Szörnyek

(Közös jellemzője az alábbiakban felsorolt lényeknek, hogy mindegyik lény NJK módon irányítható. NJK-k mozgatására vonatkozó szabályokat lásd a Hírek, csevegés - Közlemények szabályok - Általános játékszabályokban.

A lentieken túl a való életből ismert állatok a játékban is megtalálhatóak, természetes élőhelyüknek megfelelő területeken a karakter találkozhat velük.)

Worgur
Nagyobb farkas méretű, falkában vadászó szörny, a legtöbb erdőben előfordul. Főleg éjszaka támadnak. Bundájuk színe a mélybarna, a szürke és a fekete árnyalatai. Karmolásuknál csak harapásuk veszélyesebb, a bőrvért nem akadály utóbbinak.
Előfordulás: legnagyobb létszámban a Fátyol-erdőben, a Vihar-hegység és a Vörös-folyó közötti erdőségekben, de a sivatagos területek kivételével máshova is elkóborolhatnak.

Homoksárkány

Legkisebb sárkány, két ember magas, mikor hátsó lábaira ágaskodik. Színében a sivataghoz alkalmazkodott, gyakran a homokba fúrva magát pihen vagy várja az arra tévedő ebédjét. Tűzokádó sárkányfajta, s bár vannak szárnyai, röpképtelen, viszont erőteljes szárnycsapásokkal felveri a homokot, mely támadója vagy áldozata látását csökkenti, de nem a sárkányét.

Előfordulás: Ashiel-sivatag.




Hegyi sárkány

Legnagyobb szárazföldi sárkányfajta, magas hegyvidékeken, barlangokban él, magányosan. Állítólag a Zord-hegység mélyén és az Ezüst-hegyen is élnek, de nagyon ritkán látni őket repülni. A legendák szerint viharban repülnek. Nagy erejű tűzokádásra képesek, különösen agresszívan védik a területüket, főleg a nőstények, ha kicsinyük is van.

Előfordulás: Zord-hegység és Ezüst hegy az ismert élőhely.






Erdei sárkány
Főleg, de nem kizárólag fenyves-erdőkben élő sárkány, magányosan él, próbálja elkerülni a monteaiak közelségét. Tűzokádni nem képes - bár egyesek szerint igen, és ezzel okolhatóak az erdőtüzek -. Gyorsan tud repülni, sokszor fentről csap le áldozatára. Harapása mérgező.
Előfordulás: Vörös-völgy erdeiben, Fátyol-erdőben, Vedmidalr szigetén, Ezüst-völgyben élnek, de feltűnnek az Azzo-dombságnál is.

Griff
Legendás lény, mely félig oroszlán, félig sasmadár. Méretében ló-nagyságú, nem mellesleg egyik tápláléka is ez a lótartó népek nagy bosszúságára. Egyik ismert élőhelyük a Zordhegység magasan fekvő sziklái, melyeket nagyon nehezen lehet, ha nem lehetetlen megközelíteni. Mégis sokan próbálkoznak, mert a grifftojás állítólag kristályhéjú és emiatt nagy érték is. Egyik oldalán barna, másik, belső oldalán ezüstös színű tolla ritkaság, de már könnyebben beszerezhető, a szerencsés kalandozók találhatnak ilyent elhullajtva, de van, hogy ezért vadásznak a lényre (kivéve a dombtaviak, mert náluk tisztelt lény a griff, így a grifftojás is tiltott áru náluk). A toll nemcsak szépsége miatt keresett, hanem állítólag gyógyhatású is, porrá őrölve a vakságot gyógyítja. Emiatt a dombtaviaknál a toll a gyógyítók jele, s bár nem vadásznak rájuk, az elhullajtott tollakra nagy a kereslet. Hűség szimbólumai is a griffek, mert ha elveszítik a párjukat, nem választanak újat.
Előfordulás: Zord-hegység magasan fekvő sziklái, de elképzelhető, hogy más magas, nehezen megközelíthető hegyen is élnek.

Mantikor

Elől az éles fogak és karmok, hátul a tüskés hármas farok jelent veszélyt. Ez utóbbiak ostorként tudnak lecsapni-odacsapni az ellenségnek, súlyos vágásokat okozva. Szárnyakkal is rendelkezik, de csak rövidebb távokon képes repülni. Karmai akár a páncélt is felvágják. Oroszlán méretű.

Előfordulás: A Kopár-fennsíkon él, néha viszont a Déli-Perem-hegységen is átkel.


Főnix
Legendabeli lény, melynek tollát aranyban mérik (ritkasága és szépsége a vonzó, különleges hatása nincs a tollaknak). Költő- és elsőszámú élőhelye a Gorkuul-vulkán és környéke, de sokszor elrepül innen messzebb is, s feltűnik nagyobb erdőtüzeknél és tűzvészeknél is. Egyesek szerint ezeket ő is okozza. Két méteres közelébe érve már érezni a rettenetes hőséget, melyet magából áraszt, megérinteni is perzselő érzés. Maga a főnixmadár farktollai nélkül fél méteres, de legalább ilyen hosszú farktollakkal ékeskedhet, s kiterjesztett szárnya elérheti a két-három métert is.
Előfordulás: Gorkuul-vulkán és környéke, de váratlan felbukkanásokról számolnak be tűzvészeknél, erdőtüzeknél is.

Hydra
Két ember nagyságú, háromfejű gyíklény. Tüskés farka és mindhárom feje komoly veszélyt jelent. Savas köpése a páncélt, fémet nem rongálja meg, de bőrre kerülve csúnya sebeket okoz. A Sötét-láp és Szélfok rettegett lénye. Ha egyik fejét levágjuk, akkor annyival kevesebb fejjel él tovább a hydra. Még kettő fej elvesztése sem végzetes a számára, hamar begyógyulnak a sérülései. Régi legendák szólnak olyan – vélhetően mágikus – alfajról, melynél a levágott fej helyére szinte pillanatok alatt két új fej nő ki.
Előfordulás: A Sötét-láp és Szélfok vidékein.

Zyvron
Elefántméretű, békés, hordában élő, növényevő lény a Vörös-völgyben. Egyenes szarva (csontfaragásokhoz, gyógykészítményekhez) és vastag bőre (bőrpáncélokhoz) miatt sokan vállalkoznak a levadászásukra. Alapvetően jól tűrik a monteaiak jelenlétét a közelükben, de támadás esetén nemcsak az adott példányt bőszítjük fel, hanem a teljes hordát, s jaj annak, aki a roppant lábak alá vagy az öklelő szarvak elé kerül! Egy példánynak a legyőzése is nagy szakértelmet és felkészültséget, na meg csoportmunkát igényel, ugyanis vastag bőre miatt alig érzi meg a legjobb kardokkal adott vágásokat, legjobb lándzsák szúrásait.
Előfordulás: Vörös-völgy nem erdős részei, ritkán átkelnek a Vörös-folyón a Száraz pusztára is.

Zirinnis (Fullánkos)

Ökölnyi méretű rovar kemény kitinpáncélzattal. Szúnyogokhoz teszik hasonlatossá röptének hangja és vérszívó képessége miatt, azzal a különbséggel, hogy ha nem veszik időben észre, a vérveszteség akár komoly is lehet – többnyire könnyű észrevenni egy ekkora rovart -. A lecsapása méretéből és kitinpáncélzatából adódóan is nehezebb a szúnyogénál, olykor egy igazi pörölycsapás kell neki.
Előfordulás: Barlangokban és barlang-közeli helyeken él.



Skarlát-szúnyog

Fejnagyságú, jellemzően áldozatának tarkójába mélyeszti „karmait”, majd megharapása után bénító mérget fecskendez belé, hogy negyedóra múlva kiszívja a nedveit, amikor az áldozat már nem tud mozogni. Potrohában kifejlesztett ál-hasban hordozza utódait.

Előfordulás: Inochaer középső folyásának területén.


Óriáspók
A fák törzsei között szövik embermagasnál háromszor nagyobb hálóikat, hogy a nagyobb testű ragadozókat megfogva lakmározhassanak. Miután az áldozat belegabalyodott a hálóba, az arcukra köpnek egy kábító, nyálkás hálót, majd miután elernyed, a karmos csápjaikkal feldarabolják. Maga a pók két emberfej nagyságú.
Előfordulás: Eshraar-tó és környéke.

Hirish (szürke vadász)

Derékig érő hiénaszerű lény, mely hátsó lábaira is tud állni, s nagy ugrásokra képes. Zsákmányait éles mellső karmaival sérti fel mélyen, s általában még él a zsákmány, mikor falatozni kezd belőle. Sziklás vidékeken él, jellemzően magányosan vadászik.

Előfordulás: Az összes hegyvidék lábainál megtalálható.



Fennsíki négylábú féreg
Kopár-fennsík egyik különös lénye. Mindössze lábszárközépig ér, de nem szabad lebecsülni mérete miatt, mert tüskékben végződő hegyes csápjai erős bénító méreggel teltek. Két csípés már egy felnőtt ember lábát órákra képes lebénítani, ha nem távolítják el a mérget. Nem ártalmas másképp a kalandozókra, zsákmánya kisebb rágcsálók. Támadásának oka a saját veszélyérzete, ugyanis nehéz észrevenni szürkésbarna bőrét a köveken, s egy lépés távolságon belül ő már veszélyben érzi magát és támad.
Előfordulás: Kopár-fennsík

Sivatagi óriás
Legendás sivatagi lény. Egyesek szerint egy régi és nagyon elfuserált Halál-mágia eredménye a csontvázszerű élőhalottszörny. Évszázadok óta nem látták, emiatt sokan csak mesének tartják a gigantikus méretű szörnyet. Megint mások úgy vélik, homokvihar idején ő halad keresztül a sivatagon.
Előfordulás: Ashiel-sivatag


Barlangi rovarkígyó
Barlangok furcsa keveréklénye. Testében kígyót és rovart idéz: Hosszú, kígyószerű testének mozgását vékony és sok láb (leggyengébb pontjai) segíti. Feje ragadozó madárra emlékeztet, kemény csőre páncélroppantó erősségű. Viszonylag ritkán lehet vele összefutni, de olyankor aztán vagy futás vagy fel kell kötni a gatyát, mert tapasztalt kalandozónak is kihívás (és így nagy dicsőség) egy ilyen legyőzése.
Előfordulás: Kivétel nélkül az összes hegységben számoltak már be felbukkanásáról.

Seriphent
Tíz-tizenöt méter hosszú, s fél méternyi vastag, tüskés kígyó. Mocsaras környéken található meg elsősorban, többszörösen veszélyes. Színe beleolvad a környezetébe, s sokszor csak akkor veszi észre a kalandozó, ha már szorul a fojtó szorítása körülötte. Érdemes odafigyelni a fogaira is, melyek közül a legnagyobbak 10-15 centiméteresek is lehetnek. S ha nem lenne elég egy ilyen lény harapása, a nyálában lévő baktériumok később komoly fertőzéseket okozhatnak, s akár az áldozat halálát is pár napon belül, ha nem kap megfelelő kezelést.
Előfordulása: A Sötét-láp és a Negonnocht-tó mocsaras részei a jellemző élőhelye, de más mocsaras helyeken is feltűnhet.

Szikla-rák
Homokos-sziklás tengerpartok térdig érő rákszerű szörnye. Agresszívan védi a területét, mely pár kisebb sziklát jelent. Súlyos vágásokat tud okozni kemény ollóival. Zsákmányai halak, éjjel és nappal egyaránt mozog.

Előfordulás: Minden homokos, sziklás tengerparton megtalálható, főleg a melegebb éghajlatokon.


Tengeri sárkány
Vízben élő sárkány, mely veszélyes lehet a nagyobb hajókra s a benne utazókra is. Nem tudni, miért támadja meg a hajókat, talán élelemszerzés céljából. Kemény fejével vagy erőteljes farkcsapással okoz sérüléseket a hajótesten, s jaj a vízbe kerülőknek! Szerencsére a part menti hajózást nem fenyegeti, a mély, nyílt vizekre tévedő hajókra veszélyes. Ötven méter hosszú.
Előfordulás: Hűs-tenger, Arany-tenger, Vihar-tenger

Negonris

Egyedül tavakban élő vízi kígyó, mely négy-öt méter hosszúra is megnő. Három-négy példány alkot egy csapatot, s gyakran támadják meg a kisebb hajókat a tavon: addig ügyeskednek, míg fel nem borul és a benne utazók a vízbe
nem kerülnek, hogy ott lecsaphassanak rájuk. A mélybe húzzák őket, gyakran előbb megfullad az áldozat, mintsem a harapások okozta sérülésekbe halna bele. Kevesen tudják, hogy a hirtelen éles fényektől vagy a mennydörgéstől félnek, így az ezzel járó mágiával sikeresen elriaszthatóak, valamint bőrük nagyon sérülékeny.
Előfordulás: A legtöbb tóban, a legnagyobb populáció a Negonrocht-tóban található.




Revinnien (lávakígyó)
Meleg vizű tavakban illetve tengereknél él. Csápjai kevésbé jelentenek veszélyt, sokkal inkább a harapása. Nemcsak éles, több sorban álló fogai jelentenek gondot, hanem harapásával szó szerint megégeti az áldozatát. Pikkelyes bőrén vörösen át-átvilágító tűzre tudományos magyarázat még nem született, feltételezések szerint sokkal inkább a tűzokádó sárkányokkal lehet rokonsági kapcsolatban a revinnien, s nem a kígyókkal. Az úszó kalandozót bármikor megtámadja, ha teheti.
Előfordulás: A Gorkuul-vulkán közeli tóban, valamint a Vihar-
tenger partközeli részein és az összes melegforrással rendelkező tóban.

Therif (Szélesröptű)
Jobbára ártalmatlan, 3 méteres hosszúságra is megnövő sárkányszerű lény, melynek egyedüli tápláléka a hal. Mellúszói szárnyszerűvé alakultak, előszeretettel vadászik repülőhalak után, illetve a horgászoknak okoz bosszúságot, hogy ellopja a halakat. Emiatt a partvidékek környékén is gyakran megtalálható, a halászok próbálják szigonnyal távol tartani, mert a halászhálókat is kiszakítja a könnyű zsákmány reményében. Ha rátámadnak, akkor viszont éles fogai veszélyesek lehetnek a támadóra.
Előfordulás: Mindhárom tengerben megtalálható, s előfordul, hogy a mélyebb folyókon is felúszik.

Nyolcszemű démonhal
Az öböl vízi világában bukkan fel időnként, hajókat kettéharapva, összezúzva. A nagyobb mozgó tárgyak vonzzák. Pörölyként csapódik a hajóknak vagy szájával rongálja meg azokat. Hossza eléri az 5 hajóhosszt, ezzel a legnagyobb ismert vízi élőlény.

Előfordulás: Ezüst-öbölben és a Hűs-tenger parttól távoli, mély vizein.