Hadászat, harcmodor

Flotta
Hajótípusaik kevés részlettől eltekintve megegyeznek a dombtavi hajókkal, hiszen kiképzésük csaknem azonos, a hajóorr íves, díszített figurális, de a hajótestek valamivel nagyobbak, így több fős legénység fér fel rá. A hozzá nem értők csupán a zászlók és vitorlák eltéréséből tudják megkülönböztetni a két ország hajóit. A vitorláik mindig vörösek, s gyakorta az ország címere (vörös alapon hét teli aranykör, egy nagyobb és hat kisebb, melyeket a szigetek elrendezésének megfelelően festenek fel) vagy a vörös alapon aranylángokban égő vörös, stilizált főnixtoll, mint a háború szimbóluma jelenik meg rajtuk.

• Hadihajók: A hadihajók összesen 130 hajót számolnak. Mind a portyázók, mind a rohamozók élén egy-egy kapitány áll, választott vezetőjük a Nistrazzió tagja is.
  
  - Portyázók: 100 hajó, ezekből néhány állandóan a szigetek körül cirkál, biztosítva a védelmet. 10-10 van kirendelve Yllster és Wyrre védelmére. Becserkészésre, portyázásaikra és követésre használják, valamint utánpótlásra csata esetén. Könnyebb felépítésűek, elsősorban a sebesség a fontos ezeknél a hajóknál. A kalózok és rendvédelem fontos részét képezik, az őrjárati feladatokat is ezek látják el. Egy hajóra nagyjából 70 fős legénység fér el.
  - Rohamozók: 30 hajó, többnyire mind a szigetek körül cirkál. Méretre nagyobb és szélesebb, kétárbocos, valamint lassabb is, viszont könnyen lehet vele manőverezni, hogy az egymás melletti csatákban segítse a párhuzamba állást, illetve az elfordulást. Kiváló íjászai és erős mágusai miatt tud veszélyes lenni. A hajó orrát sokszor döfőorrként alakítják ki szemben a dombtavi hajókkal. Egy hajóra nagyjából 130 fős legénység fér fel.
• Kereskedelmi hajók: Nagyobb kereskedelmi utakra használják, egy- vagy kétárbocos hajók. Komolyabb tengeri ütközeteknél szintén bevethető, főként a teherbírása miatt, ekkor utasok helyett katonákat szállít, közel 30-45 fő fér fel rá.
  

Harcmodor
- A valny’yriakkal közelharcba keveredni sajátos érzés, ugyanis a legtöbb népnél népszerű szúró-vágófegyverekkel szemben előnyben részesítik a szálfegyvereket, elsősorban a dárdát, lándzsát és a szigonyt. Gyakran pajzs helyett ehhez hálót használnak, és azt dobják az ellenségre. Általában szálfegyvereik hegyét méreggel kenik be.
- Élen járnak az íjászatban is, a nyilak hegyét viszont ritkán kenik be méreggel.
- A legtöbb portyára induló jártas valamelyik mágiaágban, elsősorban az Elme mágiairányzat és az Őselem mágiágai népszerűek náluk, különös tekintettel a Víz és a Levegő mágiairányzatra, hogy hajós manővereiket a természet elemeivel megtámogassák. Ha elég közel jutnak az ellenséghez, az Elme mágiát akkor vetik be, hogy összezavarják az ellenfeleiket vagy viszályt szítsanak közöttük.
- Portyáik egyszerű elveken alapulnak: észrevétlenül megközelíteni a kiszemelt hajót vagy partot, átszállni a másik hajóra vagy partra szállni, majd minél rövidebb idő alatt, minél kevesebb veszteséget elszenvedve minél többet összerabolni, mielőtt a nagyobb erők megérkeznek a bajba jutottak megsegítésére. Visznek értéktárgyakat, nőket és gyerekeket, olykor pedig bányamunkához férfiakat is, ha tudnak. Ezután már csak a gyors visszavonulás és felszívódás van hátra.