Üdvözlünk!

Éppen időben érkeztél Vándor!

Háború közeleg és elkél minden tenni vágyó erős kéz, forgasson akár fegyvert, vagy használja a mágia hatalmát.
Ne aggódj, ha nem állsz még készen, hőssé formálnak majd a kalandok.
Fedezd fel a világot, kelj útra, kalandozz sivatagon, kietlen tájakon, havas hegyek legmélyén, dögletes mocsáron és a mindig veszélyt rejtő tengereken át. Küzdj ádáz szörnyekkel, élj nemesi életet, vívd ki a hősnek járó tiszteletet, vagy rejtőzz árnyak közé és vedd el azt, ami neked jár!
Gyűjts hát magad köré szövetségeseket és formáld saját belátásod szerint a változó világot!

Az oldal alapítása:
2012.10.01.

Belépés

Elfelejtettem a jelszót!

Kaland

Fejedelmi játszma című kalandban a reagkör határideje:
04.09. 21:00

Latest topics

Ederthin várostérkép

A dombtavi időszámítás szerint jelenleg 616-ot írunk.

Ki van itt?

Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

nincsen


[ View the whole list ]


A legtöbb felhasználó (12 fő) 2016-10-11, 18:26-kor volt itt.

Statistics

Jelenleg összesen 3473 hozzászólás olvasható. in 143 subjects

Összesen 55 regisztrált felhasználónk van.

Legújabb regisztrált tagunk: Shycor N'ylwenn

Szerzői Jogok

Az oldalon található egyedi alkotások az alkotó(k) tulajdonát képezik!
A Világleírás és a helyszínek, helyszínek leírásai az oldal készítőinek szellemi terméke, így a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően használható fel szabadon.

    Városkapu, és a Felsőnegyed nem nevesített utcái és terei

    Share
    avatar
    Shycor N'ylwenn

    IC hozzászólások száma : 4

    Re: Városkapu, és a Felsőnegyed nem nevesített utcái és terei

    Témanyitás  Shycor N'ylwenn on 2017-04-29, 17:18

    [Az új arc]

    - A kérdésre válaszolj – felelem unott közvetlenséggel. Eddig nem szerepelt túl jól, az elsőt elbukta, lássuk a többit.
    - Tehát Aenaya – állapítom meg, direkt a másik nevét kihangsúlyozva.
    - Ennyire biztos benne? – ahogy közeledne, feltartom az ujjam, s a közben érkező szolgáló vesz át az ajánló levelet, s teszi el.
    - Érdekes elgondolás – veszek újabb szem szőlőt magamhoz.
    – Nálam nincs próbaidő, vagy nem veszem fel, s mehet isten hírével, vagy felveszem, s az elbocsátás az életének elvételével egyenlő. Nos, a kérdés továbbra is fennáll ezek alapján: hogyan tud engem meggyőzni, hogy egyáltalán felvegyem-e?
    Ezek mind igazak. Bátor volt a gondolatmenet, s hogy saját gondolata van, egyrészt kétségeket ébreszt, másrészt saját gondolatokat. Meglátjuk, melyik győzedelmeskedik.
    Kérdez, méghozzá vissza. Hmmm, felettébb érdekes.
    - Hízelgőek a szavai. Túlzottan is. Nem talált, van ettől fontosabb erény. Ha a következőre eltalálja... – hagyom nyitva a mondatot, újabb szőlőszemet bekapva. Ha alvilági az illető, nyugodtabb, ha tudja, alattvalói hűségesek.
    avatar
    Astarte Aldaeth

    IC hozzászólások száma : 161

    Re: Városkapu, és a Felsőnegyed nem nevesített utcái és terei

    Témanyitás  Astarte Aldaeth on 2017-04-16, 21:36

    Az új arc

    - Nem nézem én ostobának, csak eddig egy munkaadómat se érdekelte a nevem. - Felel gyorsan reagálva elfojtva egy mosolyt, hogy lám-lám, az ébenelf máris nem feltételes módban beszélt arról, hogy ő a munkaadója lenne!
    - Ayne. Ayne Aenaya... uram. - Azt a nevet adja, amit még Adar Ishirben is használt egy ideig, amit hozott referencialevél, abban is így hivatkoznak rá, szóval mégse mutatkozhat be máshogy, mert az túl sok kérdést szülne. Figyeli a tetoválásokat, persze nem bámulja meg, hogy aztán ebbe kössön bele Shycor. Egyelőre nem mond semmit Astarte-nak egyik jel sem - kettő mondjuk ismerős, csak nem tudja, hova tegye még -, de ez nem jelenti azt, hogy ha innen kilép, ne ez lenne az egyik első dolga, hogy utánanézzen. Függetlenül attól, hogy felveszik-e vagy sem.
    - Próba nélkül sehogy, uram. - Jelenti ki nemes egyszerűséggel a nagy igazságot, de közben közelebb is lép és átnyújtja az ajánlólevelet, amit magával hozott. Adar ishiri, de a közös nyelvre is lefordították. Nem túl híres, de azért jó nevű család pecsétje rajta és elismerő szavak egy Ayne nevű szolgálólányról. Egyetlen negatívumként azt jegyzi meg, hogy konyhai munkára alkalmatlan, de legalább tökéletesen ért a terítési etiketthez reprezentatív vacsorák esetén számos egyéb mellett.
    - Én arra gondoltam, hogy felvesz egy hónapra, megalkudunk a béremben és a szabadnapjaim számában. Ha egy hónap után elégedetlen, akkor kifizet és elválnak útjaink. Ha elégedett... akkor meglátjuk. - Azt nyilván nem teszi hozzá, hogy ha ő maga elégedetlen, akkor ő is inthet pápá-t, mert ezt nem szeretik hallani, hiszen minden ilyen cselédet fogadó meg van győződve a maga tökéletességéről és ha a szolgáló lelép, az csakis a szolgáló jellemtelen jelleméből fakadhat. Na meg azt se most árulja el, hogy ha elégedett Shycor vele, akkor nyugodtan beszélhetnek majd fizetésemelésről is, hiszen jó szolgálót találni nem olyan könnyű!
    - Önnek... - Méri végig a szőlőszemeket eszegető férfit nem sietve el a választ, a vizsgálódásban egy pillanatra még hunyorogva is szemplős pofija fölött. Nem annyira egyszerű kérdés ez, mert a férfi még nem beszélt sokat magáról, így a megjelenés és testtartás az, amire támaszkodhat és ebből vonhat le következtetéseket.
    ~ ... ne fecsegjen sokat és legyen csinos ágymelegítő, bár ez nem éppen erény.~
    - ... a precizség. Mind Ön, mind a háza eddig a tökéletes megjelenésről tanúskodott. Szerintem nem éri be kevesebbel, és az Önnek dolgozóktól is ezt várja el. Eltaláltam... vagy volna más, ami fontosabb Önnek?
    - Visszakérdez megint. Nehogy már olyan nyugodtan tudjon szőlőt eszegetni a másik! Teli szájjal meg úgy sem mer soha egyik sem megszólalni.
    avatar
    Shycor N'ylwenn

    IC hozzászólások száma : 4

    Re: Városkapu, és a Felsőnegyed nem nevesített utcái és terei

    Témanyitás  Shycor N'ylwenn on 2017-04-05, 09:40

    [Az új arc]

    - Még értelmezni sem tudsz? Azt kérdeztem, ki, nem az, hogy mi. Ostobának nézni a leendő munkaadódat, nem éppen bölcs dolog – ami igaz, most azonban főként a reakciójára vagyok kíváncsi, miként kezeli a helyzetet.
    – A nevedre voltam kíváncsi, hogy segítsek.
    A hangom könnyed dallamú, élnek nyoma sincs benne. Miért is fenyegessek? Viszont továbbra is leereszkedő, tökéletesen kiegészítve egymást a dallamossággal és szavaimmal.
    A homlokomon lévő tetoválás az olyan halál mágiával foglalkozó varázslóké, akik az élet segítésében ismerkednek a másik mágiaággal. Ha tudnák, hogy a mágia is becsapható, s voltaképpen a halál mágiája az, amiben igazán remekelek. A szemem alatti az élet mágiáját használók tetoválása. Álcaként foglalkozom vele, indokot adva arra, miért is vagyok halál mágia gyakorló. Amit el akarsz rejteni, helyezd a másik szeme elé s észre sem veszi.
    - Ezt értem. S hogyan bizonyosodom meg erről én is? – hagyok szünetet, a kontrára figyelek.
    – Azt veszem fel, akiről én is tudom, hogy a legmegfelelőbb. Van, valami ötleted, miként mutatod meg nekem, hogy te vagy a legmegfelelőbb? – mit választ, miként válaszol, sok múlik rajta. Itt mutatkozik meg az ész, félresöpörve az önteltséget, ha van. Legtöbben itt akadnak el.
    - Mondd el te – kapok be egy újabb szemet. Ízletes szőlő, nemhiába a legjobb kertekből származik. A kérdések a kedvenceim, ha valaki kérdez, már több gógyija van, mint a legtöbbnek.

    avatar
    Astarte Aldaeth

    IC hozzászólások száma : 161

    Re: Városkapu, és a Felsőnegyed nem nevesített utcái és terei

    Témanyitás  Astarte Aldaeth on 2017-03-30, 21:35

    Az új arc

    Nem kell sokáig várnia, legalábbis aránylag. Megvárakoztatták már ennél jobban is, és ugyan idő tekintetében a félelfség szerencsésebbik végét húzta, azért elég izgága tud lenni. A türelem nem mindig erénye. Most is csak legfeljebb azért türelmetlenkedik, hogy be ne rontson a mágiából magához tért konkurencia. Az ajtó nyílódása viszont egészen másvalakit mutat meg, ahogy fokozatosan az ablaktól a férfi felé fordul Astarte. Kicsit még ki is húzza magát, mikor végigmérik, noha ez mellben nem sokat segít rajta, menthetetlenül fiús alkatú, így ami leginkább fogható rajta, az a formás feneke.
    - Az új szobalányához. - Merészen pimasz válasz, de valakinél pont ez jön be. Enyhén picit meg is hajtja magát, na nem hajlong túlzottan! Sikerült vonásain és mocsárszín-szemei villanásán uralkodni, hogy ne látszódjon csodálkozása. Utánakérdezett ugyan a kereskedőnek, és elég elismerően nyilatkoztak róla, de azt soha senki nem említette, hogy egy ébenelfről van szó! A kereskedőket mindig olyan bohémabb lelkeknek képzelte, az ébenelfek meg általában vasszigorúak.
    ~ Ez érdekes lesz!~ A hűvösség és a leereszkedés nem hatja meg, ennél több kell ahhoz, hogy a lelkébe tiporjanak. Közönyös nyugalommal fogadja és tekintete követi a férfit, ahogy a kanapéhoz megy. Legalább így neki is van lehetősége jobban végigmérni, míg nem rá figyelnek. A tetoválásokat is megnézi és igyekszik megjegyezni párat. Majd utánakérdez, ha itt végzett, hogy van-e valamelyiknek jelentése, mert az sokat elárul a másikról.
    - Tudom, hogy én vagyok a legmegfelelőbb. - Igazítja ki a másikat. Ha lúd, legyen kövér.
    - Van kellő tapasztalatom, sok mindenhez értek és gyorsan tanulok, ha esetleg valami mégse menne. Mindenhol ott vagyok, de ha kell, akkor nem is vesz észre. Mi a legfontosabb... erény, amivel bírnom kell? - Kérdez vissza, mely ugyan kevésbé szokás, de hát végülis ez a férfi csak egy kereskedő, nem egy nemes!
    avatar
    Shycor N'ylwenn

    IC hozzászólások száma : 4

    Re: Városkapu, és a Felsőnegyed nem nevesített utcái és terei

    Témanyitás  Shycor N'ylwenn on 2017-03-28, 18:37

    [Az új arc]

    A kedvem némileg romlik, nem véletlenül hirdettem cselédet. Egy jó kis fejmasszírozás nem ártana, vállammal kiegészítve. Így csak ücsörgök a forró vízben és a köd lepi el a fejem, végül nagyot sóhajtva inkább kiszállok, s megszárítkozva, friss ruhában tartok oda, ahol nagyon ajánlom, megfelelő legyen az illető, mert már pokolian hiányzik egy alapos masszázs.
    Belépve azonban, egy fekete, hosszú hajú démon helyett egészen másvalakit találok. Alaposan végignézek rajta, kissé jelentősebben elidőzve mellkasán, és haján, majd a cipőn. Egészen feltűnő jelenség, az biztos, hogy emlékeznék rá, ha az utcán futnánk össze.
    - Emlékezetes jelenség. Kihez is van szerencsém? – leereszedő hangnem, tekintet és testtartás és hűvösen érdeklődő nyugalom. Nem adom magam könnyen, egy cselédjelölttel nem fogok elsőre baráti csevegést folytatni, ahhoz nagyon megdolgoztatom őket.
    Az egyik kanapén foglalok helyet. A tetoválásaimat sosem rejtegettem, van mire büszkének lennem.
    - Miért gondolod, hogy te vagy a legmegfelelőbb?
    Felveszek egy fürt szőlőt és kényelmesen szemezgetni kezdem a lány válasza közben.
    avatar
    Astarte Aldaeth

    IC hozzászólások száma : 161

    Re: Városkapu, és a Felsőnegyed nem nevesített utcái és terei

    Témanyitás  Astarte Aldaeth on 2017-03-27, 20:52

    Az új arc

    Lemondóan sóhajt egy aprót, mikor a valóban lenyűgözően pazar kertet és belsőt láthatja meg az épületben.
    ~ Csodás, az ilyen gazdag fickók mindig nagyon smucigok, ha fizetésről van szó. Mintha ettől gazdagodnának meg.~ Ez persze nem fogja visszatartani, hogy szemtelenül alkudjon ki jobb fizetést majd, mikor arra kerül a sor. Egy szobába kísérik, de előtte meghagyják neki, hogy várakozzon, a bent lévő másik lány után fogják szólítani. Mi az, hogy van másik lány is? Oké, nem volt olyan nagyon nyíltan hirdetve az állás, és számolt vele, hogy más is értesülhetett róla, de ettől még nem szereti a konkurenciát. Mikor belép a szobába és meglátja a másik jelentkezőt, máris megszületik a haditerv a fejében és kedvesen elmosolyodik. Túl szép ez a lány, és még magasabb is. Nem-nem, a hosszúlábú szívit minél előbb ki kell iktatni.
    - Szia! Te is szobalánynak? Most szóltak, hogy nem itt kell várakozni, hanem menjünk egy emelettel feljebb lévő szalonba. Lépcső mellett balra fel, erre! - Magabiztossága rendszerint hatni szokott, és mivel a másik is szeretné az állást, egy pillanatnyi habozás után dönt: nem meri megkockáztatni, hogy itt üljön és ezzel maradjon le a lehetőségről. Astarte kíséretében hát kilép a folyosóra. Nagyszerű, sehol senki, ellenben a lépcső mellett nem messze van egy kis ajtó. Az ilyen jelentéktelen ajtók seprűtárolók, vagy hasonlók szoktak lenni, biztos nem egy tágas és napfényes ebédlő húzódik meg mögötte.
    - Itt be... - Nyitja is az ajtót, hogy a következő pillanatban már egy határozott és hirtelen mozdulattal lökje be a vetélytársát rajta. Amaz fordulna is meg, de Astarte már résen volt és egy varázzsal bűvöli meg a másik arcát kedvesen megsimogatva, miközben kedvesen duruzsol neki és csukja be az ajtót a sötétbe zárva a lányt.
    - Itt kell várakozni, hamarosan érted jövök. Csak várj! - Rendes ház ez, az ajtó kulcsa a zárban, könnyedén ráfordítja, és azt utána egy közeli asztalkán álló üres vázába rejti. Ha szerencséje van, akkor van egy fertály órája, amíg a lány feleszmél, hogy mit is akart csinálni, és igazán nem ilyen helyen kellene várakoznia. Addigra viszont Astarte tervei szerint megszerzi az állást. Visszamegy hát a terembe, ahol várakoznia kell és az ablakhoz sétálva a kertet figyeli, míg nem szólítják. Öltözete piros, magas saroktól mentes piros kis cipellő, fekete, alakját követő nadrág, fehér ing az elegánsabbjai közül. Egészen visszafogott a megjelenése, egyedül az állig érő hamvasszőke hajában lévő színes gyöngydíszek azok, melyek bohémmé varázsolják megjelenését. Hegyes füleit nem mutatja. Előbb megnézi, hogy miféle a munkaadója, mennyire rajong a maga fajta félvérekért?

    /Átok mágia - Zavartság/
    avatar
    Shycor N'ylwenn

    IC hozzászólások száma : 4

    Re: Városkapu, és a Felsőnegyed nem nevesített utcái és terei

    Témanyitás  Shycor N'ylwenn on 2017-03-21, 21:32

    [Az új arc]


    *Elégedetten nézem a pergameneket. Hiába pocsék időjárás, viszontagságok, a kalózkodás hozott a konyhára. Mint ahogy az értékes kelmék is, melyeket kivételesen, legálisan hozattam be.*
    - Ez már szép, ezt szeretem –* nyújtom vissza a titkárnak a tekercseket.
    Aztán már nem foglalkozom vele, egyből állok is fel, éppen jókor. A fürdő készen van, ki nem hagynám a napi megszokást.
    Pazar ház, pazar kerttel, s még több mindennel belül. Egészen jó az álca, elő tudtam adni, hogy már a felmenőim is kereskedéssel foglalkoztak. Arra azért ügyeltem, ne ragyogjak túl senki magas rangút, az irigység nagy úr, s hamar fej nélkül találtam volna magam. Így inkább apró dolgokban teljesítem túl őket, amikhez persze, emberek, hogyan is hinném, valaha észre is fogják venni, s élvezem, ahogy elhaladnak becses dolgok előtt, s észre sem veszik.
    A fürdőben kizárok mindent, csakis a pihenéssel foglalkozom. Foglalkoznék, ha nem éppen az egyik fürdősegéd hűsölne pár emelettel lejjebb, voltaképpen félholtan, ha nem egészen az. Az, de azért néha jó elhitetni vele, hogy még él. Kémek. Küldök én is kémeket, szemeket, azok eddig legalább nem buktak le. Ők ellenben, egészen hamar, ám játszadoztam velük, míg ki nem derítettem, ki is áll a háttérben, s csak az után tettem őket szó szerint hűvösre, mikor már a valódi gazdájuk feje porba hullott. Szerencsétlen baleset, szokás mondani ilyenkor, csak én tudom, s még páran, hogy a megvadult ló, nem jókedvében vetette le gazdáját, majd esett rá, egészen biztossá téve, hogy nem csak nyaka tört, de még ki is lapította.*
    - Mit? – *nézek unottan az érkezőre. – Várjon – *legyintek.
    Most nem foglalkozom, ki érkezett, megtehetem, hogy megváratom a város jó részét, elvégre a felszínen egy elfoglalt kereskedő volnék, aki szorgosan keresi a pénzt a városnak, s polgárainak megélhetést.*
    avatar
    Gineyra Caselli LiSanti

    IC hozzászólások száma : 67

    Re: Városkapu, és a Felsőnegyed nem nevesített utcái és terei

    Témanyitás  Gineyra Caselli LiSanti on 2017-02-14, 18:07

    - Várd ki az út végét! - Vigyorodik el Ginny a hajadonságra tett megállapításon, de komoly összeboronálási szándékai nincsenek. Egyébként is azt mondják, hogy a veszély szülte kapcsolatok rövidek - de mondjuk baromi izgiek is. Zorgon nevére bólint, mintha ő már tudta volna, és nem lenne neki is új az információ. Remek, ez eddig egészen simán megy!
    - Csak vigyázzon! Én is átmenetire terveztem, hogy Ederthinbe látogatok, aztán itt is ragadtam. - Jegyzi meg mosolyogva a férfinak, az útvonalt meg a maga részéről jóváhagyta. Neki közel sincs jó helyismerete se a Dombtavi Fejedelemségben, se az Akh'hír Birodalomban, szóval teljesen megbízik a férfiban, ha már egyszer ő a vezetőjük. Na meg az sem elhanyagolható tény, hogy egyedül Zorgon tudja, hova is kell menniük pontosan. Reméli, a tanító elrablói ott maradtak, mert érdekes lesz hajszát indítani utánuk a pusztán át!
    - Úgy hírlik, élvezik az alkudozást, mint az adar ishiri-ek. - Fűzi tovább a megkezdett témát előszedve szegényes ismereteit erre vonatkozóan az akh'hírokról, miközben ő is elindítja a lovát és tempóját Zorgonéhoz igazítja. Szerencsére engedelmes a lova, így könnyen tudja irányítani, még ha a lovaglást nemrég is sajátította el ederthini tartózkodása alatt. Mondjuk ott nem tart mint Zorgon, hogy csettintésre is tudja a ló, mit akar Ginny.

    //Folyt. köv itt: Zord-hegység//
    avatar
    Zorgon Zarazul

    IC hozzászólások száma : 9

    Re: Városkapu, és a Felsőnegyed nem nevesített utcái és terei

    Témanyitás  Zorgon Zarazul on 2017-02-13, 20:11

    - Örvendek Amelia, a nevem Zorgon. A keleti úton haladunk majd szinte végig majd csak a vége felé térünk le majd róla, egy óriási fánál, kissé felkapaszkodunk a Zord hegység lábára.
    Már kezdődik is a dolog amit előre látott, csevegnie kellene. Ha csak ennyit mond még furának vagy modortalannak fog tűnni.
    - Most jártam először ebben a városban. Ha vége ennek majd még visszatérek hogy jobban körülnézzek. Tetszik itt.
    Mondja, nem túl határozottan. Még nem tudatosodott benne, csak hogy most kimondta, hogy határozottan tetszik neki ez a hely. De most egyenlőre túl homályos az ösvény amire lépett, és csak a következő lépésre képes koncentrálni. Harc nélkül kell megegyezni olyan istenverte portyázókkal akik imádnak harcolni, különösen túlerőben.
    - Indulhatunk. - Hogy válaszoljon Gineyra kérdésére is.
    Azt nem fogja firtatni hogy mekkora összeget szedett össze a táncosnő, az ő dolga mennyire taksálja a tanítót. Valójában pontos árakról ebben az esetben egyébként sem lehet beszélni.
    - Útközben még elmondom mit kell tudni az ak'hírokkal való alkudozásról.
    Furcsa hogy így beszél a népéről, és idegeneknek fogja elmondani szokásaikat, de ezt is el kell kezdeni egyszer. Csettint egyet hogy az egykedvű fakó kísérő ló is észrevegye elindulna, Arxes szinte már magától is tudja ismét útra kelnek, irány a kapu és az országút.
    avatar
    Amelia il Contevilla

    IC hozzászólások száma : 384

    Re: Városkapu, és a Felsőnegyed nem nevesített utcái és terei

    Témanyitás  Amelia il Contevilla on 2017-02-09, 20:58

    - Nem is tudom, a szüleink azért elég felvilágosultak… elvégre még én sem vagyok férjnél.
    Szavai közt egyszer megakadt, mert való igaz, hogy az il Contevilla szülők nem gondolkodnak kimondottan begyöpösödötten, azonban egy táncosnő a családban elképzelhető, hogy némi fennakadást okozna, habár nagy törést nem jelentene az biztos. Pláne olyan táncosnő, akinek ilyen neves tanítója volt… vajon a tánctudását is tőle tanulta? Nem akar magában vigyorogni, ezért is inkább saját magára vetítette a példát. Azt inkább nem tette hozzá, hogy volt neki vőlegénye, szülők által is jóváhagyott vagy inkább terelgetett, aztán szerencsére más irányt vett az élete.
    Egy vigyorral kísért bólintással veszi tudomásul az ajándék-bérletet, habár nem gondolja komolyan a beváltását. Ezt sem most, sem később nem kívánja megvitatni, most leginkább azért nem, mert figyelmét kísérőjük köti le. Meg kell hagyni, Ginny nem túlzott a külsőt illetően. Figyelmesen szemléli, ahogy Zorgon a lovára pattan. Nem ma ült nyeregbe először a férfi az fix, feltehetően az út során nem miatta kell majd megpihenni sem. Ez csak feltételezés persze, de annak elég jónak tartja Lili. Többet egyelőre nem tud róla, de a pár nap alatt lesz idejük beszélgetni, a gyertyalánghajú lányt úgyis érdekli az ak’khír kultúra, pontosabban egy-két szokással kapcsolatban szívesen feltenne majd néhány kérdést, de ezzel kicsit előreszaladt. Most tudatosul csak benne, hogy vezetőjük nevére nem emlékszik, ha említette is barátnője, de tulajdonképpen lényegtelen, most úgyis bemutatkoznak majd.
    - Jó reggelt! - Nem vigyorogja meg a kis hibát, elvégre mindig értékelendő, ha valakihez a saját nyelvén szólnak. - Amelia vagyok, örülök a találkozásnak, persze más körülmények között ez kellemesebb találkozás is lehetne. Gyakran jár Ederthinben, kedves öhm, ne haragudjon, hogyan is szólíthatom?
    A névre vonatkozó kérdése csak akkor hangzik el, ha a férfi nem mutatkozik be kölcsönösen. Az ederthini kérdés után pedig hozzá kapcsolódóan újabb kérdés következik, útirányukkal kapcsolatban. A helyismeretre csak azért kérdezett rá, hogy gondolkodjon-e esetleg majd alternatív útvonalakban, elvégre mégiscsak ő a helybeli lakos. Természetesen kíváncsi arra is, hogy van-e egyéb tudnivalójuk.
    - Pontosan merre indulunk majd? Az úton fogunk haladni a tervek szerint?
    avatar
    Gineyra Caselli LiSanti

    IC hozzászólások száma : 67

    Re: Városkapu, és a Felsőnegyed nem nevesített utcái és terei

    Témanyitás  Gineyra Caselli LiSanti on 2017-01-22, 17:31

    - Szüleitek ki is térnének a hitükből, ha hazaértekor egy táncosnő kegyeit keresné! - Neveti el magát az ötlet hallatán. Nem, Ethyrlinről már letett. Legalábbis, amíg nem tűnik fel a színen újra a férfi vagy nem talál addigra jobbat Ginny. Nagyon bízik ez utóbbiban, szóval nyitott szemmel igyekszik járni Monteán. Megéri, hisz' aki nem így tesz, lemarad például egy szép széles mellkasról is.
    - Rendben! - Bólint rá arra, hogy majd utólag köszönje, de azt nem teszi inkább hozzá, hogy reméli, lesz is alkalma utólag ezt megköszönni.
    - Ezért bérleted lesz! Egy évre! - Amelia sikeresen oldja a hangulatot, mosolyt csalt ezzel Ginny arcára.
    - Szerintem, ha tudnának, most a lovaink is füttyentenének egyet... - Suttogja halkan félmosollyal, miközben közelebb haladnak a férfihoz. Hát nemcsak nekik jutott ki néznivaló széles mellkast illetően. Elfojtja mosolyát a köszönést hallván.
    - Jó reggelt! Bemutatom a kísérőmet, Ameliát.. - Biztonság kedvéért nem teszi hozzá a családnevet, ami lehet Zorgonnak sokat nem mondana, de egyelőre jobb nem a férfi orrára kötni, hogy a gyertyalánghajú barátnőért magasabb váltságdíjat lehetne bezsebelni, mint Ginny-ért és az öregért együttvéve. A bemutatkozás mást cél is szolgál: így legalább Ginny is végre megtudja a férfi nevét!
    - Indulhatunk is, vagy van még valami, amit tudnunk kellene előtte? - Azt már megfigyelte tegnap, hogy a férfi a tettek embere, úgyhogy aligha kell arra számítaniuk, hogy egy órányi járásra a várostól már meg is fognak állni reggelizős pikniket tartani. Arra viszont kíváncsi, hogy vajon lesz-e szava a férfinak a felszerelésüket látva, vagy csak egy sokatmondó pillantással tartja meg magának majd a gondolatait?
    avatar
    Zorgon Zarazul

    IC hozzászólások száma : 9

    Re: Városkapu, és a Felsőnegyed nem nevesített utcái és terei

    Témanyitás  Zorgon Zarazul on 2017-01-16, 02:20

    A kaputól nem messze, egy sikátor sarkánál várakozik, ahogy megpillantja őket végig fut ismét rajta az az érzés hogy kár volt elvállalni ezt az egészet. Elmélyülten vakarózik miközben a szúrós reggeli napfénytől hunyorogva tanulmányozza leendő útitársait. Reméljük nem lesz gond a két kancával. Fiatalok még, jó felépítésűek, kerek tomporúak, az egyik harcosabb a másik rafináltabb fajta. Ha rájuk jön az párzási ösztön nehéz lesz kezelni őket, egy ilyen dalia mellett... mint Arxes, az ő lova. A lovaikat rögtön felmérte, de a gazdáikkal nem lesz ilyen egyszerű dolga. Egy arisztokrata táncosnő és mosolygós barátnéja, finom, választékos öltözékben, amint törvényen kívüli ak'khír portyázókkal indulnak találkozni a vadonban. Érdekes út elé nézünk az egyszer biztos. A Tündöklő Atya óvjon minket!
    Két lova volt, egy értékes szürke mén és egy málhás kevésbé értékes herélt fakó. Arxes-t saját maga nevelte és ezért képes volt tökéletesen uralni annak ellenére hogy  bivalyerős, zsarnoki hajlamú csődör volt, mást nem nagyon engedett a hátára sem, egyszer saját szemével látta ahogyan egy életre megnyomorított egy gyanútlan lótolvajt. A málhás lovat Korrakéktól cserélte, igénytelen, türelmes jószág volt, más erényei nem nagyon voltak, nem is volt neve. A ménre felpattanva elébük üget, igyekszik nem bámulni őket, de azért nem elkerülni a tekintetüket sem. Egyik sem egyszerű feladat ha ennyire kellemes összhatású látványokról van szó. Az ak'khír nők nem szoktak beszélgetni nem rokon férfiakkal, legfeljebb kurta, rideg hangnemben elhangzó köszönések, kérdések és válaszok formájában. Valójában tetszett neki a nyugati nők ak'khírok számára kultúridegen nyíltsága, műveltsége, a határozott, erős nők tetszettek mindig is neki, csak ne lenne velük olyan átkozottul bonyolult az érintkezés pont ezért.
    - Reggelt jót... hölgyek! - Valahogy így mondják az itteniek a nap első harmadában az üdvözlést, ha jól értette, bár nem volt teljesen biztos benne.
    avatar
    Amelia il Contevilla

    IC hozzászólások száma : 384

    Re: Városkapu, és a Felsőnegyed nem nevesített utcái és terei

    Témanyitás  Amelia il Contevilla on 2017-01-15, 17:29

    - Szóval a szőkék inkább az eseted? Majd szólok Ethyrlinnek, hogy milyen előnye van a kegyeidért, ha egyszer végre szíveskedne hazalátogatni.
    Bátyát olyannyira beszippantotta a katonáskodás, hogy lassan két kezén se tudja megszámolni, mennyi hónapja nem látta. Persze szép s nemes dolog ez testvérétől, de hiányzik a gyertyalánghajú lánynak a társasága. Még szerencse, hogy Kathleen velük él. No és hogy Ginny barátsága milyen üdítő és felpezsdítő programokat tartogat, így aztán végképp nem unatkozik, míg a térképet keresi a Suttogó hegyekhez.
    Azon nem lamentál, hogy neki mi a zsánere, a biztonság kedvéért nem várja tovább a bármilyen hajú herceget, teljes életet él inkább magában.
    - Hmm, azt hiszem, egyre kíváncsibb vagyok a mi csuda vezetőnkre.
    Válaszolja vigyorogva, elvégre nem mindenkit emlegetnek úgy, hogy csak egy „kiadós csata” után alhat sokáig. Lili képzeletében így egy meglehetősen harcias és energikus férfi képe kezd körvonalazódni, némi fekete karikákkal a szemei alatt az állandó korai kelésektől. Igaz, azt Ginny még nem fejtette ki, hogy mikor térhet nyugovóra, mert elképzelhető, hogy szürkületkor már húzza is lóbőrt, akkor pedig elhamarkodottak voltak a képzeletbeli sötét karikák.
    - Még ne köszönd, majd akkor, ha már tudtam segíteni!
    Kissé túl komolyra sikerült a hangvétel, ezért, hogy oldja az indulás előtti feszültséget még hozzáfűzi.
    - Viszont akkor majd benyújtom a számlát és minimum egy ajándék táncórát fogok követelni.
    A Keleti kapuhoz közeledve még lassabbra fogja Panka lépteit. Gesztenyepej lova szintén nem cipel túl nagy málhát, Ginny utasításainak megfelelően. Körültekintően pakolt be, az ilyen utakra legszükségesebb felszerelést pakolta be. Külön csomagban találhatóak az álruhák, szerencsére hasonló a méretük, így van még idejük kitalálni a megfelelő taktikát, mindketten felvehetik mindkét ruhát, kedvük szerint. Most még Amelia is barátnőjéhez hasonló öltözékben van, illetve megszokott hosszú, deréktól lefelé szinte szoknyát idéző kabátot visel még. A viszonylag új ruhadarab hamar kedvencévé vált, praktikussága miatt, hisz mozgását nem akadályozza, mégis kellően melegen tartja. Két rövidkard van nála és egy-két tőr a biztonság kedvéért. Egyik holmija sem hivalkodó, de jó minőségű mind. Fürkészőn tekint körbe, keresi a fekete hajat és jégkék szemeket, illetve a széles, izmos mellkast.
    avatar
    Gineyra Caselli LiSanti

    IC hozzászólások száma : 67

    Re: Városkapu, és a Felsőnegyed nem nevesített utcái és terei

    Témanyitás  Gineyra Caselli LiSanti on 2017-01-11, 22:13

    - Az emberünk egyébként egy magas fickó lesz, fekete haj és jégkék szemek. Egyébként ha nem csavarná el a fejemet valami szöszi, bejönne ez a párosítás, főleg ha hozzáveszem a széles, izmos mellkast. - Fecsegi kaján mosollyal Ameliának út közben, míg odaérnek a megbeszélt keleti kapuhoz éppen pirkadat után. Már csak azért is így tesz, mert kísérőjüket illik előre jellemezni, hogy barátnője is tudja, kivel kell most pár napig együtt lenniük, míg átvágnak a fél Száraz Pusztán, és nem mellesleg terelje arról az aprócska tényről a figyelmet és szót, hogy nevet nem említ. Már távozott a férfi a Tűzfátyolból a tegnapi napon, mire Ginny-nek leesett, hogy meg se kérdezte, hogy ki a másik! Elég kínos lenne bevallani Ameliának, hogy mindkettejük életét egy nevenincs, korábban sosem látott alakra bízzák, szóval próbálja Ginny elsunnyogni.
    - A természetéből kiindulva szerintem ő már a kapunál vár minket. Nem tűnt egy hétalvónak, maximum egy kiadós csata után aludhat tovább, mint a madarak! - Izgatottan igazítja meg ruháját, noha abban - legalábbis szerinte - semmi kivetni való nem volt eddig sem. Pótcselekvés. Lovagláshoz való csizma, kényelmes nadrág, ing, egy vékonyabb, könnyített bőrvért alkotja a ruházatát. A fekete ló még hoz egy kis csomagot, váltásruha, némi élelem, kulacs víz és effélék lehetnek benne. Tapasztalat híján igyekezett hallgatni kísérőjük tanácsára, hogy könnyű málhával készüljön, habár fogalma sincs, hogy ez annak minősül-e. Mindenesetre se zsák aranyat, se ládikát vagy effélét nem látni rajta vagy nála, s a tegnapihoz képest az ékszereket is mellőzte, egyedül egy ametiszt fülbevalópár csillan meg lilásan a füleiben, de finom bőre és mozdulatai így is elárulják, hogy nem egy harcos típus, kényelemhez és aranyhoz szokott. Ellenben kezében egy lándzsát fog, nem egy viseltes darabot, de legalább nem is egy túlcsicsázott példányt mindenféle fém rátéttel vagy faragással.
    - Köszönöm, hogy velem tartasz... - Őszintén hálás Ameliának, amiért velük tart, vele tart és segít. A túlerő így sem kérdéses, de hátha ketten már ki tudnak találni valami okosat. Vagy ketten ügyesebben szöknek. És el is érik a keleti kaput...
    avatar
    Tsitsa Itsli

    IC hozzászólások száma : 315

    Re: Városkapu, és a Felsőnegyed nem nevesített utcái és terei

    Témanyitás  Tsitsa Itsli on 2016-11-01, 16:09

    Gwendir és Tsitsa

    Úgy kellett magára parancsolnia, hogy éjfél után már hagyja ott a könyveit és menjen el aludni. Normális esetben - legalábbis nála ez számít normálisnak - csaknem hajnalig olvasott volna, akkor aludt volna pár órát rendszerint a reggelit kihagyva így, hogy aztán ismét elölről induljon a nap az éjszakába nyúló kutatással és olvasással. Ám ez végzetes lett volna, ha most is így tesz, hiszen megígérte barátjának, hogy segít neki reggeltől a megálmodott ház felújításában, azt pedig nem lehet kialvatlanul. Így hát reggel a szokásosnál több óra alvással a háta mögött, megreggelizve, magához képest fitten és üdén ugrik bele ruháiba - öltözés közben azért átfutott gyorsan egy tekercset, mert nem tudta megállni -, s már ki is lépett a Contevilla-rezidencia ajtaján. Nadrágban ugyan ritkán látni, de ma ez tűnt praktikusnak, így egy mélyzöld, csaknem fekete nadrág, fehér ing, barna saru és a reggeli csípősebb időre való tekintettel egy élénkebb zöld mellény alkotja öltözetét. Vörösbarna igen hosszú haját nemcsak a szokásos magas copfba kötötte fel, hanem be is fonta, így kevésbé fogja zavarni munka közben. Megszaporázza a lépteit, mikor befordulva a megfelelő utcába már ott látja az épület és annak kerítése előtt Gwendirt.
    - Jó reggelt! - Köszönti széles mosollyal.
    - Látom, összeöltöztünk! - Utal arra, hogy ma mindketten úgy ítélték meg, a legjobb ruha mára mindenképpen zöld színű.
    - Izgulsz? - Érdeklődik meglehetősen rosszul leplezve saját izgalmát. Könyveket már újított fel, kötött újra nem egyet megmentve a végső széteséstől, de házat... Házat még soha! Rettentően izgul, hogy ne legyen láb alatt Gwendirnek, s bízik benne, lesz olyan munka, amit ő is meg tud csinálni. Másnem takarítani remekül tud, s Amelia azzal biztatta, hogy az mindig kell felújításnál, és ahhoz van a végén a legkevesebb erő már, így az biztos segítség lenne, szóval ezzel nyugtatja magát Tsitsa. Meg hogy hozott magával ebédet mindkettejük számára.
    - Hogy kell ennek nekiállni? Kezdjük az előtérrel és aztán haladunk tovább, vagy minden szobát egyszerre fordítunk ki a négy sarkából?
    avatar
    Gwendir Elluin

    IC hozzászólások száma : 21

    Re: Városkapu, és a Felsőnegyed nem nevesített utcái és terei

    Témanyitás  Gwendir Elluin on 2016-11-01, 00:47

    * A Felkelő nap első sugarai ébresztették. Nagyot nyújtózott, ezután felkelt.
    Megmosakodott, majd az utazó ládához lépett. A szülei kérésére elküldték a holmiját. Hosszas keresgélés után elővett egy jáde zöld inget és egy ugyanolyan nadrágot, lábravalót és alsó neműt. Háló öltözetét levette s elrakta a ládába. Becsukta a ládát, felöltözött. Megigazította az ágyat Az íróasztal előtti székre akasztott tarisznyáját, amibe előző este minden szükségeset bepakolt a bal vállára vette. Az ajtóhoz ment, kinyitotta, majd becsukta s bezárta maga mögött. Lement a lépcsőn a földszintre. A fogadó elhagyása után lassan sétálva elindult a házhoz. Mikor oda ért megállt a kapuban és hosszasan nézte a szép régi házat.
    ~ Ma elkezdődik a felújítás s új élet kezdődik mindkettőnknek.~ Gondolta magában.*
    avatar
    Tsitsa Itsli

    IC hozzászólások száma : 315

    Derült égből villámcsapás

    Témanyitás  Tsitsa Itsli on 2013-09-01, 18:19

    - Igen. *Bár valahol a várakozás a legrosszabb. Várni, hogy Rhae felébredjen, s addig félni, mit fog reagálni... Várni, hogy elérjenek a városba, hogy Eth teljesen meggyógyuljon. Idegőrlő órák lesznek ezek, ahol csak az nyugtatja őket, hogy mind a két férfi légzése egyenletes és erős.*
    - Ühm.. *Valami ilyesmit válaszol kimondva.*
    ~ Ha nem én okoztam, miért érzem ilyen rosszul magam? Arra kértem az isteneket, hogy nekik ne essen bajuk. Vért nélkül mentem, legrosszabb fegyverforgató vagyok, akit a Contevilla család valaha is látott, feltűnősködtem izzó pengével, vérmágusnak próbáltam előadni magam, de az egyetlen akire ez hatott, az Eryl, s nem engem lőttek meg, hanem Eth-et, s ráadásul gyilkos is vagyok.~ *Direkt élő céltáblaként indult el, mégsincs rajta egy karcolás sem. Ha Ethyrlin túléli, ha nem lesz semmilyen szövődmény, ha olyan lesz, mint annak előtte, akkor talán a többit is jóvá tudja majd tenni Tsitsa. Csak az utolsóval nem tudja, hogy birkózzon meg.
    Azt hitte, Rhae előbb fog éledezni. Milyen jellemző, hogy a bénítás szinte azonnali, de visszafordítani a folyamatot viszont órák kérdése. Vagy fél nap, mire látni kezdi a hatást. Addig is át-átpillantott Ethyrlinre, megnézte, a rúna még ott "izzik"-e, vagy újra fel kell-e rajzolnia. Így, hogy pihen már egy ideje, lenne ereje hozzá. De még tart. Még órákig tartania kell, mert huszonnégy óra a hatása a rúnának. Megnyugodva dől vissza az ülésre és nézi Rhae-t. Ritkán van alkalma büntetlenül nézni az alvó férfi vonásait, s közben meg-megcirógatni. Akkor élénkül fel kiegyenesedve ültében, mikor látja, hogy Rhae nyitogatni kezdi a szemét. Két keze közé fogja Rhae egyik kezét. Amelia felpillantásáról le is marad, most Rhaere figyel, s egyszerre jelenik meg ajkain mosoly és szemeiben könny, hogy őt szólítja a férfi. Lágyan, halkan szólal meg.*
    - Igen, én vagyok az, Rhae. Tsitsa. Pihenj csak még, nemsokára otthon vagyunk! *Elengedi egyik kezével Rhae kezét és újra végigsimít az arcán. Ekkor ér az ablakhoz Kathleen kisasszony, s hát mégse a rezidencia az útirány, hanem a követség, de minthogy az is Ederthinben van, Tsitsa véleménye szerint belefér ez az otthon fogalomba.*
    avatar
    Kathleen Contevilla

    IC hozzászólások száma : 289

    Derült égből villámcsapás

    Témanyitás  Kathleen Contevilla on 2013-09-01, 17:53

    - Nem, köszönöm. Ha gond lenne hazaúton, lóháton könnyebb lesz nekem, mint bakon. Kell hátvéd is. *Mondja Erylnek, árnyalatnyi mosollyal ajkain és hangjában, de az igazi ok amiért elutasítja az az, hogy nem hiszi, hogy Eryl őszintén ajánlotta fel. Inkább csak illemből tehette. Talán Eryl is könnyebben kiheveri ezt az egészet, ha hagyják kicsit egyedül. Marad hát Csakazértis hátán, s csendben megy a hintó után a testőrrel együtt. Amikor elindultak, azt hitte, a hazaút lassabb lesz, vidámabb hangulatban fog eltelni. Ehhez képest a valóság az, hogy nyomasztóbb a hangulat, mint mikor elindultak, s a tempó sem nevezhető sokkal lassabbnak. Talán csak annyival lassabb, hogy hintóval vannak. Ez annyiban előnyös, hogy a lovak jobban bírják, mert az egy nap elteltével kezd lejárni a varázslat ereje és Kathleen látja a saját lován, hogy fárad.*
    - Nemsokára otthon vagyunk, még bírd egy kicsit. Kapsz minden jót, ígérem! *Mondja a lovának, kicsit előre hajolva megsimogatva a nyakát. Csakazértis elhiszi, sosem csapta be Kathleen, ha valamit megígért neki, s igazán megérdemlik a derék hátasok a pihenést extra almával, a legjobb zabbal. Eryl kérdésére figyel fel, s hátulról előreugrat a lovával. Előttük már felsejlettek Ederthin falai a bástyákkal és megerősített kapuval. Dönteni kell, hogy hova menjenek. Otthon kényelme - nem mintha a követségen földön kéne aludni - szemben azzal, hogy hamar gyógyító lássa Ethyrlint. Ráadásul kisebb sereg gyógyító, mert ott lesz Naram, s azok, akik Naramot gyógyították.*
    - Vezessen, kérem, a követségre! Ethyrlinnek gyógyító kell, s nehogy kifussunk az időből. *Határoz végül, majd a hintó ablaka mellé megy, s bekopog finoman menet közben.*
    - Amelia, a követségre megyünk először, ha egyetértesz. *Arra most nem tud figyelni, Rhae hogy van, Ethyrlin állapota jobban érdekli, s ha Amelia másképp határoz, akkor tolmácsolja a szavakat Erylnek, majd az egyik testőrrel előrébb megy a városkapuhoz, hogy Kathleen személye, a testőr ruhája garantálja az átjutást, nehogy megállítsák és feltartsák őket felismervén a hintón a címert, amit a Contevilla család kerestetett. Nem tudja Tsitsa rúnája meddig tart ki, de jobb minél előbb megérkezni.*
    avatar
    Amelia il Contevilla

    IC hozzászólások száma : 384

    Derült égből villámcsapás

    Témanyitás  Amelia il Contevilla on 2013-09-01, 17:22

    - Ez jó dolog, akkor csak várnunk kell.
    Talán könnyebb lesz feldolgozni a traumát, hogy nem bántalmazták… legalábbis nem látható módon. Míg utaznak van ideje elgondolkodni azon, hogy vajon Rhae biztonságérzete visszatér-e és ha igen, mikor.
    - Ugyan, Tsitsa, nem te okoztad, nincs miért bocsánatot kérned.
    Komolyan is gondolja, amit mond. Fejében egész egyszerűen a rabszolgakereskedők/elrablók a felelősek a történtekért. Talán megelőzni lehetett volna, ha Rhaevel marad a testőr… vagy lenne egy halott testőr és ugyanitt tartanának, ki tudja, mennyire lettek volna elszántak.
    Próbál pihenni az út során, tudja, hogy a varázslat előbb-utóbb el fog múlni, márpedig ő nem szándékozik Lint magára hagyni otthon sem. Ha tudná, hogy lényegében rajta kívül mindenki más milyen belső problémákkal küzd, biztos nem tudna pihenni, de így egész jól sikerül neki. Jobb kezét végig bátyja mellkasán tartja, segít neki az érintés, ráadásul így biztos lehet az erős lélegzésben. Nem alszik el, de csukva tartja szemeit, csak akkor pillant fel mikor meghallja Rhae halk hangját. Azután rögtön vissza is csukja, hogy megpróbálja megadni a privát szférát Tsitsáéknak. Magában azon morfondírozik, vajon mikor érnek vissza a városba, és vajon Eryl rögtön Naramhoz viszi őket vagy előbb haza és valamelyik testőr vágtat el az elf gyógyítóért. Ugyan bízik a házi gyógyítójukban, de egy ilyen komolyságú esetnél – saját gyógyulása tapasztalatai alapján– Naramot szeretné mindenféleképp.
    avatar
    Sally Wentworth

    IC hozzászólások száma : 212

    Minden kezdet nehéz

    Témanyitás  Sally Wentworth on 2013-08-08, 15:38

    *Megsimogatja Fátyol fejét, mikor kezéhez ér, részben hogy mutassa, nincs nála semmi csemege, Sally nem hozta el Viharfelhőt, így nem is készült semmivel. Azon jót kuncog, ahogy a lóra lett kenve az eltévedés.*
    - Ó, azt hallom is! *Mosolyog szélesen, de kedvesen, hogy az említett ételeket szívesen megenné most Lysie, mintha hallotta volna Sally a lány gyomrának korgását, de ez persze nincs így, csak a móka kedvéért mondta. S mivel Lysie eszik húst, nem ajánl az említett ételek helyett másikat, vegetáriánus verziót. A meghívás szemlátomást meglepi, ugyanakkor azt is látni, hogy jól esett neki.*
    - Ez kedves tőled, köszönöm! De csak ha legközelebb én hívhatlak meg. *Sally nem az a típus, aki elutasít egy ingyen ebédet vagy italt, de nem is az a fajta, aki ne viszonozná a gesztust.*
    - Ez itt balra a Carlo-erőd, de mi most jobbra fordulunk. *Mutatja menet közben a lánynak. Lehetetlenség nem kiszúrni a főút, azaz a Promenád mellett lévő hatalmas erődítményt, főleg, ahogy az előtte lévő kis térre kiérnek. Velük szemben már odalátni a tengerre, s ahogy jobbra fordulnak maradnak a szélesebb úton, tőlük balra esik így a kikötő az építményeivel.*
    - Úgy is mondhatjuk, igen! *Neveti el magát nem bántóan a helyi szokást hallva.*
    - Tudod az ederthini fiatalok úgy vélik, az nem elég vagány, aki nem ugrott le a városfalról a tenger vizébe. Látod, ott azon két bástya között a tenger elég mély még a fal tövében is, ott szoktak ugrani. Természetesen a városőrség tiltja ezt, amivel csak azt érték el, hogy még vonzóbb lett a helyi kamaszok körében. Meg nem csak kamaszok körében... Bevallom, úgy két hete én is leugrottam barátokkal, csak nekünk pechünk volt, elkapott minket az őrség, szóval egy éjszakát az erőd alatti börtön egyik cellájában tölthettünk, míg ki nem váltottak minket. De erről tudnak majd mesélni neked a követségen is... *Zárja szavait sejtelmesen, s ehhez illő mosollyal és pillantással, mert bizony a követségről is volt egy fiatal elf, aki velük tartott.*
    - Itt most megint jobbra. Hogy bírja Fátyol a tömeget? Mert errefelé nagyobb lesz, az Ezütgriff a Piactér sarkán van... *Valószínűleg ez feltűnik Lysienek is, mert ahogy közelednek a Griffhez, úgy lesz egyre több ember s nem ember az utcákon, errefelé nyüzsgőbb az élet. Míg odaérnek, addig is Sally figyelemmel hallgatja Lysie válaszát.*
    - Ó, tehát lázadsz is, hogy leányként kardozni tanulj? *Ragadja ki belőle mosolyogva, de magában elismeréssel tekint a lányra. Nemcsak a bátorsága miatt, hogy el mert jönni, hanem mert milyen sokoldalú ismeretei vannak.*
    - Megígérem.. *Kíváncsian és meglepetten néz Lysiere, nem tudja, mit fog mondani, amiért előre szavát vette, amit egyébként nem szívesen tesz meg Sally, de most valahogy úgy érezte, kivételt tehet. S nem tévedett.*
    - Szerintem nem butaság, egyáltalán. *Mosolyodik el, s be kell vallania közben magának, jóleső érzés ez a bizalom.*
    - Én úgy vélem, jól tetted, hogy elindultál otthonról világot látni. Mennyi mindent mesélhetsz majd te is a gyerekeidnek! S magam is gyakran éreztem így. ~ Habár nekem legelőször el kellett mennem...~ Sokat utaztam már Monteán, egyes helyeken tovább időztem, máshol kevesebbet, mindig ahogy éreztem. Van, amikor elvágyódik az ember... meg félelf. Most például úgy érzem, hosszasabban maradok itt Ederthinben és a környékén, aztán ki tudja mi lesz utána? A te országodban még nem jártam, talán oda látogatok el. *Már ha lehet. Az elfek amilyen kedvesek, olyan fene bizalmatlanok tudnak lenni.*
    - Ééés meg is érkeztünk! Íme a Griff, ott van oldalt istálló is hozzá. Fátyol úgy láttam az úton, már nagyon szeretne enni, s megérdemli ő is a pihenést. *Mosolyog Sally, miközben megállnak egy impozáns épület előtt, s itt már valamivel hangosabban is kell beszélni, mert idehallani a közeli piac hangját.*
    avatar
    Yalela Lysie

    IC hozzászólások száma : 59

    Minden kezdet nehéz

    Témanyitás  Yalela Lysie on 2013-08-05, 23:51

    *Míg érdeklődve hallgatja Sallyt, Fátyol a nő derekához, kezéhez tolja puha nóziját, és kutyaként szimatol csemege vagy finom falat után. Még vakarófának is használná a nőt, hogy homloka viszketésén enyhítsen, ha Lysie nem húzná vissza időben a kantárnál fogva.*
    - Nahát, ez érdekes. Kíváncsi lennék, hogy csinálja. Fátyol bezzeg még egy egyenes úton is képes eltévedni *keni rá lovára a szerencsétlen eltévedést, mely végül egy szerencsés fordulattal összehozta őket Sallyvel. Lova ezúttal nem háborodik fel a vádakon, egyrészt mert nem érti, másrészt pedig el van foglalva azzal, hogy valami finomat és ehetőt csaljon ki Sally zsebéből, akár van ott valami, akár nincs.
    A visszaúton próbál magában jegyzetelni, alaposan az eszébe vésni az utcákat, az útvonalakat, jellegzetes foltokat, épületeket, szobrokat, de a figyelme minduntalan elkalandozik. Mint egy kíváncsi gyerek, aki képtelen két percnél tovább koncentrálni. Rácsodálkozik mindenre és mindenkire, aki szembe téved velük.
    Sally kérdésére, miszerint eszik-e a húst, biccent. Az említett ételektől összefut a nyál a szájában, gyomra is hangosan megkorran, s hogy csitítsa, zavartan rászorítja mindkét tenyerét. Rég volt már a reggeli, amit a kelleténél amúgy is sietősebben intézett el, mert már közel járt a városhoz, és képtelen volt nyugton ülni a fenekén.*
    - Azt hiszem, jelenleg bármelyikből meg tudnék enni két jó nagy tállal *feleli somolyogva, majd eszébe jut valami - egy kicsit habozik, mielőtt megkérdezné, hisz nem ismeri az itteni illemszabályokat, nem tudja, az itteniek mennyire veszik komolyan az oda-vissza szívességet, vagy mennyire kényesek anyagi helyzetükre. Nem szeretné megbántani a lányt, ajánlatát jó szándékból veti fel mégis.* Hálám jeléül az útbaigazításért, és mert megmentettél egy csomó kellemetlenségtől, meghívhatlak ebédelni?
    *Csak úgy issza Sally minden szavát a városról és az itteniekről. Bár viszonylag általánosságban beszél az itt élőkről, mégis megértően, szaporán bólogat, mintha náluk ez nem így működne. Pedig az elfek közt is akadnak rosszak, persze a maguk sajátos értelmezésében, hisz a gyilkolást, az élet megszentségtelenítését vallásuk a leghatározottabban elutasítja és tiltja. Azonban nem kell ahhoz megölni valakit, hogy gonoszak legyünk. A hozzátoldott komisz megjegyzés a városfalról ugrálásról azért kicsal Lysieből egy döbbent pillantást, mert ilyesmi viszont tényleg nem fordult náluk elő.*
    - Jó, megjegyzem. Ez valamilyen helyi szokás? *érdeklődik naivan, hátha. Úgy indult útnak, hogy Enoldaron kívül bármi lehetséges.*
    - Több oka is volt. Egyrészt szerettem volna tudni, hogy amit a nevelőm tanított nekem a kultúránkról és a birodalmunkról, az máshol is hasonlóan működik-e. Számtalan történetet hallottam az idősebbek utazásairól, és a saját szememmel akartam látni, milyen a nagyvilág. Szeretnék megtanulni a karddal bánni. Eddig gyógyászati alapismereteket tanultam, herbalisztikát, a kard a családunkban a férfi kegye. Íjászatot tanultam kislányként, de számomra az olyan természetes, mint a herbalisztika. Valami izgalmasra és egyedire vágytam - meg hát számtalanszor láttam már édesapámat harcolni, kíváncsi voltam, hogy léteznek-e más technikák és stílusok. *Sally jót kérdezett, ürügyet adott Lysie-nek csacsogni, s ha egyszer elkezdte, nehezen áll le. Annyira beleéli magát, hogy gesztikulál is a maga szerény módján, épp csak annyira, hogy Fátyolt ne fenyegesse az orrbavágás veszélye.*
    - Van még valami... Megígéred, hogy nem nevetsz ki? *Pár könnyed lépéssel beelőzi és megkerüli a lovát, átfogja másik kézbe a szárakat, ezáltal Sallyt is megkíméli Fátyol további nasi-kutakodásától, és így halkabban tudja folytatni.* Úgy éreztem, útra kell kelnem. Nem vagyok őrült, nem hallottam hangokat, én csak... éreztem. Belül valami azt súgta, de nem szavakkal *teszi mindkét kezét a mellkasára, egymásra fekteti őket, s közben zavart mosollyal figyeli a nőt. Nem tartott sokáig, hogy a bizalmába fogadja Sallyt annyira, hogy megosszon vele ilyeneket.* Szerinted butaság?
    avatar
    Sally Wentworth

    IC hozzászólások száma : 212

    Minden kezdet nehéz

    Témanyitás  Sally Wentworth on 2013-07-21, 15:28

    *Mosolyogva hallgatja Lysie lelkesedését, s nagyon is meg tudja érteni. Ő is hamar elhagyta otthonát, hogy elkezdje bejárni Monteát. Mondjuk részben kényszerből is tette.*
    - Nagyon szívesen, örülök, hogy segíthetek. Ez a legkevesebb. *Főleg, hogy Lysie is segített neki macskát befogni.*
    - Igen, mindig visszatalál hozzám. Nemcsak "haza", azaz a lakásba, amit bérlek, hanem hozzám is. Nem is mondom, hova megyek, s olyan helyre megyek éppen, ahol korábban soha, mégis egyszer csak felbukkan ott. Rejtély, hogy csinálja. *Szeretne ő is ilyen jó lenni nyomolvasásban... vagy boszorkányságban.*
    - Jó választás! Akkor irány a Kikötő-negyed! *Szerencsére vissza is érnek a széles főútra, a Promenádra, amelyen csak egyenesen kell végigmenniük, legalábbis egy darabig.*
    - Te eszel húst? Ha igen, feltétlen kóstold meg ott a grillezett kacsamájat birsalma szósszal vagy a sült bárányhúst borban áztatott mazsolából és répából készült salátával, mézes forró kenyérrel. *Javasolja máris kedvenceit, de ha Lysie vegetáriánus lenne, lehet arra is tudna mit ajánlani. Lehet lassan neki is meg kéne újra látogatnia a helyet.*
    - Én sem vagyok itt régóta, alig pár hét előnyöm van hozzád képest. De a minap döntöttem úgy, hogy hosszabban fogok elidőzni itt. Egyrészt meg megtaláltam egy régi barátnőmet, pont a követségeteken. Másrészt tetszik a város és a klímája is. Van itt szép fürdő, de a tengerpartra is érdemes lemenni. S ha tényleg nem mész arra, amerre elindultál, akkor a város szebbik, barátságos arcát ismerheted meg. Az emberek meg olyanok, amilyenek mindenhol... Mármint vannak jók is, rosszak is, van, aki előbbinek látszik és mégis utóbbi és fordítva. *Teszi hozzá aztán, mikor rájön, hogy új ismerőse eddig jóformán elfek között élt, s ha ott volt is ember, azokat igencsak megválogatták az elfek, nem engednek be akárkit a birodalmukba.*
    - Ja és a városfalról akkor ugorj a tengerbe, amikor a városi őrség nem látja. *Jegyzi meg komisz mosollyal legfrissebb tapasztalatát.*
    - Van célja, amiért ide jöttél? S te meddig terveztél maradni? *Kérdez vissza ő is kíváncsian.*
    avatar
    Yalela Lysie

    IC hozzászólások száma : 59

    Re: Városkapu, és a Felsőnegyed nem nevesített utcái és tere

    Témanyitás  Yalela Lysie on 2013-07-13, 16:10

    - Enoldarban születtem, ott is nőttem fel, ez az első alkalom, hogy elhagytam a határt. Lenyűgöző, mennyire más itt minden! *csacsogja lelkesen. Az emberek persze itt is két lábon járnak, a fák itt is fák, az utak pedig utak, de nagyon is érződik, hogy ez egy teljesen másik világ, más szokásokkal, különböző kultúrával és népekkel. Szíve szerint már most elkezdené kifaggatni Sallyt az itteni dolgokkal kapcsolatban.
    Nagyokat sóhajtozva hallgatja az útbaigazítást, s közben csalódottan grimaszol magának, hisz tipikusan Lysiere jellemző, hogy a két lehetőség, vagy éppen a bal és jobb közül mindig a rosszabbat választja. Édesapja valószínűleg a fejét fogná, ha tudná, hogy a gondosan megrajzolt térkép mellett is eltévedt. A tájékozódáshoz sosem volt érzéke, ebben édesanyjára ütött - viszont a szüleit pont egy ilyen eltévedés hozta össze, és a saját esélyei is jók, hiszen belebotlott Sallybe, aki kedvesnek és segítőkésznek tűnik. Az ilyen kalandokért és ismeretségekért megéri elkeveredni egy idegen városban.*
    - Ilyen az én szerencsém... *csóválja meg a fejét, Sally invitálását hálás mosollyal elfogadja.* Köszönöm szépen a segítséged! Nélküled tudatlanul ballagtam volna tovább.
    *Egy idő után mondjuk fel kellett volna tűnnie Lysienek is, hogy a környék nem éppen olyan, mint amiről az otthoniak meséltek, s így talán összeállt volna a kép azt illetően, hogy eltévedt. Addig azonban számtalan kellemetlenség érhette volna, amit ez a szerencsés találkozás megelőzött. Míg Sally elköszön a macskától, ő az új menetirányba fordítja Fátyolt, és a biztonság kedvéért ellenőrzi a csomagjait is.*
    - Rendben lesz? Mindig visszatalál hozzád? *érdeklődik Sallytől, állával Cessi felé bökve, s ahogy elindulnak, a válla felett egy kicsit még figyeli a falatozó jószágot, míg a nő hangja el nem vonja a figyelmét.
    Kíváncsian hallgatja a fogadókra vonatkozó információkat, és értőn bólogatva, magában jegyzetel közben. Így hirtelen nem is tudja, melyiket válassza a kettő közül. Egy kicsit talán finnyás a szülei elkényeztetésének köszönhetően, de sosem nyafogott, ha nélkülöznie kellett. A hangulata biztos jobb egy olcsóbb fogadónak, mint amilyen a Vén Csónakos, de miért menjen egy kevésbé színvonalas helyre, ha van pénze az Ezüstgriffre is?*
    - Hmm, bár szívesen megtanulnék néhány tengerész nótát, azt hiszem, elsőként az Ezüstgriffet választanám, és ha már megszoktam és megismertem a várost, teszek egy próbát a másikkal is. *jut végül döntésre. Ma is lazán eltévedt, ezek után szeretne biztosra menni. Ráadásul az anyagi forrásai sem végtelenek, ha nem talál munkát, előbb vagy utóbb kénytelen lesz alacsonyabb életszínvonalra váltani, ezért egyáltalán nem biztos, hogy a mai döntése végleges lesz. Kinőtt már abból a korból, amikor elég volt apucinak nyújtani a kezét - ma már szeretne a saját erejéből, a saját lábán megélni.*
    - Szeretsz itt élni? *kíváncsiskodik Sallytől, míg visszafelé menetelnek. Egy helybéli véleményére jobban ad, mint az enoldariak történeteire, akik ki tudja, mikor jártak utoljára a Dombtavi Fejedelemség fővárosában - ha egyáltalán jártak valaha.*
    avatar
    Sally Wentworth

    IC hozzászólások száma : 212

    Minden kezdet nehéz

    Témanyitás  Sally Wentworth on 2013-06-25, 12:23

    *Mosolyog, ahogy Lysie elolvad a két édes borostyánsárga szem láttán. Hogy Cessi mit gondol, örül-e, hogy Lysie sem gondol felőle rosszat vagy számítóan elégedetten mosolyog bajsza és a hal alatt, azt nem tudni. Sally mindenesetre ezt a nézést szívesen elsajátítaná a macskától, hasznos tudna lenni olykor.
    Mosolyogva nézi, mennyire szereti Lysie a lovát. Sally is szereti a magáét, de az egy másféle kapcsolat, ő inkább a macskájával van így, mint Lysie Fátyollal. A térképmegevésen és a ló válasz-prüszkölésén halkan felkacag. Nem akarja új ismerősét sem megbántani azzal, hogy kineveti.*
    - Enoldar? Akkor az tényleg egy hosszú út lehetett! *Mondja elismerően, s meg is érti, hogy egy ilyen út után le akar pihenni Lysie, enni akar, s talán még egy dézsa fürdővíz sem megvetendő, hogy a lazulás teljes legyen. S hogy segít-e, az nem kérdéses. Nem szívtelen ő, s tud számítóan ravasz lenni, de tud érdek nélkül is segíteni. Most úgy is sincs más dolga.*
    - Akkor jó, hogy összefutottunk, pont a rossz irányba indultál el. Ahol bejöttél a nagy kapun, ott a széles úton kell tovább haladni le a tenger felé és jobb kéz felől meg is láttad volna a Parkot. Annyi zöld sehol nincs a városban, innen megismerhető. Te viszont balra indultál, ez az Alsónegyed. A főúthoz közel, itt még nem vészes, de beljebb akkor menj, ha kalandvágyó vagy és nem gond, ha egy-két csomag esetleg eltűnik Fátyolról. ~Vagy maga Fátyol is eltűnik...~ Gyere, menjünk vissza a főútra! *Int fejével, de előtte még lehajol a falatozó macskához.*
    - Hazatalálsz majd ugye? Aztán jó légy! *A cica abba se hagyja az evést, csak farkincája végével simít végig a csuklón. Sally részéről el is indulhatnak hát vissza a Promenádra.*
    - Fogadóból pedig kettőt ajánlanak a helybéliek. Vagy az Ezüstgriffet vagy a Vén Csónakost. Az Ezüstgriffhez jól tömött erszény kell, cserébe mondjuk selymek között aludhatsz és nagyon jól főznek! A Vén Csónakos is jó, a kikötő közelében van és sok matróz és tengerész jár oda, szóval ha nem bánod a rum- és halszagot, meg esténként a tengerész-nótákat... De tollpárna van, nem szalmával tömött, s tiszta hely, s nem aranyban kell fizetni a szállásért, hanem ezüstben. *A Tűzfátyolt és az Ördögfüvet meg sem említi. Az első inkább férfi vendégek számára érdekesebb, s az emeleti szobák ágyain a Tűzfátyol egyik hölgyével kell osztozkodni, ezt pedig nem nézi ki Lysieből. Az Ördögfű és környéke meg nem biztonságos, csak kalandvágyóknak ajánlott. A Vén Csónakosban is néha vannak rum hatására nekibátorodott tengerészek, akik talán kevésbé kifinomult, de annál több mindenre célozgató bókkal illetnék Lysie alakját, de a köznép közül is sokan járnak oda, s nem kevés tiszt fordul meg ott, akik mindig segítségére lennének egy hölgynek.*
    avatar
    Yalela Lysie

    IC hozzászólások száma : 59

    Minden kezdet nehéz

    Témanyitás  Yalela Lysie on 2013-06-25, 00:29

    - Köszi! *Ezúttal rajta a sor, hogy mosolyogva köszönetet mondjon a lova nevét ért dicséretre. Igaz, nem ő választotta a kancának, de mivel Fátyol nem tudja megköszönni, hát Lysie tolmácsolta a háláját. Szép ugyan, de nem kifejezetten találó név, a ló sokszor meghazudtolja a "fátyolból" fakadó gyengédséget, eleganciát és türelmet.
    Érdeklődve hallgatja a cica történetét, s igyekszik közben nem egérutat szolgáltatni neki. Aranyosnak találja, még ha a halaskofa helyébe képzelve magát már más is lenne a véleménye. Irigyli a macskát, hisz láthatóan jó dolga van, sosem unatkozik, és még a társát is alaposan átmozgatja a maihoz hasonló futó- és ügyességi gyakorlatokkal. Lysienek sosem volt saját állata, leszámítva Fátyolt, akit szintén egyenrangú félként kezel - sőt, néha úgy érzi, lova végzi a feladatok oroszlánrészét, míg ő a nyergében ásítozik.*
    - Megvan! *trillázza Lysie is boldogan, holott az ügy érdekében jóformán csak kalimpált, semmi több. Megkönnyebbülten felsóhajt, azért örül, mert szerencsére a cica is megvan, Fátyol sem ijedt meg, a hal sem ment kárba, és minden jól végződött.* Örülök. *teszi hozzá mosolyogva, s míg Sally Cessit szidja, ő megdicséri Fátyolt, megköszönvén neki is a fáradtságos munkát.
    Az édes borostyán szempár leveszi a lábáról, elnyújtottan "óóó"-zva emeli mindkét kezét a mellkasához, mintha keblére ölelné a tüneményes, vagy csupán annak látszó négylábút. Az biztos, hogy Lysiet megnyerte magának.*
    - Nagyon aranyos! *Cseppfolyóssá olvadva kíséri figyelemmel Cessi útját, míg Sally meg nem szólítja. Megjegyzi a nevét, s kiszélesedő mosollyal kezet fog a nővel, barátságosan megrázza a kacsóját. Örül, hogy egy közvetlen, kedves teremtéssel futott össze, ekkora szerencséje rég nem volt már.*
    - Ugyan, nem tesz semmit! A nevem Yalela Lysie, hívj nyugodtan Lysienek. *A kérdéseket hallva ő is a csomagokra pillant, Fátyol nyakához bújva felel Sallynek, pár hosszú pillanatra átkarolva, megölelgetve az állat puha nyakát.* Most érkeztünk, és úgy érzem, el is tévedtünk. Fátyol megette a térképemet! *panaszkodik méltatlankodó, durcás hangon, felfújt arccal, s lova, mintha értené, felháborodva prüszköl, ezáltal szépen összekócolva Lysie haját, a szemei elé söpör hátulról pár rövidebb fürtöt. A lány bosszankodva, öt ujjal fésüli hátra a rakoncátlan tincseket az arcából, mielőtt még önmaga védelmére kelne.*
    - Magától márpedig nem mászhatott ki a zsebemből! *felesel a lovával, aztán visszalép Sally mellé, hogy illően befejezze a félbehagyott bemutatkozást.* Hosszú utat tettünk meg Enoldarból idáig. A Parknegyedet és a Követségünket keresem, de elsősorban inkább szállást és egy olcsó fogadót. Kimelegedtem, és kopog a szemem. *csúsztatja korgó gyomrára a kezét zavart mosollyal.* Tudnál esetleg segíteni? *kéri a lehető legudvariasabban. Bár ő nem tud olyan aranyosan nézni, mint Cessi, azért reméli, nem hajtják el, mert innen már az sem biztos, hogy a kapuhoz visszatalálna egymaga.*

      Pontos idő: 2017-06-28, 12:41