TÖRTÉNELEM
A kezdetek
- Az Arany Városok népének emlékezete szerint ők mindig is a szigeteken laktak, az Isteni Pár oda teremtette őket. Kezdetben nem alkottak városszövetséget, hanem különálló városállamok voltak saját törvényekkel, és csak a közös nyelv, vallás és kultúra kötötte össze őket. A hét szigeten jellemzően egy-egy település jött létre, kivéve a legnagyobbon, Son’neryán. Utóbbin a legjelentősebb város a sziget nevéről lett elnevezve, s alapításától számítják a valny’yriak az időt, eszerint most 1178-at írunk.
Kapcsolat a törpékkel
- 1100 évvel ezelőtt (valny’yri időszámítás szerint 78-ban) találkoztak a törpékkel, akik ez időre megalapították Montea kontinensén első tartományukat északon, Throndir-t. Gyors kereskedelmi kapcsolat alakult ki, aranyért cserébe a törpe mesterek megmutatták a valny’yriaknak, hogyan kell a hegyekből kibányászni az aranyat. Bár száz évig a kibányászott mennyiség felét az aranyban szűkölködő hegyekben élő törpéknek kellett adniuk egyezségük szerint, a megmaradt mennyiség így is a szigetek gyors gazdasági fejlődéséhez vezetett. A következő néhány évszázad a hajózásuk fejlesztéséről szólt, s kereskedelmük fellendült nemcsak a hét sziget között, de a törpe tartományokkal is (nemcsak Throndir-ral, hanem a közben megalapított Ridont-Nir-ral is). Montea kontinensét mind jobban felfedezték, s közben kialakították sajátos harcmodorukat: partvidékeken portyázás és rablás. A törpék az egyetlen nép, akiket a valny’yriak sosem háborgattak, hálából a bányászati leckékért és mert művelhető földekben ők sem bővelkednek (a rossz nyelvek szerint meg azért nem háborgatták őket, mert a törpék erősebbek voltak náluk, s rabszolgának se túl alkalmasak a konokságuk miatt).
Elfekkel vívott harcok
- kb. 800 évvel ezelőtt (valny’yri időszámítás szerint 300-as években) többször próbálkoztak az elfek megtámadásával, váltakozó sikerrel, mígnem a valny’yri időszámítás szerint 426-ra olyan csapást mértek rájuk az elfek (az időközben hozzájuk csatlakozó ébenelfek vezetésével), hogy azóta óvatosabbak az oda vezetendő portyák során, de attól még a foguk fáj a birodalom gazdagságára. Az elf rabszolgákért fizetik a legtöbbet.
A dombtavi gyarmat létrehozása és elvesztése
- A (valny’yri időszámítás szerinti) 500-as évekre népességük kezdte elérni azt a szintet, mikor a szigetek kezdtek szűkösek lenni számukra, rossz termés esetén éhínség ütötte fel a fejét. Ezért mindegyik sziget megpróbálta elfoglalni Ilster szigetét, ahol a legnagyobb földművelésre fogható terület van. Öt évig tartó csatározás követően, 519-ben megtartották az első közös Gyűlésüket, melyen minden polgárjoggal rendelkező részt vett, s eredményeként kimondták az Arany Városok Szövetségét, s meghatározták, melyek a közös ügyeik, s mennyiben rendelkezhetnek önállóan a városállamok a működésükről.
- 560-as évekre az élelmiszerhiány egyre súlyosabb lett, nem tudtak elegendőt rabolni portyáik során, így alkalmas területet kerestek, ahol gyarmatországot hozhatnak létre. A mai Dombtavi Fejedelemség területén létrehozták a Dombtavi Birodalmat 563-ban (a dombtavi időszámítás kezdete), könnyedén leigázták a szórványos településeken lakó népeket és magukba olvasztották. Az élelmiszer-termesztésre igencsak alkalmas vidékkel megoldódtak élelmezési gondjaik.
- 819-ben későn jöttek rá, hogy a gyarmatuk túlságosan megerősödött, s a dombtaviak ellenszegültek a valny’yriak törvényeinek, a rabszolgatartás intézményének, a gyarmatország kiszipolyozásának, s megtagadták a termények és termékek Arany-szigetekre való szállítását. Sikertelen diplomáciai tárgyalások után 820 tavaszán Valny’yr megtámadta Ederthin kikötőjét súlyos károkat okozva, de a termények szállítása így sem indult újra.
- Ugyancsak 820-ban Grottocellot támadták meg, s egyúttal felbérelték az ak’khírokat, hogy keletről támadják meg a gyarmatot. A valny’yri flottát viszont a Hűs-tengeri Csatában legyőzték, s a dombtaviak az akh'hírok támadását is visszaverték.
- 820-21-es év fordulóján dombtavi hajók jelentek meg Son’nerya partjainál. Győzelmet nem arathattak, a többi szigettől összevonható hajók száma még közvetlenül a Hűs-tengeri Csata után is nagy erőt képviselt, de végül harcra nem is került sor. Son’nerya tanácsa jobban féltette a város épségét és a szigetek között kivívott vezető szerepét, semhogy kockáztassanak egy ostromot, így a dombtaviak fenyegetése elegendőnek bizonyult az új tárgyalásokhoz.
- 822-ben végül hosszas tárgyalások (és a dombtaviak nagyobb flottával való megjelenése az Arany-tengeren) végül elvezettek az Valny'yrtól való teljes függetlenedéshez. A Dombtavi Fejedelemséggel pár évtizeden belül rendeződtek a diplomáciai kapcsolatok, mára már békés gazdasági kapcsolat jellemzi őket, a terményekért jellemzően arannyal fizetnek.
Napjaink
- Az azóta eltelt időben három dologgal foglalkoznak a kereskedés mellett a valny’yriak: egyrészt olykor-olykor felhajóznak a Vörös-folyón és Adar Ishir part menti településeit zargatják, fosztogatják (néha nagy egyetértésben a nomádokkal). Másik elfoglaltságuk, hogy legtöbbször virtusból, mint a remélni mert haszon miatt az Éjtestvérek földjére gyakorta betörnek. Ha tudnak, főleg fél-ork gyerekeket rabolnak, hogy náluk rabszolgának neveljék fel és jellemzően a bányákban használják ki erejüket. A dombtavi hajók hasonlósága miatt (s mert a szigetlakók elérhetetlenek az éjtestvérek számára) a bosszú jellemzően a Dombtavi Fejedelemségen csattan, ami a valny’yriaknak nagyon is megfelel. A harmadik elfoglaltság pedig az elfek háborgatása, elsősorban elf lányok és fiúk rablása „Éjimadárkának”.
2018-09-07, 20:48 by Tsitsa Itsli
» Szintet léptem!
2018-07-30, 16:35 by Cerus Caranthir
» Városkapu, és a Felsőnegyed nem nevesített utcái és terei
2018-07-30, 16:06 by Tsitsa Itsli
» Tenger és szigetvilág
2017-04-29, 16:54 by Thryn L'lwyn
» Hullámtörő
2017-04-27, 20:05 by Caleb Mandrake
» Zord-hegység
2017-04-26, 04:21 by Zorgon Zarazul
» Palota és a palota tér
2017-04-18, 21:57 by Amelia il Contevilla
» Mulatónegyed nem nevesített utcái és lakóházai
2017-04-16, 21:42 by Sally Wentworth
» Contevilla-rezidencia
2017-04-08, 11:31 by Gonnir Eruthallion