekintetét a fiúról, kecsesen mozog. A mozdulatok javát ő is tudja, megtanulta, ami meg új volt, azt most elleste. Már amit érdemesnek tartott. Tudja, mi áll jól neki, és mik a korlátai, ezek ismerete elengedhetetlen a sikerhez. Kiérkezik a bora, de csak az italra pillant, megszokásból nem foglalkozik azzal, aki kihozza neki. S ha már így levette pillantását a táncosfiúról, eltekint a betérő felé is, aki már éppen helyet foglal.*
    ~ Fekete... Na így öltözik az, aki belekeseredett az életbe, vagy meg akarja játszani a kemény nagyfiút, legtöbbször azért, hogy elrejtse, mennyire érzékeny belül.~ *Ez az első benyomása Thalassáról, a vicsor alapján a jellemzés kiegészül még azzal a megállapítással is, hogy valószínűleg a gyerekszobát is hiányolhatta a félelf. A vicsort fürkészi egy ideig, miközben szabad kezével visszainti magához a személyzetet, aki kihozta a bort. Vagy egy másikat. Egyre megy.*
    - Ki az a férfi ott, fekete ruhában? *Kérdezi a hozzá érkezőtől. Látja, hogy a férfi csak intett, s már tudták is mit kell hozni neki, így a személyzet nála ácsorgó tagja is biztosan tudja, ki ez a törzsvendég. A választól függően meg majd eldönti Gineyra, részesítse-e abban a kegyben Thalassát, hogy a "híres táncosnő" figyelmébe fogadja egy poháremelés erejéig?*
    avatar
    Thalassa Y'arioth

    IC hozzászólások száma : 98

    Azt csiripelik a madarak...

    Témanyitás  Thalassa Y'arioth on 2013-10-30, 16:59

    Sok szem fordul az érkező felé, finom jelenség. Jó páran alaposan végigmérik, sugdosnak egymásnak.
    Lesz idejük megnézni, avagy sem, ez a betérő döntésére vár.
    Nem sokkal később pedig egy árnyék, majd két újabb jelenik meg a bejáratnál. Az ott dolgozókból is kevesen tudják, hogy a betérő Thalassa, a Tűzfátyol igazi tulajdonosa. Keveseknek köti az orrára.
    A szokásos fekete ing, fekete bőrnadrág és csizma, fekete bőrkabát. A kesztyűt is csak akkor veszi le, amikor már helyet foglalt az egyik asztalnál. Ha a vendégtérben foglal helyet, az egyezmény szerint vendégként kezelik, hogy ne legyen feltűnő. A másik kettő csak félrehúzódik, mintha testőrök lennének. Azok is, de most éppen behajtani voltak.
    Elégedett arccal ül le és int a szokásos italért. Egyből kiszúrja az új arcot a tömegben. A mosoly távol áll attól, amit éppen mutat, a ragadozók elégedett vicsorával, de üdvözli, felemelt kupával.
    avatar
    Gineyra Caselli LiSanti

    IC hozzászólások száma : 67

    Azt csiripelik a madarak...

    Témanyitás  Gineyra Caselli LiSanti on 2013-10-30, 12:12

    *Finom kéz mozdítja odébb a Tűzfátyol bejáratát takaró textilt, ahogy belép türkiz és vörös színekben játszó ruhájában. Jól eltalálta a finom egyensúlyt a két élénk színben, hogy legyen az elegáns, de feltűnő, mégsem közönséges, s miképp emelje ki alakja előnyös tulajdonságait. Mintha a tűz és a tenger érne össze megjelenésében, egyszerre hűvös és forró, s szőke tincseiben mintha a nyári napfény csillanna meg. A ruha felül mélyebb türkiz színű, de térdtől már kezdődik az átmenet vörösbe, s az alja már mélyvörösben tündököl. Csónak-nyakkivágású, vörös, csiszolt korall-kövekkel kirakott arany szegélyű, s arasznyi széles aranyöv emeli ki karcsú alakját mell alatt összefogva az anyagot. A ruha ujjai hosszúak, bőek, de kar külső oldalán végighasították, vállnál, könyöknél és csuklónál fogja össze kifinomult arany gomb, hogy a résekben ki-kibukkanjon bőre lágy krémszíne, bársonyos puhasága. Nyakláncot nem vett fel, úgy is ott van a ruha felső részének díszes szegélye, de fülbevalót és gyűrűt visel. Egyik keze gyűrűsujján nagy vörös korallos gyűrű csillan, fülbevalója már szerényebb kis korall-gyöngyök, éppen csak elővillannak a sűrű, szőke haj mögül, mely súlyos, lágy, lusta csigákban omlik vállára és hátára.
    Pár lépéssel beljebb áll meg és néz körbe lusta érdeklődéssel. Bizonyára ide is elért már a pletyka, hiszen a pletyka pont hogy egy olyan nőről szól, aki méltó konkurencia lehet a jelenlévő nőknek. Végigtekint hát konkurenciákon, majd egy üres asztalt szemel ki, ahonnan jól lát, s odasétál. Van a járásában valami könnyed és ringó, s leülése, elhelyezkedése az ülőalkalmatosságon is kecses, elegáns, valami természetes erotikusság sugárzik belőle, majd várakozón tekint a lányokra. Kíváncsi, miként tudnak táncolni? Vannak-e olyan jók, mint hírlik, s vajon megzavarja-e őket a pletykák után megmutatkozó "városba költözött Arany-szigeteki egykori Éjimadárka", "az Olreanban képzett híres valny'yri táncosnő"? Ha érkezik oda hozzá személyzet, akkor vörösbort rendel. Édeset, a legjobb fajtából.*
    ~ Lássuk, mi sül ki ebből!~
    avatar
    Thalassa Y'arioth

    IC hozzászólások száma : 98

    Szolgálatra jelentkezem

    Témanyitás  Thalassa Y'arioth on 2013-10-29, 11:22

    -Helyes. – a feladatban nem akadékoskodik, ez viszont jó jel. Legalábbis nem a túlzott merészség vagy önismeret hiánya az, ami miatt ennyire hamar rábólintott.
    -Rendben.
    Félrebiccenti a fejét, megvárja, míg Astarte az ajtóig elér.
    -A nevem Thalassa, Allinza. Másképp, az uramon kívül nem szólítassz.
    A kupát felmarkolva tekint utána.
    -Harim. – kintről lép be egy kiskölyök. – Tudod a dolgod.
    Pár perc múlva az utcán már éber tekintetek figyelik Astarte lépteit. A nap minden órájában.
    avatar
    Astarte Aldaeth

    IC hozzászólások száma : 161

    Szolgálatra jelentkezem

    Témanyitás  Astarte Aldaeth on 2013-10-26, 21:07

    *Valóban szereti, ha egy vitában övé az utolsó szó, mert ilyenre ritkán van alkalma, ha rendszerint beosztottként dolgozik, hát még ha szolgálóként még lentebbi szinteken. Thalassa meg mint minden férfi, cselekszik. Csak ha Lareth látja ennek kárát, az lesz Thalassa utolsó tette.*
    - Pult mögé, meglesz! *Bólint rá elismerésre méltó magabiztossággal, mintha csak a piactérre szalajtották volna el egy kiló almáért. Végre korrekt választ kapott, mi a feladata. Hogy miként oldja meg, az rá tartozik, vannak ötletei, s egyelőre egyikben sem szerepel, hogy eljátssza a bögyös pultosnőt - úgy sem tudná fiús alkatával -, s a pultot törölgetve hegyezze a fülét. Elege van az unalmas melókból, inkább élvezi az életet! Különben sem tud akkor Gerard után koslatni, ha mindig a Vén Csónakosban van.*
    - Oké, három nap múlva jön az első jelentés! *Nagyjából annyiból fog majd állni, hogy megvan a pult mögé jutás. Aztán majd meglátjuk a továbbiakat.*
    - Igenis, szívi-uram! *Energikusan pattan fel a székről és megy ki a szobából, ha engedik. Ha kijutott, akkor már megy is le, hamar kiismerve magát, odalenn pedig átvág a nagytermen.*
    - Dobd be magad, Cunci! *Kiált oda kaján gonoszsággal az előbbi kísérőjének, ki éppen táncot lejt egy odébb ülő úrnak további két - karcsúbb - hölggyel az oldalán, utóbbi kettő nem is lesz rest kuncogni társnőjükön. Astarte meg már kinn is van újra az utcákat járva. Nem megy egyenesen haza, ha Thalassa tényleg nem derítette még ki, hol lakik, és utánaküld valakit, hadd sétáljon egy nagyot az illető!*
    avatar
    Thalassa Y'arioth

    IC hozzászólások száma : 98

    Szolgálatra jelentkezem

    Témanyitás  Thalassa Y'arioth on 2013-10-26, 17:42

    ~Igaz nő. Minndig neki kell lennie az utolsó szónak. Én meg cselekszek.~ Elégedetten torzul magában vigyorba a képe.
    -Pult mögé dolgozd be magad. Konyhára, pult mögé, mindegy. A háttérben kamuüzletek mennek és a tudtom nélkül kötnek üzleteket. Tudni akarom, hogy kik és mivel üzletelnek.
    Hogy hogyan teszi, nem érdekli. Vagy megy neki, vagy megbukik és akkor ennyi volt. Hogy miként ennyi, azt majd eldönti.
    -Kapsz rá három napot. Hetente jelentesz nekem, ha soron kívül van valami, akkor jelentesz, szintén soron kívül. Ennyi volt. Mehetsz.
    Iszik ismét a borból. Nem fogja feltenni a kérdést, hogy van-e kérdés. Nem tanító bácsi.
    avatar
    Astarte Aldaeth

    IC hozzászólások száma : 161

    Szolgálatra jelentkezem

    Témanyitás  Astarte Aldaeth on 2013-10-22, 14:45

    - Valóban. *Bólint rá.*
    - Én csak a következményeket vázoltam. *Nem kíván erre több szót vesztegetni, így is jobban körbejárták a kérdést, mint eredetileg tervezte. Ha tudná, hogy bogarat ültetett Thalassa fülébe... Bár valahol sejti is talán, most már csak dacból is megtenné a férfi, hogy megmutassa, ő a főnök, tehát Astarténak sietnie kell az előkészületekkel.*
    ~ Vajon mennyire lesz nehéz rávenni erre Larethet? ~ *Az viszont biztos, hogy még egy valami nem ment a tervek szerint: el kell majd mondania a fiúnak, milyen munkája lett. Francba.*
    - Szívesen máskor is. *Tudja, hogy ez nem beleegyezés volt, elég régóta rohangál már Monteán, hogy tudja.*
    - Meglesz. *Végre megeredt a nyelve a félelfnek és mond valami érdekeset is. Vén Csónakos?*
    ~ Biztos le akarja majd fizetni a kocsmárost, hogy a legközelebbi harcban biztosan ő nyerhessen pár rejtélyes helyről érkező cserépkorsó jóvoltából.~ *Rosszmájúskodik magában, de kimondani mást mond ki.*
    - Melyik részébe kívánod, hogy beépüljek? Kivel barátkozzak, vagy mire figyeljek? *Gondolja, hogy van valami cél. Konyháslány egy későbbi mérgezéshez, szobalány a kulcsok miatt, pultoslány a pult alóli dolgokhoz, és hosszú még a lehetőségek sora. A beépülés hogyanja rá tartozik, de a célt legalább ennyiben ismernie kell.*
    avatar
    Thalassa Y'arioth

    IC hozzászólások száma : 98

    Szolgálatra jelentkezem

    Témanyitás  Thalassa Y'arioth on 2013-10-21, 17:48

    Unottan tekint rá.
    -Mindig is azt tettem, ami jólesik. Nem te fogod megmondani, mit tegyek és mit ne.
    A gúnyolódásra csak csendben felvonja egyik szemöldökét, úgy van kedve változtatni a véleményét, ahogy jól esik neki, majd megtanulja a szöszi.
    -Köszönöm az észrevételt.
    Ezzel egyáltalán nem a beleegyezését adta. Ha valamit nem mond ki, az nincs.
    Egyet kortyol még, majd kényelmesebben elhelyezkedik a széken.
    -Első szabály. Ha valamit mondok, annak úgy kell megtörténnie. Ha valamit nem mondok, akkor az nincs. Az olyanokkal nem untatlak, hogy ha köpsz vagy elhallgatsz dolgokat, annak a mi a vége, azt úgyis tudod. A feladatod megfigyelni a fiút, úgy, ahogy jól látod. De mi felőlünk semmilyen információt nem szivárogtatsz ki, hacsak, azt nem mondom. A Vén Csónakosba pedig épülj be. Más nincs. – egyelőre csak teszteli a szöszit. Ha nem válik be, máshogy oldja meg.
    avatar
    Astarte Aldaeth

    IC hozzászólások száma : 161

    Szolgálatra jelentkezem

    Témanyitás  Astarte Aldaeth on 2013-10-20, 13:56

    *A részesedést úgy sem gondolta komolyan, kivéve ha olyan hülyébe botlik, amelyik rábólint. De Thalassánál ez a veszély nem állt fenn.*
    - Nem fog neked menni, erről gondoskodom. De arról is, hogy te se neki, vagy megjárod. *Szögezi le. Azért nem hiszi, hogy Thalassa olyan könnyen gerincét törné Larethnek. Könyvmolynak látszik a fiú, de szélesek a vállai és erősebb, mint hinné az ember vagy éppen félelf. Na meg Astartééknak hála már nem is olyan naiv. Valószínűleg Thalassának még nem volt ideje utánanézni az adar ishiri múltnak, se Larethnél, se Astarténál. S tény, hogy Thalassa kapott már nem kevés fenyegetést, de Astarte most fenyegette meg először.*
    - Ahogy jónak látod. *Vonja meg a vállát, hogy nem kellenek a tanácsai. Nincs is rosszabb egy főnöknél, akinek csak a saját gondolatai a jók, másé nem.*
    - Nocsak, az előbb még nem kellettek a tanácsaim... *Gúnyolódik, mikor nem érkezik megoldás a férfitől.*
    - Ezt már mondtad, valami új? *Forgatja egy kicsit a szemét. Nyilván nem talál ki saját maga ál-információkat, amiket nem egyeztetett le előbb Thalassával. Kivéve vészhelyzetben, de az viszonylag ritka.*
    - Szóval a másik gyenge pont, hogy a módszereik miatt éppúgy bökhetik a városőrök szemét a tetteik, mint a miénk. Pláne, ha sikeresen végzik a munkájukat a városi őrséggel szemben. Ha nagyon szorulna körülöttünk a hurok, nincs más dolgunk, mint a saját gaztetteinket rájuk kenni és hagyni, hogy a városi őrség végezze el helyettünk a munkát. Nos, hogy látod? Érdemes foglalkoznom vele, szerezzek még ettől a sráctól információkat vagy adsz valami más munkát?
    avatar
    Thalassa Y'arioth

    IC hozzászólások száma : 98

    Szolgálatra jelentkezem

    Témanyitás  Thalassa Y'arioth on 2013-10-20, 09:19

    Az alkuban mindenképpen ő járt jól a kezdeti „részesedés” értelmében. A hely nagyon is jól jövedelmez, busás borravalók és még jobb kapcsolatok során szerzett jövedelem ennek az összegnek csak töredéke.
    -Akarhatsz bármit édes, nem fogod megkapni. Ha direkt jön nekem, akkor széttöröm a gerincét. Inkább őrá vigyázz, mint nekem gyere, jobban jársz.
    Az viszont komoly szöget üt a fejébe, hogy kínzásnak ellenállt a fiúcska. Nagyon-nagyon érdekes… talán még látni is szeretné, miként áll ellen.
    A hazugnak nevezésre elégedetten mosolyog. Nem blöffnek látja. Lám, mennyire meg lehet téveszteni valakit. Kapott már életében elég fenyegetést, nem most fog betojni.
    -Mivel szolgálsz te engem? Információkkal. A tanácsokat tartsd meg magadnak. – kortyol bele még egyet a pohárba.
    Sokan akarnak ellene harcolni, nem csak irigyek, de önjelölt hősök is, akik már akkor halottak, mielőtt ezt kigondolták volna. Viszont szereti a játékot. Naggyon szereti…
    Egy ideig el fog játszadozni a fiúval, figyelgeti, aztán, ha érdemesnek látja, akkor tovább lép a játékban.
    -Majd te elmondod. Nem vagyok gondolatolvasó. – megvonja a vállát, végighallgatja, majd leszögezi.
    -Információt akkor továbbítasz, ha én azt mondom, és azt továbbítod, amit én mondok és akkor, amikor én tartom jónak. – szögezi le.
    Túlzottan szeret a szöszi a saját feje után menni. No, hát igen, ezért is került bajba a kocsmában. Nem az ő baja.
    avatar
    Astarte Aldaeth

    IC hozzászólások száma : 161

    Szolgálatra jelentkezem

    Témanyitás  Astarte Aldaeth on 2013-10-19, 17:50

    - Százhúsz. *Bólint rá, a többire meg csak kacsint egyet. Nem egészen érti, miért lenne értéktelen, mert hamar kinyílik a szája, főleg, hogy húsz aranyat is sikerült felfele alkudni vele. Kiválóan ért hozzá, hogy beszéljen lyukat más hasába. Az nem zavarja, hogy nem kap italt. Volt ő sokat cselédlány is (hol tényleg, hol csak kihelyezett szem volt, hol pedig csak fedőtevékenységnek volt beállítva), s gyakorlata van benne, hogy kell elviselni, ha nem kaphat a vérvörös, édes borból, se a sültből, amitől az ember lányának összefut a nyál a szájában.*
    - Nem érdekel, hogy fogadsz-e vagy sem. Rajtad torlom meg, ha szívemszottyának baja lesz. *Jelenti ki, s ebből láthatóan nem enged. Lareth biztonsága kulcsfontosságú a számára. Letojja, hogy a félelf gyengének tartja Larethet vagy sem. Becsülje csak alá, egy komoly helyzetben az a fiú javára fog majd válni. Azt mindenesetre örömmel állapítja meg, hogy Thalassa fél. Hiába nem tudja a férfi mi fájna neki a legjobban, mindig ott lesz a kis bogár a fülben, hogy mi van, ha lány tud róla valamit, amit saját magáról nem tud a férfi? Hiába fiús alkatú, a lábai között hatásos fegyvert hord édes és önkéntes vallatásra, mint minden nő.*
    - Hazudsz, de ami még rosszabb: rosszul hazudsz. *Feleli pimaszul gúnyos féloldalas mosollyal, mikor Thalassa állát dörzsölve rácsodálkozik a nagykönyvtárra.*
    - Az ellenséged pedig egy fiatal srác, ember, olyan tizenkilenc-húsz ránézésre, többnyire ácsként dolgozik az Alsónegyedben. Szép testalkat, ártatlan pofi, szemek és mosoly. Egyelőre még kicsiben végzi, talán ha másod- vagy harmadmagával, ezt még nem derítettem ki. Meglepetésszerű rajtaütésekkel, csapdákkal, téves információkkal akar küzdeni többek között. Mi lenne, ha mi szolgáltatnánk azokat a téves információkat a kedvünk szerint? *Veti fel az ötletet, aminek lényege, hogy Astarte Gerard közelében és bizalmában marad. Beépített ember, vagyis félelf lesz.*
    - És van egy másik gyenge pontja ennek a kezdeményezésnek, amit ki tudnánk használni. Rájössz mi az? *Kíváncsi, mire jutott Thalassa, mennyire fifikás akinek dolgozik, vagy mindent neki kell majd csinálnia? Reméli nem. Astarte elég lusta tud lenni.*
    avatar
    Thalassa Y'arioth

    IC hozzászólások száma : 98

    Szolgálatra jelentkezem

    Témanyitás  Thalassa Y'arioth on 2013-10-19, 10:47

    ~De kinyílt a szája.~ Ez nem mindig jó, ezek szerint lehet idegelni. Az már baj.
    -Jaj, de félek. – jegyzi meg unottan. – Százhúsz, egy érmével sem több. Akinek ilyen hamar kinyílik a szája, az értéktelen. Örülj, hogy még a nyakadon van az a csini buksid.
    Az italt kortyolgatva hallgatja végig, meg nem kínálná vele a szöszit.
    -Már csak egy a kérdés. Ki nekem ebben az ellenségem? – gúnyos vigyor. Bárki keresztbe tehet neki végzetesen ugyan, de öreg róka már.
    -Bocs, de testőrt nem fogadok a széplelkű könyvmolyod mellé. A véletlen balesetek és a szándékos rosszasága nem tartozik rám. Azt oldjátok meg ti. Ha már annyira gyengécske a szívemszotty. Torold meg rajta, hogy miért olyan kétballábas szerencsétlenke.
    Azt ugyan senki sem fogja megtudni, hogy neki mi fájna a legjobban. Talán mert azt ő maga sem tudja. ~Pech, kiscicám.~ De előadja, hogy hisz neki. Hadd kapja be a csalit.
    -Á, tehát a nagykönyvtárban dolgozik? Érdekes. – dörzsöli meg az állát. Tudja az első nap óta, de játszani nem árt kicsit. Azt annyira élvezi. – Kicsit sokat pofázol, édes.
    A könyvtárba már van egy beépített embere, duplán nem volt nehéz kitalálnia, honnan a dörgés. Nem egy elveszett pipogya, hogy kiváló lehetőségeket elszalasszon. Bár valahová még neki sem sikerült szemeket ültetnie.
    -Mivel már nekem dolgozol, igen. – helyezi mutatóujját arcára és hüvelykujját az állára, úgy figyel.

      Pontos idő: 2017-09-21, 08:39