Montea világa

Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.

Üdvözlünk!

Éppen időben érkeztél Vándor!

Háború közeleg és elkél minden tenni vágyó erős kéz, forgasson akár fegyvert, vagy használja a mágia hatalmát.
Ne aggódj, ha nem állsz még készen, hőssé formálnak majd a kalandok.
Fedezd fel a világot, kelj útra, kalandozz sivatagon, kietlen tájakon, havas hegyek legmélyén, dögletes mocsáron és a mindig veszélyt rejtő tengereken át. Küzdj ádáz szörnyekkel, élj nemesi életet, vívd ki a hősnek járó tiszteletet, vagy rejtőzz árnyak közé és vedd el azt, ami neked jár!
Gyűjts hát magad köré szövetségeseket és formáld saját belátásod szerint a változó világot!

Az oldal alapítása:
2012.10.01.

Belépés

Elfelejtettem a jelszavam!

Kaland

Fejedelmi játszma című kalandban a reagkör határideje:
04.09. 21:00

Legutóbbi témák

» Vízipi(p)a-sarok
Contevilla-rezidencia - Page 2 Empty2018-09-07, 20:48 by Tsitsa Itsli

» Szintet léptem!
Contevilla-rezidencia - Page 2 Empty2018-07-30, 16:35 by Cerus Caranthir

» Városkapu, és a Felsőnegyed nem nevesített utcái és terei
Contevilla-rezidencia - Page 2 Empty2018-07-30, 16:06 by Tsitsa Itsli

» Tenger és szigetvilág
Contevilla-rezidencia - Page 2 Empty2017-04-29, 16:54 by Thryn L'lwyn

» Hullámtörő
Contevilla-rezidencia - Page 2 Empty2017-04-27, 20:05 by Caleb Mandrake

» Zord-hegység
Contevilla-rezidencia - Page 2 Empty2017-04-26, 04:21 by Zorgon Zarazul

» Palota és a palota tér
Contevilla-rezidencia - Page 2 Empty2017-04-18, 21:57 by Amelia il Contevilla

» Mulatónegyed nem nevesített utcái és lakóházai
Contevilla-rezidencia - Page 2 Empty2017-04-16, 21:42 by Sally Wentworth

» Contevilla-rezidencia
Contevilla-rezidencia - Page 2 Empty2017-04-08, 11:31 by Gonnir Eruthallion

Ederthin várostérkép

A dombtavi időszámítás szerint jelenleg 616-ot írunk.

Ki van itt?

Jelenleg 2 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 2 vendég

Nincs


[ View the whole list ]


A legtöbb felhasználó (32 fő) 2024-02-13, 04:50-kor volt itt.

Statistics

Jelenleg összesen 3499 hozzászólás olvasható. in 143 subjects

Összesen 56 regisztrált felhasználónk van.

Legújabb felhasználó: Elen

Szerzői Jogok

Az oldalon található egyedi alkotások az alkotó(k) tulajdonát képezik!
A Világleírás és a helyszínek, helyszínek leírásai az oldal készítőinek szellemi terméke, így a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően használható fel szabadon.

+9
Rhae Squorian
Ethyrlin il Contevilla
Gwendir Elluin
Tsitsa Itsli
Rhaj al-Khaybar
Elena al-Khaybar
Khaleln Ehra'il Naar
Amelia il Contevilla
Montea
13 posters

    Contevilla-rezidencia

    Montea
    Montea
    Admin


    IC hozzászólások száma : 3

    Contevilla-rezidencia - Page 2 Empty Contevilla-rezidencia

    Témanyitás  Montea 2012-10-03, 13:03

    First topic message reminder :

    Contevilla-rezidencia - Page 2 Sz_contevilla

    Noha Contevilla rezidenciának nevezik, az épület és a hozzá tartozó szépen gondozott kert az il-Contevillák tulajdonában van, a család ezen ága az Adar ishiri tartózkodásuk és követségük során vették fel az ottani szokásoknak megfelelően a névhez az előtagot. Ugyan hazaköltöztek már, de a név így öröklődött tovább, a rezidencia pedig megtartotta régi nevét, hisz mindig is a Contevilla család tulajdonában volt.
    Contevilla-rezidencia - Page 2 K_contevilla1
    A kétszintes épületbe szép előkerten át lehet bejutni, a hintók számára rövid, de nem fedett kocsifelhajtó szolgál. A kapu és a birtokot övező kerítés is szép kovácsoltvas munka.
    Az épület nagy téglalap alaprajzú, az utca felé rövidebbik oldalát mutatja. Egy ugyanilyen formájú udvart ölelnek körbe a falak s szobák. Közepén kis kerti tó, pázsit, pálmafák és virágágyások díszítik. Az épület mögötti teraszról lehet a nagyobb kerthez lesétálni, főként a családtagok pihenésének, kikapcsolódásának színtere a hátsó kert asztallal és karfás székekkel, rózsabokrokkal és az éghajlatra jellemző gyakoribb és ritkább virágokkal, bokrokkal és árnyékot nyújtó fákkal. Lehetővé teszi a magánélet nyugalmának biztosítását és az elhatárolódást az idegenekkel szemben. Egy kisebb részen konyhakert (többnyire fűszerkert és gyógynövényes kert) található.
    Contevilla-rezidencia - Page 2 K_contevilla2
    A világos, márványpadlójú előtérből kétkarú lépcső vezet fel az emeletre, de ha a földszinten maradunk tovább haladhatunk előre ki a kertbe, illetőleg jobbra vagy balra egy-egy ajtón át. Balra egymás után két szalon található, bál esetén a bútorokat kiviszik innen és az egymástól több széles boltívvel elválasztott helyiség egyben adja a báltermet. Míg az egyikben beszélgetni, enni és inni lehet, addig a másikban található a táncterem. Ha nincs bál, kellemes szalonoknak van berendezve, kényelmes kanapékon és karfás székekben lehet pihenni, félrevonulva olvasni, vagy éppen többedmagukkal társalogni, teázni. Tovább haladva a családi magánykönyvtárt találjuk a földszinten, ez is több kisebb teremből áll és a végében van berendezve egy elkülönített rész a családfő fogadó- vagy dolgozószobájának.
    Az előtérből balra indulva az ebédlőhöz, majd a konyhához érünk, leghátul pedig a ház szolgálóinak, testőreinek szobái találhatóak.
    Az emeletre felérve jobbra - a szalonok és könyvtár fölött - vannak a családtagok és fontosabb vendégek szobái, míg balra - az ebédlő és a konyha fölött - további vendégszobák.
    Kathleen Contevilla
    Kathleen Contevilla


    IC hozzászólások száma : 289

    Contevilla-rezidencia - Page 2 Empty Re: Contevilla-rezidencia

    Témanyitás  Kathleen Contevilla 2015-08-09, 10:28

    Kath és Gonnir

    Lehet mégsem kellett volna oda-odapillantgatni? Kevés sétálgató van épp jelen, de olybá tűnik, a férfi mégis tudja, hova kell menni, s ugyan Kathleen-t nézi, mégsem áll szándékban megszólítani, ahogy azt sejtette Kath. Viszont őt nézi, méghozzá elég kitartóan, s ehhez kicsit sincs hozzászokva. A legtöbben túl sápadtnak találják, hiszen törékeny egészségét nem tudja eltitkolni. Sokszor ez a híre meg is előzi őt, így hiába a szép alak, szép arc s vörös haja, jó származása, vagyona, ez mind kevés ahhoz, hogy a férfiak figyelmét magára vonja. Megszokta ezt így már, s így Gonnir nézése némileg zavarba is hozza. Próbál nyugodtan viselkedni mintha észre sem vette volna az egészet, inkább az útra maga előtt és az épületekre figyel, csak oda-odapillant a férfira, hátha ugye mégis útbaigazítás kell, s ha már eldöntötte Kathleen, hogy segít, ha úgy adódik, akkor segítsen is. Egy kezébe fogja a kicsi, színezett üveglapokból álló, mérete alapján ékszeresdobozkának kinéző ládikát, s így, hogy felszabadította az egyik kezét egy nem létező tincset akar füle mögé igazítani. Így zavartan végigsimít egyik oldalt a haján arca mentén, arra gondolván, hogy valami nincs a helyén rajta, s igazából ezért nézi a férfi ennyire. Ahogy elhaladnak egymás mellett, még egyszer odapillant rá Kathleen a szeme sarkából, s majdhogynem ez lesz a veszte szegény férfinak. A Felső-negyedben nem sok üzlet van, itt a gazdag nemesek és polgárok egymásra licitáló rezidenciái állnak élén a fejedelem palotájával, jószerivel egy kéz elég, ha azt a kevés üzletet meg akarjuk számolni, amit itt találni. Innen nézve, igazán pechesnek kell lennie annak, aki megtalálja e kevés cégérek egyikét, mármint fejjel. Kathleen lépne tovább, de a tompa koppanást, amit a cégér és a homlok találkozása keltett még az utca túloldalán is, ahol ő sétál ott is hallani lehet. A puffanást, ahogy földet ér Gonnir, már nemcsak hallja, de látja is, s gyorsan lenyeli mosolyát, hogy ne legyen illetlen. Majd ha tovább halad, akkor lehet mosolyog egyet magában, most inkább csak megtorpan és érdeklődve néz az utca másik oldalára, majd elhatározza magát. Ha már korábban eldöntötte, hogy ha útbaigazítás kell, segít, akkor igazán szívtelen dolog lenne cserben hagyni ugyanazt a személyt, aki most már tényleg segítségre szorul, vérző homloka is ezt jelzi. Átsétál az utca túloldalára a férfihoz, halk léptekkel, a surrogó ruha hangjával kísérve, a férfit figyelve. Az szimpatikus benne, hogy nem állt neki káromkodni, mint a legrosszabb kocsisok vagy matrózok hasonló vagy sokkal jelentéktelenebb helyzetben.
    - Jól van, uram? - Teszi fel a legalapvetőbb kérdést, amit ilyenkor szoktak, s ami ilyenkor a leghülyébb kérdés is, tekintve, hogy a másiknak vérzik a feje, hogyan is lehetne jól?
    - Elkísérjem Conta Maini templomához vagy... a közelbe tartott valahova? - Kérdezi még, nem sejtvén, hogy Gonnir nem dombtavi, s lehet ötlete sincs róla, hogy az istennő templomában a papnők gyógyítással foglalkoznak többek között. De legalább a válaszból az is kiderül, mekkora ütést kapott a férfi feje, hogyan tud válaszolni? Körbepillant az utcán, de minthogy más segítség nem érkezik, s nem úgy tűnik, hogy fog is, hát némileg lehajol, de kezét nem nyújtja még a férfinak. A mozdulat egyszerre kecses, de suta is. Nincs hozzászokva, hogy férfiakat segítsen fel a földről, de a segítőkészség mégis megvan benne.
    Gonnir Eruthallion
    Gonnir Eruthallion


    IC hozzászólások száma : 39

    Contevilla-rezidencia - Page 2 Empty Re: Contevilla-rezidencia

    Témanyitás  Gonnir Eruthallion 2015-08-08, 12:23


    Kath & Gonnir




    A dombfalvi fejedelemség itt van a szomszédban, mégsem járt még itt látogatóban. Azért mégsem a szomszéd, hiszen többnapi lovaglásra volt, a bárd hátsóját rendesen feltörte a fekete kanca nyerge, még a pihenők ellenére is. Egy útjelző táblánál is sikeresen eltévedt, legalábbis úgy vélte, mert a 3-mas mögül bizonyára lekopott pár nulla, ami a mérföldek számát illeti, ráadásként az egyik hajnalban elemózsiája elfogytával megpróbálkozott néhány gombával, hogy aztán a délelőtt nagy részét az árokpart melletti rekkettyésben töltse, a lapulevél állomány jelentős pusztításával. Ha az apja is azt akarta, hogy itt keressen boldogulást, akkor a dolog szinte összecseng a medvevadász halálával. Azon tűnődik az utolsó kaptató környékén, hogy ha a hercegkisasszony megkapta a hírt, vajon hogyan fog reagálni? Bizonyára nem lesz túl jó érzés pártában maradni, a bárdot már meg sem lepi, hogy a kézfogóra a fiatalok találkája nélkül került sor. Elsőre még nem is tudja, hogy marad-e vendégségben, úgy véli, hogy nem látnák túl szívesen a rossz hír hozóját, és ilyen helyzetben megkörnyékezni az udvarhölgyek egyikét... Még az ő szabad elvű stílusát is kikezdené a dolog. A halottnak adjuk meg a kegyeletet, bátran, harcban esett el. A dalnok egyébként is erősen kételkedik benne, hogy olyan fehérnéppel hozza össze a sorsa, akivel szellemi szinten is egyek, aki ért a filozófiához, mert ez a mostani tavaszias időjárás határozottan bántja minden érzéket, hiszen az összes zugból a szerelem, és a párzás illata száll, a végén már oly bosszús volt, hogy eltaposott két egymásba gabalyodott bogarat. Azok aztán tehetnek a bárd életuntságáról, hát persze. Ahogyan nézelődik, mintha a rezidencia, sőt az azt ölelő városrész is díszesebb ruházatba öltözne, netán valami ünnepség, vagy máris a közelgő esketés van középpontban? Sötéten pislogva simít végig az állán, a karneválokkal nincs baja, de hogy ő megnősüljön? Soha. Az önként vállalt magány legalább megnyugtató. Ahogyan átlépdel a paripával az árkád alatt, már a rezidencián belül lehet, ám itt még lát kisebb boltokat, valamiféle kastélyon belül találja a hercegkisasszonyt. Egyátalán az lenne? Maga sem tudja. Ellenben sikerül rajtafelejtenie a tekintetét egy gyönyörű, fiatal lányon, akinek már a külseje is bennakasztja a lélegzetét. Nem szőke, nem almemellű, mégis egyedülálló a maga nemében. Vörös, álomszerű zöld szemekkel, kissé vékony, ez teszi egyedivé, neki aztán biztos nem lesz fűzőre szüksége, hogy formálja az alakját. Valami középnemesi örökös lehet, a bárd legalábbis ezt tippelné, ám meglehet, hogy csupán egy jól öltözött utcai leány, de akkor is... A férfi észre sem veszi, hogy lazábbra eresztette a kantárszárat, és fogva tartja a különös pillantás, nem ereszti, így ültében fordul, már szinte háttal a menetiránynak, és csak valami különös, belső ösztönnek köszönhetően kapja előre a fejét. Így legalább nem a tarkóját éri az ütés, hanem telibe a homlokát, merthogy sikerült egy jókora cégért eltalálnia. A fájdalom azonnal szétsugárzik, s akkor a lendület, hogy a bárd dícstelen ívben repül hátra lefelé a lóról, hogy aztán pár méterrel arébb érjen földet, zúgó fejjel, vérző homlokkal.
    - Mi a... – Motyogja, csillagokat lát az ütközéstől, az éjszín kanca nyerítve lassít le, hogy elvesztette terhét. Gúnyosan röhög? Gonnir még ezt is kinézné belőle. Felkönyököl, többre még nem futja.
    Kathleen Contevilla
    Kathleen Contevilla


    IC hozzászólások száma : 289

    Contevilla-rezidencia - Page 2 Empty Kath & Gonnir

    Témanyitás  Kathleen Contevilla 2015-07-26, 10:22

    Kath és Gonnir

    Gyalogosan indul sétára szokás szerint nem kérve a testőri kíséretből. Egyébként sem érzett rá legtöbbször igényt, másrészt most jobb is egyedül, jobban tud gondolataira, érzéseire koncentrálni. Valahol még mindig nem tér magához a kábulatból s döbbenetből, amit Naram tett, még ha tudja is, felfogta, hogy nincs tovább ok reménykedni, s annak sincs értelme, hogy tovább ábrándozzon, hátha visszatér a férfi. Egykor úgy gondolta, hogy majd úgy fog visszaemlékezni erre az egészre, idős korában, hogy mosolyogni fog a kedves emléken, vélhetően barátok maradnak Narammal, még ha szomorú is, de kedves emlék lesz. Ebben erősen megrendült a hite, hetek óta, lassan hónapok óta, mióta távozott Naram, nem tud mosolyogni. Sírni szeretne, hátha az hoz valami megtisztulást, hátha az segít továbblendülni, de a könnyek sem jönnek, csak maradt a tompa, szűnni nem akaró fájdalom, mely a mellkasát nyomja. Pedig tovább kell lépni, hiszen a kérő egy hét se, s már itt van, hogy személyesen bemutatkozzon, hogy hivatalossá tegyék az eljegyzést, ha minden jól megy. Ha minden jól megy... Enyhe kifejezés, hogy Kathleen meg van rémülve. Nem ismeri a férfit, aki váratlanul jelentkezett kérőnek szüleinél. Állítólag valami elszegényedettebb, de jó nevű család sarja, akitől a család várja, hogy ismét az uralkodórétegbe hozza vissza őket életszínvonal tekintetében, ne egyszerű polgári szinten éljenek. Havor Navarro... Navarro, jó nevű család, nincsenek kimutatható sötét foltok a múltjukban, elszegényedésük inkább pech, semmint megérdemelt büntetés. A kérőről persze sokat nem közöltek vele szülei, csak hogy jó kiállású fiatalember, a modora kifogástalan, s egyik hobbija a vadászat, elsősorban medvére. Kathleen arra jutott, biztos az eladott medvebunda jó bevételi forrás, igazából ehhez nem ért, meg a vadászathoz se igazán. Aggódik, milyen lesz Havor, mi lesz, ha nem lesz szimpatikus neki? Mi lesz, ha nem tudja megszeretni? Butaság volna szerelemre gondolni egy érdekházasságban? Mert ez érdek. A Navarro-knak vagyon kell, az ő szülei meg boldogok lesznek, hogy nem lesz vénkisasszony a lányukból, ráadásul Kathleen ugye egészséges is már...
    ~ El kellett volna nekik mondani...~ Épp azon elmélkedik, hogy miként is tudassa szüleivel, hogy egészsége éppolyan törékeny, mint korábban, ugyanúgy ágynak esett itt léte alatt, mint korábban otthon, a fejedelemség északi részén, csak itt délen itt volt Naram, aki gyógyító és titkon gyógyította. De most már nincs itt az elf nemes, s Kathleen nagyon sápadt, még az egyik kapuban strázsáló testőr is megkérdezte háromszor is, biztos, hogy ne tartson-e vele? Biztos fél, hogy elájul valahol a városban Kathleen. Ennyire látszódik a sápadtsága? Mit fog szólni Havor? Mi lesz, ha visszatáncol a jegyesség elől? Meg ha egyébként se fog tetszeni a férfinak? Hiába van csinos, karcsú alakja Kathleennek, szép arca, zöld szemei igézően mélyvörös hajjal, hogy ha ez kevés lesz? Ezeken gondolkodik épp Kathleen, meg azon, hogy ha Havor visszatáncolna, miként közölje ezt szüleivel, mikor látja az utcába befordulni a lovast. Tekintete akaratlanul is végigfut alakján, fekete, jóféle, mégis viseltes ruházatán, a fegyvereken, a több napos útról tanúskodó borostán. Bizonyára valami küldönc, na nem a fiatal, csenevész fiúcska fajtából, hanem a kiállással rendelkező, harcos fajtából. Vagy csak simán eltévedt, s inkább neki az Alsónegyedben lenne dolga, a jobb, gazdagabb részén. Szinte érzi Kathleen, hogy meg fogja szólítani a másik, annyira tanácstalanul forgolódik a nyeregben a férfi, hogy biztos lesz az útbaigazítás kérése. Nem sok jót néz ki a másikból modor szempontjából, talán a borosta miatt... Vagy a komor feketeség miatt... Nem is tudja, miért. Ő maga elegáns, finom anyagú ruhákat visel, kicsit sem keltik a ötnél többször viselt hatást, nemhogy elnyűtt legyen. Cipellőjét látni nem engedő mélyzöld ruhát visel, mely jól kiemeli szeme színét, s a fűzős megoldása nemcsak a szép tartást biztosítja, hanem hangsúlyozza karcsúságát, nőies formáit még annak ellenére is, hogy különösebb dekoltázst nem láttat, hiszen áttetszőbb, csipkés vállkendőt is felvett, hogy a déli napsütés ne égesse meg a bőrét. Mélyvörös, hullámos haját elegáns kontyba fogta fel, egy tincs lóg csak arca mellé az egyik oldalon. Igen sápadt arca mellé. Ezüst foglalatú zöld köves (kitalálhatóan szépen csiszolt smaragd) medálú nyakláncot visel és hozzá illő fülbevalókat. Nem hivalkodó a gazdagsága, mégsem enged félreértést, hogy milyen rangú hölgy lehet.
    Lassan közel ér a lovas, így Kathleen félreteszi kicsit a gondolatait Havort illetően, s néha, na nem tolakodóan vagy túl feltűnően oda-odapillant a férfira, - már csak a biztonság kedvéért is -, hogy Gonnir is érezze, nem akar Kathleen rápillantás nélkül elmenni mellette, ha segítségre lenne szüksége. Magában pedig átpörget pár lehetőséget, mit vagy melyik családot keresheti a férfi és mely útvonalat javasolja majd neki, hogy mihamarabb céljához érjen.
    Gonnir Eruthallion
    Gonnir Eruthallion


    IC hozzászólások száma : 39

    Contevilla-rezidencia - Page 2 Empty Re: Contevilla-rezidencia

    Témanyitás  Gonnir Eruthallion 2015-07-25, 20:39

    Kath & Gonnir


    Dombtavi Fejedelemség. Sosem járt itt. Apja állítólag igen régen idekeveredett, és még talán meg is mentette az akkori fejedelem életét egy semmimondó csatában, amely holmi gyerekes erőfitogtatás kapcsán, hogy aztán később egy életen át mesélhesse Gonnirnak a hőstettet, és hogy majd apja kardjával kell felkeresnie a nagyurat, hogy viszonozza a szívességet. A bárd igen szkeptikus ezügyben. Erősen kétli, hogy egy harminc évvel ezelőtti, szinte mindennaposnak számító eseményre még bárki is emlékszik. Megvan már a saját élete, amelyet nem kíván felrúgni, hol zsoldos, némely esetben mesemondó, öntörvényű sajátos szabályait senki másénak nem veti alá. Volt már széptevő párbajhős, testőr, hogy aztán sorsok vegyenek más fordulatot jelenlétének, vagy hiányának köszönhetően. Atyja halálos ágyán mégis megembereli magát, hogy felkeresse a szomszéd birodalmat, amely lóháton is több hét, nem szokása ennyit vándorolni. Félúton történt az eset, amely azóta is foglalkoztatja. Nomád birodalmának határán csatamezőre bukkant, amely igen friss volt még, hogy varjak is lakomáztak a tetemeken vagy haldoklókon. A dalnok a paripa nyilvánvaló berzenkedése ellenére lepattant a nyeregből, hogy körbenézzen, amikor egy hatalmas, medveszőrmébe öltözött harcos pillantott meg, embert, mint ő maga. Az illetőn nem tudott segíteni, sebei oly súlyosak voltak, hogy Montea legkíválóbb gyógyítója is flegmán rálegyintett volna, hogy na ennek annyi. A fickóról már hallott, valami medveölő nagyvadász lehetett, úgy tűnik ez az utolsó kalandja. A bárd ki sem kötötte a lovat, összeszokott párost alkottak már a hőskorszak óta, hogy odahajolhasson a haldokló (név szerint Havor) füléhez, aki utolsó szavaival bízta rá a titkot, miszerint a nemeskisasszonyhoz igyekezett volna, csak éppen „közbejött” ez a csetepaté, amelyben végül senki nem győzött, és a szerencsvadásznak legyen már olyan jó szíve, hogy legalább közli a lánnyal, mi lett a medvevadász végzete. A bárdot nem érdekli ilyen jótétemény, meglehet már használták futárnak. Ebben viszont érdek sem fűzi a dologhoz. Mégis úgy véli, kegyeletből talán. Még rákérdez, gazdag a lány...? Gazdag, és nagyhatalmú. Áh, bizonyára egy szőke, almamellű hercegnő lehet, akik nem értenek a filozófiához, csak ostobán nevetgélnek a társalkodónőikkel, meg hímezgetnek. Erre aztán a dalnoknak semmi szüksége. Ám legyen... előre leírja magában, de visszapattan a nyeregbe, hogy aztán napokkal később már a fejedelemség kapuján poroszkáljon be, s némi útbaigazítást követően a Contevilla rezidencia felé vegye az irányt. Ruházát illetően egyértelmű hogy minimum középnemes, kiváló kelmékből szőtt ruhája mégis inkább az elnyűtt, régóta hordott viselet hatását kelti, olyan, akár egy gyászmadár, jobbára feketét hord. Oldalán hosszúkard verdesi a combját, hátára csatolva számszeríj. Többnapos borostája szögként ül az állán, ahogyan forgolódik a nyeregben a főépületek irányában.


    Kathleen Contevilla
    Kathleen Contevilla


    IC hozzászólások száma : 289

    Contevilla-rezidencia - Page 2 Empty Egy új kezdet

    Témanyitás  Kathleen Contevilla 2015-05-17, 23:26

    *A támasz végül nem a pad támlájában érkezik meg, sokkal ingatagabbnak tetszik, mégis sokkal erősebb és sokkal jobban esik a léleknek. Még ha ez utóbbit kábán most fel sem fogja, nem tudatosul benne, csak fejét hajtja finoman az arany tincsekre, és rövid időre csend áll be közöttük, noha beszéd eddig sem hangzott el. Csak széltől zizegnek a kert bokrain és fáin a levelek, s neki még ez is gyászosan szomorúnak tűnik. Nem így kellene lennie. Ez a nyár, örülni kellene, vidámnak lenni, boldognak, nem pedig belül ordítani. És nem is igazán tudja, milyen érzés miatt ordítana. Fájdalom? Szomorúság? Csalódottság? Düh? Gyűlölet? Halálvágy? A már egy ideje ott sem levő levelet még tartani vélő ujjait lassan zárja össze, de nem szorítja ökölbe. Szép fokozatosan engedi le karját maga mellé.*
    - Deira írt... *Kezd bele aztán csendesen, elsőnek azt vallva be, hogy még csak nem is az írta a levelet, akitől annyira várta. Ám hallgatása, a rövidke csend azt is jelzi, hogy nem is igazán ez sokkolta le. Furcsállta volna, de madarat lehetett volna fogatni vele, ha olyan hírt kap, miszerint hamarosan visszatérnek a követségre Deiráék. Vagy meghívnák oda hozzájuk, az elf fővárosba Kathleent. Ó, Mainira! Hogy is kacérkodhatott ilyen ötlettel nem is olyan régen?!*
    - Örömmel értesített, hogy Naram másodjára is megnősül a nyári napforduló napján. *Még nyitva vannak ajkai, hogy mondjon valamit, de nem tud. Nem tudja, mit mondhatna. Úgy érzi, belül is teljesen elzsibbadt, mintha megszűnt volna dobogni a szíve és csak a zsibbadt semmi érzése maradt utána. Furcsa módon hangja sem remegett meg, pedig biztosra vette volna, hogy nem fogja tudni kimondani, hanem Ameliának utána kell mennie a levélnek, amit ki tudja hova sodort a szél, s azt elolvasni, ha bármi értelmes információt meg akart tudni. De kimondta, s olyan hihetetlennek tűnik az egész helyzet, a hír. Nyelvére harap. Hátha csak álom?
    - Bolond voltam, ugye? - Kérdezi ezt már halkan, suttogón, előre hajtva fejét. Bárcsak ne kötötte volna fel a haját, az most jótékony függönyként omolhatna arca mellé, hogy elbújhasson mögé szégyenében.
    Amelia il Contevilla
    Amelia il Contevilla


    IC hozzászólások száma : 384

    Contevilla-rezidencia - Page 2 Empty Re: Contevilla-rezidencia

    Témanyitás  Amelia il Contevilla 2015-05-11, 20:44

    A nagyszalon színes üveggel kirakott ajtószárnyai halk koppanással érik el a falat. Egyetlen ablaktábla se rezdül meg, pedig amilyen lendülettel tépte fel az ajtót az imént Lili, még a kitörés is fenyegethette volna, ha hagyta volna a lány kicsapódni őket, de irányította a lendületet, és amint szélesre tárta az ajtószárnyakat, meg is állította őket, csupáncsak nem csukta be maga mögött, így nyíltak ki lassan, engedve a gondosan olajozott zsanéroknak.
    A gyertyalánghajú lány nem rezdül össze a halk koppanásoktól, jóformán meg se hallja, a kertbeli eseményre figyel. Látta a tálcán a levelet, amelyet minden kétséget kizáróan nem Rose néni írt lányának. Azóta várta, hogy felbukkanjon Kathleen és pont azóta a perc óta fohászkodott Conta Mainihoz, hogy kuzinja ne a szobájába kérje a leveleket. Akkor hogyan vigyázhatna rá, ha nem láthatja? Aggódik, persze, hogy aggódik, ha szülei itthon lennének ők is ugyanezt tennék. Esetleg már értesítették volna Kath szüleit lányuk visszatért sápadtsága miatt. Ez meg se fordult Lili fejében, mivel ő pontosan tudja a sápadtság okát és egyelőre esze ágába sem jutott elmozdítani a vörös hajú lányt a leggyorsabb információforrás közeléből. Habár az megfordult a fejében, hogy talán Isabelt értesítenie kellet volna, természetesen csak finom célzásokkal, mielőtt megrémítené a féltő nővért és nagyobb feneket kerítenének a dolognak…
    A lehulló levél láttán Lili csalódottan kifújja az eddig visszatartott levegőt, pedig annyira remélte, hogy jó hírt rejt a cirkalmas kézírással megcímzett levél. De végre tudják, mert hogy a reakcióból Lili levonja a maga következtetését és tudni véli, miről szól a levél. Az eddigi bizonytalanságnál minden csak jobb lehet ezután. Megtorpan. Nem, most még piszok nehéz lesz, de azután, azután ott a remény, hogy minden jóra fordul. Ezzel erősíti meg magát és folytatja útját át a hallon a terasz felé. Halkan lép ki, bíbor lovaglószoknyája nem jár nagy suhogással, ahogy puha bőrcsizmája sem kopog hangosan a márványon. Csak addig áll meg, míg lehajol a levélért, amit hangtalanul szoknyája zsebébe rejt. Kisétál egészen Kathleenhez és mellélép. Egyelőre nem kérdez semmit, sőt, nem is szólal meg. Egyszerűen csak Kath vállára hajtja aranyboglyas fejét, átkarolja, mintha neki lenne szüksége támaszra, holott a vékony derékon pihentetett keze bármikor kész elkapni az esetleg rosszullévő lányt.
    Kathleen Contevilla
    Kathleen Contevilla


    IC hozzászólások száma : 289

    Contevilla-rezidencia - Page 2 Empty Egy új kezdet

    Témanyitás  Kathleen Contevilla 2015-04-27, 20:53

    *Hetek teltek el, de sokszor hónapoknak tűnt minden egyes nap. S a legrosszabb, hogy válasz még mindig nincs a kérdésre, egyikre sem, maradtak a találgatások, s a rongyossá vált kis rövidke üzenet, mely az Ezüstelf Követségről érkezett aznap. Ezerszer újra és újra elolvasta, hátha sikerül a sorok között valami rejtett információra, valami új üzenetre bukkannia, ami megmagyaráz mindent, noha már a harmadik olvasás után is betéve tudta az egész üzenetet betűről betűre. De az üzenet nem változott, s ez a rémálom nem akart elmúlni, nem tudott belőle felébredni arra kelve, hogy semmi sem változott, hogy még mindig itt vannak ők. Főleg Ő. S minden reggel a keserű csalódást hozta, hogy ez a valóság.
    Gépies mozdulatokkal igazgatja meg a tálcát a szűrő fölött és ellenőrzi a szokott dolgokat. Ezzel és a kert rózsáival még törődik, de amott a sarokban a festékekre, ecsetekre és az alapanyagul szolgáló porcelánra már finom kis porréteg ült. A szobalány nem porolta le, mert hozzászokott, hogy ne nyúljon semmi olyanhoz, ami az itt lakók kreatív elfoglaltságaihoz tartozik. Megigazítja a haját konokul vagy éppenhogy gyáván kerülve saját tekintetét a tükörben. Azt tudja, hogy megjelenése most is makulátlan, csak éppen mindenki látja a házban, hogy belül valami nyomasztja. Túl sokszor meredhet a távolba nézve az ablakon át, vagy ülhet így a kertben, ahogy most is tesz lesétálva oda a szobájából. Hiába a pasztelles terrakotta szín ruha, nem tudja tompítani bőre sápadtságát. S Kathleen sem tudja leplezni, de nem is akarja leplezni izgatottságát, mikor a szobalány odalép hozzá egy ezüst tálcával rajta két levéllel. Egyiken rögtön felismeri édesanyja kézírását, de az most csak hanyagul leejtve lesz a párnázott, fehérre festett mívesen faragott kerti padra. Mohó kíváncsiságát a másik levél keltette fel, le sem ül és nem kéri a levélnyitó kis kést sem, egyszerűen gyorsan feltépegeti a pecsétes lezárást és kihajtogatja a levelet. A zöld szemek sietve futnak végig a sorokon, s ha eddig valaki sápadtnak hitte Kathleen-t, akkor nehezen talál majd szavakat erre a fehérségre. Egyre csak az egyik sort nézi, még akkor is arrafelé néz, mikor már a levél nincs a kezében, hanem azt a hirtelen érkező hűvös szél kitépte elernyedő ujjai közül és a földön a terasz bejárata felé sodorja. Másik keze a pad támláját keresgéli inkább csak ösztönösen, semmint tudatosan, mert a világ forogni kezd vele...*
    Kathleen Contevilla
    Kathleen Contevilla


    IC hozzászólások száma : 289

    Contevilla-rezidencia - Page 2 Empty Semmi jó? Hát még ezután! Már csak az a kérdés, most kinek?

    Témanyitás  Kathleen Contevilla 2014-09-17, 18:18

    - Ahogy kívánja. *Alig mozdulnak jobb keze ujjai egy leheletnyit, amivel jelzi a testőrnek, elengedheti Thalassát. De tekintete és figyelme már nem a férfié. A félelf szavai leperegnek Kathleenről, ahogy korábbi megjegyzése a testőrről is. Nem egy ilyen mogorva jött-ment fogja kialakítani róluk a városban a képet, se megváltoztatni azt. Testőri jelenlétben kivezetik Thalassát, s egy ilyen csenevész elfvérű nem fogja tudni csak olyan könnyen tologatni a férfit, mint valami függönyt. A sértettsége senkit nem érdekel láthatóan, keményen csukódik a kovácsoltvas kapu a félelf mögött.*
    - Juli, hívasd kérlek az orvost. *A szokásos Kathleen-féle parancsoló hangnem, mégis egészen más, ha saját embereikkel beszél. Szíve szerint Naramot hívatná, csak hogy láthassa - az elf nyelvi óráknál Nephirrel egyébként sem szokta látni őt -, de azért tiszteletben tartja azt is, hogy a főtitkárnak nyilván nem az a dolga, hogy ugorjon, ha egy Contevilla-hölgy rosszul érzi magát. A saját orvosuk majd úgy is meg tudja mondani, kevés-e ő Amelia gyógyításához vagy sem, s ha úgy van, még mindig tudják riasztani Naramot. Bár ne kelljen, inkább ne legyen Thalassának igaza.*
    - Idd meg a teát addig is, Amelia, utána felviszünk a szobádba, rendben? Addigra a gyógyító is ideér és bátyádék is hazaérnek. *S a harmadik féle Kathleen-hang, amivel szeretteivel beszél: kedves, szerető, lágy és jelenleg aggódó is. Marad Ameliával még akkor is, mikor a többi családtag hazaért - persze csak ha nem terhes jelenléte - s igyekszik teljesíteni a beteg minden kívánalmát. Na meg beszámol a történtekről Keith-éknek, és persze értesítve is lesz a városőrség kapitánya is, ahogy ígérve volt.*
    Thalassa Y'arioth
    Thalassa Y'arioth


    IC hozzászólások száma : 98

    Contevilla-rezidencia - Page 2 Empty Re: Contevilla rezidencia

    Témanyitás  Thalassa Y'arioth 2014-09-15, 21:02

    -Akkor mossa ki a fülét vagy tanuljon etikettet. – bök hátra Amelia felé.
    Nyugodt. Pech, de azért annyira nem alsó fokon a társadalomban, és aki belóg udvarokba, bálokon forog információkért az utca szennye mellett, akkor ismeri az elengedési normákat is.
    -Kifejezték. Jól megsértettek azzal, hogy erőszakkal hoztak ide be, nem engednek ki és még fenyegetőznek is a várőrség kapitányával, a helyett, hogy orvost hívna a kisasszonyhoz. Akár perceken is múlhat az élete, mert nekem csak ennyit sikerült mentenem a menthetőből, ahogy erőmből telt. Sértés, amit itt művelnek. Alásszolgája.
    Tud színészkedni, de igazából unja itt ezt a művi játékot az unatkozó kisasszonyok körében. Márpedig a szöszi tényleg rosszul néz ki. Nem ezért viszonozta a mentést, hogy most elpatkoljon. Nem fog, de kell neki a segítség.
    Sértetten vonul ki a folyosóra, félretolva az őrt, és a lovához eljutva, a nyeregbe pattan. Tetettet sértettség és művi düh. A sarkon túl azonban már egy kárörvendő vigyor jelenik meg arcán egy pillanatra, hogy aztán nyugodtan poroszkáljon tovább, az alsó város felé.
    Amelia il Contevilla
    Amelia il Contevilla


    IC hozzászólások száma : 384

    Contevilla-rezidencia - Page 2 Empty Semmi jó? Hát még ezután! Már csak az a kérdés, most kinek?

    Témanyitás  Amelia il Contevilla 2014-08-24, 17:04

    Megvonja vállát Thalassa eltántoríthatatlan távozási szándéka hallatán és csak magában sóhajt egyet lemondóan. Végülis be kell látnia, hogy a kalandjuk során sem volt az a nagy bratyizós a feketehajú férfi és hát tényleg igen határozottan jelentette ki, hogy nem kér köszönetet. Lili fejében megjelenik valamiféle allargiásreakció, amit a köszönet és hála vált ki Thalassánál, szegény, egy díszvacsorán biztos végig tüsszögne, viszketne a szeme és kipirosodó orrát állandóan fújnia kéne. Láztól csillogó szemeit Kath-re majd Thalassára majd ismét Kathre vezeti és megfogalmazódik benne a gondolat, hogy talán lázasabb lehet, mint gondolta, ha ilyeneken agyal.
    Le is marad a társalgásról, habár nem nehéz kitalálnia, hogy nem haladtak előre jottányit sem. Az egyik menni akar, a másik díszvacsorát akar és egyikőjük sem tűnik túl kompromisszum-késznek.
    Figyelme előbb az érkező teára terelődik el, majd megakad Thalassa ébenszín tincseinél. Olyan ismerős neki, és nem most délutánról, sem a kalandról, ugyanis eksüdni merne, hogy egyik alkalommal se viselt kigombolt fekete inget a férfi. Lehet egyszer vele álmodott, csak nem emlékezett rá, hanem tudatalatt elraktározódott a kép?
    Pihenni vágyik, egyre erősebben, és mivel már döntéspontig jutott szó- és akaratcsata, nem kotyog közbe.
    Kathleen Contevilla
    Kathleen Contevilla


    IC hozzászólások száma : 289

    Contevilla-rezidencia - Page 2 Empty Semmi jó? Hát még ezután! Már csak az a kérdés, most kinek?

    Témanyitás  Kathleen Contevilla 2014-08-23, 19:00

    - Milyen szerencse, hogy arra járt. *Mondja udvariasan Amelia szavaira, a végén Thalassára pillantva valami furcsa fénnyel zöld szemeiben.
    Kiváló, Amelia is osztja a díszvacsora ötletét, s milyen édesen kéri! S hogy meri Thalassa ezt visszautasítani, ráadásul mintha csak Ameliához beszélne! Számított rá, sőt, minden úgy alakul, ahogy eltervezte (azt leszámítva, hogy rá se hederítenek). Mondjuk a távozás nem olyan egyszerű, bár ehhez Kathleen-nek nem sok köze van. Egyszerűen csak a testőr ott áll a küszöbön és nem úgy néz ki, mint aki onnan félre akarna lépni, vagy teret adna ahhoz, hogy mellette elférjen egy karcsú elfvérű.*
    - A kisasszonyok nem mondták, hogy távozhat. *Jegyzi meg halkan, de hangjában Thalassa számára hallható kárörömmel a tényt, hogy bizony amíg a két hölgy közül valamelyik azt nem mondja, hogy mehet, addig nem mehet. Hiba volt Kathleent semmibe se venni az előbbiekben, Thalassa esélyei a kijutásra máris a felére csökkentek, mert hogy Kathleen nem fogja kimondani azt az elbocsátó bűvös varázsszót, még ha a következő 500 évét Thalassának a Contevilla rezidencia Szalonjának küszöbe előtt is kell leélnie.*
    - Ez igazán dicséretes jellemvonás amellett, hogy ifjú hölgyeket ment meg. Ön sokkal több, mint aminek látszik. *No igen, a semerre nők értenek hozzá, hogy burkoljanak gúnyt bókba. S nem is feltűnő annyira, mert már mondja is tovább udvariasan, amit a helyzet megkíván.*
    - S nem is azért invitáltuk, mert feltételeztük, hogy ezt elvárja, hanem így illő és mi szeretnénk a köszönetünket kifejezni. Valamint a család jó barátja a városőrség kapitánya, bizonyosan nyomozni fog a támadó ügyében és Önt is felkeresné, hogy teljes legyen a vallomás. Gondoltuk ezt könnyebbé tesszük Önnek, mégiscsak kellemesebb egy pohár pezsgő vagy kupa bor társaságában, mint a hírhedt Carlo-erőd vendégszeretetében. *Ha Thalassa visszapillant, Kathleen fehér arcán kedves mosoly ül, csak a szemeiben ül ravasz gonoszság.*
    - De ahogy gondolja, a döntés az Öné. *Pillant várakozón Thalassa hátára(?). Kathleen csak a legjobbat akarja neki, ugyebár.*
    Thalassa Y'arioth
    Thalassa Y'arioth


    IC hozzászólások száma : 98

    Contevilla-rezidencia - Page 2 Empty Semmi jó? Hát még ezután! Már csak az a kérdés, most kinek?

    Témanyitás  Thalassa Y'arioth 2014-08-23, 17:51

    A szigorú tekintetre még inkább láthatóvá válik a mosolya. Nem az a típus, aki megszeppen a saját árnyékától, mégis tudja, hogy itt kekeckedni nem igazán ajánlatos. De majd pont ő fogja betartani a játékszabályokat, mások szájíze szerint.
    A teára, hogy mégis szüksége lehet a megmentettnek, halvány mosollyal válaszol csupán. Bár az a mosoly minden hirtelen, csak nem meleg és közvetlen. A „megmondtam, amit megmondtam” tökéletes kifejezése.
    Azonban a belső mosolyt, hogy jósnőként és a Fátyolban is találkoztak, az arca, tekintete nem jelzi. Kicsi a világ és feledékeny az emberi elme.
    A felvett gesztust folytatja, amit a Szalonba lépve felvett. Hagyja, hogy Amelia válasza kiüsse a vöröske marasztaló gesztusát, mintha valóban távozni akarna. Finoman biccent, még ez úgy benne van.
    -Ha megbocsátanak, akkor távozom. – sarkon fordul, de éppen a Szalon küszöbén éri az invitálás. Az őrre tekint egy pillanatra, mintha természetes útvonalban lenne a tekintete. Egy frászt. Ismeri az ilyen fazonokat, és itt nem ugrálhat most. Ha pofátlanul kimegy, akkor egy lépés után úgyis megakasztja. Megáll és elsőként csak a fejével fordul oldalra, vissza, majd a felsőteste is félig. Mint aki gondolkodik, és egyben kényelmetlen is a helyzet. Hirtelen vált rideg felsőbbrendűségbe tartásban és szavakban is. Mintha az önérzetét sértették volna meg, legalábbis ezt játssza ki.
    -Megmondtam, hogy nem várok el köszönetet. Minden jót. – biccent és határozott léptekkel indul ki. Csak már a lova hátán és a kapun kívül lenne!
    Amelia il Contevilla
    Amelia il Contevilla


    IC hozzászólások száma : 384

    Contevilla-rezidencia - Page 2 Empty Semmi jó? Hát még ezután! Már csak az a kérdés, most kinek?

    Témanyitás  Amelia il Contevilla 2014-08-20, 16:51

    - Köszönöm.
    Hálás pillant kuzinjára, a párnaigazgatásért és természetesen azért, amiért hisz neki. Egészen meg is könnyebbült, igazán aggódott idáig, voltak pillanatok, amikor már tényleg attól félt, hogy a városőrséggel tömlöcbe vettetik megmentőjét. Akinek láttán rögtön el is mosolyodik, és csak akkor komorodik el, mikor a gyógytea kerül szóba.
    - Nem is vagyok lázas.
    Ellenkezik megint, a végtagjaiban szaggató fájdalmat egyszerűen sebokozta afféle mellékhatásnak akarja hinni. De a fázós remegést nehezen lehetne más számlájára írnia, talán a sokk-kal próbálkozhatna, de sokkosnak végképp nem érzi magát, akkor már inkább egy kis hőemelkedés.
    - Talán egy nagyon kicsit.
    Javítja ki magát most is megadóan, mert hát ahogy maga elé képzeli a gyógytea illatát, nem tudja letagadni maga előtt, hogy kívánja is, márpedig máskor nem él ilyesmivel, csak ha kicsit megrendül az egészsége.
    - Nem tud személyleírást adni a lányról, később találkoztunk csak, valamennyivel azután, hogy otthagyott a sikátorban a támadó és én visszaértem az egyik forgalmasabb útra.
    Pontosabban nem tudná megjelölni, hogy hol is találkoztak, sőt, ha jobban belegondol, azt sem, hogy hol lakik Thalassa, de ez végülis lényegtelen. A sok kérdés ismét csak gyanút ébreszt a lányban, talán Kath mégse hisz neki, különben útjára kellett volna engednie, mikor Thalassa eme vágyáról beszélt.
    - És igazad van, már így is megbocsáthatatlanul feltartottunk.
    Mindenesetre a férfira bízza, hogy kihasználja ezt a lehetőséget a távozásra vagy megvárja az italokat. Közben már fogalmazza is magában azt a bizonyos bocsánatkérést, amit csakis az utolsó percben szándékozik kimondani, de Kath meghívása megakasztja. Korábbi gyanakvása egy pillanat alatt eltűnik. A láztól csillogó szemei Thalassára rebbennek.
    - Ráérsz szombaton, ugye, eljössz?
    Kérdi bágyadt mosollyal ajkán és láthatóan jótékonyan elfelejti Thalassa furcsa idegenkedését a köszönetektől. Marad a tegeződésnél, hisz idáig is így beszéltek egymással, csak semmi uram és kisasszony.
    Kathleen Contevilla
    Kathleen Contevilla


    IC hozzászólások száma : 289

    Contevilla-rezidencia - Page 2 Empty Semmi jó? Hát még ezután! Már csak az a kérdés, most kinek?

    Témanyitás  Kathleen Contevilla 2014-08-20, 15:14

    *Legalább nem dumál vissza a félvér, ez is valami. Meg hagyja vezetni magát, igaz, túlerővel szemben van. Inkább rokona felé fordul és a történteket hallgatja.*
    ~ Egy lány?~ *Megütközik, nem mert bénának nézné Ameliát, hogy egy lány lenyomta - mert egy férfival szemben azért tényleg kisebb esélye lenne -, hanem mert a nők viszonylag ritkábban lépnek ilyen útra. Legalábbis jó volt ezt hinni. A pékség említésére bólint egyet, tudja, melyikről van szó. Míg végighallgatja a történéseket és együttérzően meg bátorítólag megszorítja Amelia kezét, addig a testőr Thalassával törődik kinn. Nem tetszik neki, hogy ilyen pimaszul válaszol. Már éppen azon lenne, hogy egy kicsit motiválja Thalassát a rendes beszédre, mikor Amelia hangját és parancsát hallja a szalonból. Nem kell ide Kathleen kisasszony jóváhagyása, a távolabbi rokon szava amúgy sem bírálná felül Ameliáét. Összehúzott szemöldökkel, szigorúan tekint közben végig a félelfre.*
    - Ezt nagyon jól látja. *Mond végül csak ennyit Thalassa szavaira, majd bekíséri a Szalonba őt, de ha nem intik ki, biztosan nem távozik a szobából és minden mozdulatát figyeli a férfinak. Lehet hogy most hős volt Thalassa, de nem tetszik neki az ábrázata. S valahogy így van ezzel Kathleen is.*
    - Hiszek neked. ~Legalábbis próbálok.~ *Biztosítja Ameliát, míg Thalassát bekísérik, de úgy, hogy csak a lány hallja. Megigazgatja rokona mögött a párnát, hogy kényelmesebben feküdhessen/ülhessen, aztán a félelf felé fordul. A közben megjelenő Szeplős lánynak jelezni sem kell, megy is készíteni teát is, hideget is, aztán majd eldöntik. Kathleen az illem szerint pedig hellyel kínálja a félelfet, lazán elengedve a füle a mellett, hogy távozni óhajt, mindezt az udvariasság köntösében.*
    - Kérem, foglaljon helyet és legalább az italt várja meg. Addig is elmesélné nekünk, miként is mentette meg attól a nőtől Amelia kisasszonyt? Tud esetleg személyleírást is adni? Vagy az őrségnek átadta őt? *De bármilyen udvariasan is van megfogalmazva és feltéve a kérdés-kérés, Kathleen zöld szemeiben látszódik, hogy ez sokkal inkább parancsként értendő. Szokás hatalma. De ha nem akar válaszolgatni Thalassa most, annyi baj legyen, meglepő módon a visszautasításhoz nem szokott Kathleen szemet huny efelett, de csak mert új terve van.*
    - Reméljük, elfogad egy vacsorameghívást! A legkevesebb ami megilleti a kisasszony megmentőjét, az egy díszvacsora, a család hálája jeléül. A szombat megfelel Önnek? *Valami perverz gonoszság lehet az oka, hogy Kathleen szívesen állítaná a hőst valami számára talán kényelmetlenebb helyzetbe: már-már a hivalkodás határát súrolóan elegáns és méregdrága ruhák, környezet és végig a hős lesz a figyelem középpontjában, mindenki az ő szavait és mozdulatait lesi. S ahogy elnézi a szófukar, "már itt se vagyok" férfit, ez nem az ő stílusa. Mindezt úgy tálalja Kathleen, hogy mások ne fogjanak gyanút szándékáról, főleg Amelia ne.*
    Thalassa Y'arioth
    Thalassa Y'arioth


    IC hozzászólások száma : 98

    Contevilla-rezidencia - Page 2 Empty Semmi jó? Hát még ezután! Már csak az a kérdés, most kinek?

    Témanyitás  Thalassa Y'arioth 2014-08-20, 13:48

    Egyik szemöldökét felvonja. Most vagy nagyon okos, vagy nagyon rosszindulatú ez a vöröske. De mivel saját portáján van, hagyja, hogy ne fűzzön ehhez most semmit.
    A ruháját nem igazítja meg, ahogy elengedik, de a kezeit zsebre vágja és laza, mégis elegáns mozdulatokkal halad, mintha világéletében ilyen környezetben mozogna. Ami részben igaz is.
    Addig is, észrevétlenül, de nagyon is alaposan néz körbe. Jól jöhet ez még. És a megszokás, az megszokás.
    Rezzenéstelen arccal veszi, hogy egy bizonyos helytől nem mehet tovább és ha talál bármi illő ülőalkalmatosságot, kényelembe helyezkedik, nem fogja magát zavartatni. Általában vannak itt karfás székek, kanapék, ablakpárkányok párnával.
    Kicsit félrebiccentett fejjel tekint a kérdésre a másikra.
    -Ha bemutatkozik, szívesen elmondom, de úgysem adna a szavamra a kisasszonyéval szemben, még ha egyezne is. – félig gunyoros, félig tényszerű félmosoly, és utána csöndben maradni szándékszik, bármit is tesz fel kérdésként az őr.
    A bentről hangzó szavakra a mosoly elégedetté válik és kérés nélkül felállva, befelé veszi az irányt. A nevet is megjegyzi, jól jöhet még. A zsebéből ezúttal kimászik és egy másik modort vesz fel. Elvégre kedvesebbek lettek vele. Vagy valami hasonló.
    -Egy forró gyógytea esne jobban önnek, kisasszony, amivel a lázát lejjebb viszik. Személyem megelégszik azzal, ha végre távozhatok. Van még teendőm és csak a kapuig szándékoztam kísérni. – itt azonban nem távozhat csak úgy, elvégre vannak szokások. Ezért is jelezte szóban, hogy innen már húzna, de rendesen. Minél tovább van itt, annál nagyobb bajban van.
    Amelia il Contevilla
    Amelia il Contevilla


    IC hozzászólások száma : 384

    Contevilla-rezidencia - Page 2 Empty Semmi jó? Hát még ezután! Már csak az a kérdés, most kinek?

    Témanyitás  Amelia il Contevilla 2014-07-31, 21:55

    A felvont szemöldök és jelentőségteljes pillantás láttán elmosolyodik. Lám csak lám, mégis egyre közelebb kerül ahhoz, hogy valóban megköszönje a megmentést. Megadóan sóhajt egyet Rolan karjaiban, látja már, hogy se Kathleen, se az őrök nem enyhülnek meg, míg el nem mondja, mi történt.
    - Igen, rám támadt egy lány. Épp abba a pékségbe indultam, ahol a múltkor jártunk Kath, mézes fánkért, mikor útbaigazítást kért, a Levél utcába akart eljutni aa … mm, nem jut eszembe pontosan hová is, valami tanoncnak adta ki magát, de feltételezem csak kitalálta úgyis az egészet.
    Lehorgasztja fejét, még mindig szégyelli a következő pontot. Míg a szófán elhelyezkedik, nagyjából összeszedi magát, így tudja folytatni a történetet.
    – És hát én felajánlottam, hogy elkísérem… annyira elveszettnek tűnt… aztán az egyik sikátorban egyszerűen leütött, elvette a fegyvereimet, bekötötte a számat, aztán …
    Bekötött kezeire pillant, nehezen beszél az azután következőkről, reménykedve pillant fel, hátha gyógyítója kisegíti, de nem is látja a közelben, nem vette észre, mikor maradhatott le.
    - Hol van Thalassa?
    Hallja a kintről beszűrődő hangokat, nem kell nagy fantázia, hogy kitalálja, mi folyik odakint, szinte látja is Carnac szigorú arcát maga előtt. Összeszorítja száját, nem tetszik neki a dolgok alakulása, a megmentővel nem szabad így bánni, még akkor se, ha nem kért köszönetet.
    - Kath, én ismerem őt, már korábbról, egy vidéki út során ismertem meg. Nem ő bántott, tényleg, ezt el kell hinned nekem.
    Égő tekintettel nézi kuzinját, majd kisvártatva elfordul tőle és gyenge hangján, ámde annál határozottabban kikiált a bejárati csarnokba.
    - Carnac, kísérd be a vendégünket!
    Addig nem szól újra, míg Thalassát be nem kísérik, ha ehhez Kathleen megerősítő parancsa is kell, ám legyen. Még mindig megborzong időnként, s egyre fáradtabbnak érzi magát, feje is igencsak zsibong mostanra, de igyekszik nem szétesni, mert fél attól, hogy akkor Thalassát megint csak előveszik.
    - Ami azt illeti, én egy kicsit szomjas vagyok, de azt hiszem mindannyiunknak jól esne valami hideg hűsítő, igaz?
    Kathleen Contevilla
    Kathleen Contevilla


    IC hozzászólások száma : 289

    Contevilla-rezidencia - Page 2 Empty Semmi jó? Hát még ezután! Már csak az a kérdés, most kinek?

    Témanyitás  Kathleen Contevilla 2014-07-31, 19:50

    *Amelia szavaira ismét Thalassára pillant. Valahonnan ismerősek a vonásai... Talán... De nem, mégsem tudja beazonosítani. Biztos csak a finom, elfes vonások, láthatta a városban, de hát nem azokat a bizonyos vonásokat látta pláne nem kívánatos magasságban, így innentől nem is volt fontos. Nem is foglalkozik a kérdéssel, ki is Thalassa.*
    - Vagy éppen ezzel terelné magáról a gyanút. *Csak ennyit mond a félelfnek, aztán visszafordul rokonához. Mindenesetre a testőrök most már normálisan, elengedve kísérik beljebb a félelfet, még ha kísérő jelenlétük biztosítja azt is, hogy Thalassa meg se próbáljon elfutni. Amíg a gyanú fennáll, úgy is ez lenne a legbutább ötlet Thalassa részéről.*
    - Mi történt, mesélj! Valaki rád támadt? *Kérdezi Ameliát, míg beérnek, miközben azon gondolkodik, vajon mondja-e neki, hogy rokonság terén be kell érnie vele, szülei és Ethyrlin épp elmentek. Bár lehet ezzel Amelia is tisztában van.*
    - Szükséged van valamire? *Érdeklődik tőle, míg beljebb kerülnek, s a nagy szalonban a szófára teszi le a testőr Ameliát. Thalassa ide nem jut be, nem pillanthat be, ő az előtérben marad, ahol az íves, kétkarú lépcsősor vezet fel az emeletre. Persze csak akkor, ha Amelia, a ház örökösnője felül nem bírálja ezt, s beljebb nem invitálja a férfit. Kathleen nem fog sietni az invitálással, egyébként ő is csak vendég itt. Az adariul is tudó testőr szól hozzá, de immáron dombtaviul, s ha esetleg nem értené a félelf, megismétli a közös nyelven.*
    - Neve? Hogy is volt ez a megmentés? Miképp talált a kisasszonyra?
    Thalassa Y'arioth
    Thalassa Y'arioth


    IC hozzászólások száma : 98

    Contevilla-rezidencia - Page 2 Empty Semmi jó? Hát még ezután! Már csak az a kérdés, most kinek?

    Témanyitás  Thalassa Y'arioth 2014-07-30, 21:25

    -Azt látom. – elég csak ránéznie a lányra. – Így már pontosabb. – sóhajt egyet.
    Érzi a légzésből, hogy magánál van a lány, ennek ellenére gond nélkül végignéz rajta, többször is. A mutatott irányba tart, innen már tudja, hogy merre is kell mennie. Nem véletlen játszik jósnőt. A kártya és az arcok sosem hazudnak neki. Majdnem sosem.
    Az adari szavakra adari szavakat kap. Magában elégedetten somolyog. ~Ostoba népség, milyen könnyen bedől a látszatnak…~ kifelé azonban meglepődik egy pillanatra, majd zord képet vág, vagyis a szokásos érzéketlen pofát veszi fel.
    -Hé-hé, nyugalom, nem kell ennyire kedvesnek lenni, leszállok én magamtól is. – még szerencse, hogy a ló olyan türelmes, ha akarja gazdája, mint a poshadt tó. Várakozik.
    Nem hagyja, hogy rángassák, ezért ha érzi, Ameliát tartják, lehuppan a nyeregből és zsebre vágja a kezét, majd áll, mint egy darab cövek.
    A megjelenő alakra hümment magában egyet. ~Ahol az egyik, ott a másik. Csak nem testvérek?.... aligha..~ elfintorodik magában. A kedvesség ennek ellenére érezhetően tovább sem lanyhul.
    Az utasításra taszítanak rajta egyet, ám ő olyan, mintha csak átfolyt volna rajta a lökés, áll tovább.
    -Nem megköszönni. – vonja fel jelentőségteljesen az egyik szemöldökét. – A kisasszonynak igaza van… - hagy némi szünetet, hogy az őrség saját megfigyelési hibájának rójja fel ezzel, amit most kijelent.
    -Aki bántani akar valakit, vagy bántott, nem viszi nyíltan … haza.
    Elhallgat. Kíváncsi lett. Imád ingerelni és játszadozni, de a határt meg kell tudni állítani és előtte állni.
    Amelia il Contevilla
    Amelia il Contevilla


    IC hozzászólások száma : 384

    Contevilla-rezidencia - Page 2 Empty Semmi jó? Hát még ezután!

    Témanyitás  Amelia il Contevilla 2014-07-29, 21:26

    - De én nem vagyok olyan úrilány, gyámoltalan és törékeny nebántsvirág.
    Kéri ki magának halvány hangon.
    - Általában.
    Teszi hozzá kelletlenül, mert a mostani helyzet nem éppen azt hivatott bizonyítani, hogy Amelia erős és sebezhetetlen. Mindenesetre Thalassa kiváló érzékkel tapintott rá a lényegre, Lili sose akart testőrökkel körbevett királykisasszony lenni, mégis az elmúlt két évben már nem egyszer került olyan helyzetbe, hogy megkérdőjeleződött benne a dolog, talán mégse alkalmas a testőrnélküliségre, hát még a kalandorságra.
    Útközben végig eszméletén van, habár a külvilágból csak kevés jut el hozzá. Az első percekben még igyekezett valamennyire tartani magát és csak kevéssé kihasználni Thalassa biztonságot jelentő támaszát, de hamar feladja.
    - Tovább ezen az úton, aztán majd narancsfákkal teli kertnél jobbra.
    Válaszolja a kérdésre miután némi tájékozódás után azonosította merre is járnak. Ahogy közelednek, már akarattal figyel a környezetre, még a végén túlhaladnának a rezidencián. Mégse tudja idejében elmagyarázni az őrségnek a helyzetet, amin nem segít a káromkodás.
    - Ne, tényleg úgy van, ahogy mondja. Ha ő bántott volna, nem hozott volna vissza, nem ilyen állapotban.
    Igyekszik meggyőzni Rolant, miközben hagyja, hogy levegye a nyeregből, de mintha csak magában beszélne, Carnac parancsát most nem írja felül a kicserepesedett ajkai között kipréselt győzködése. A megjelenő Kathleen a remény fénysugara, nem is válaszol a hogylétére vonatkozó kérdésre.
    - Ne bánjatok vele így, tényleg ő mentett meg, különben nem hozott volna haza így. Még a sebeimet is ellátta, nézd!
    Mutatja is kezeit bizonyítékul, amiből most persze csak annyi látszik, hogy be van kötözve.
    - Megköszönni kell neki… - most visszapillant Thalassára, nem felejtette el a hálálkodásra vonatkozó szavait, de hát már itthon van. Most már úgy és annyiszor köszönheti meg, ahányszor csak akarja. Talán nem is baj, hogy biztos kezekkel fogják, nem vágtázhat el a lóval a köszönet elől.
    Kathleen Contevilla
    Kathleen Contevilla


    IC hozzászólások száma : 289

    Contevilla-rezidencia - Page 2 Empty Semmi jó? Hát még ezután!

    Témanyitás  Kathleen Contevilla 2014-07-27, 22:15

    *Az adari káromkodásra adari kemény, rendre utasító szavak a válasz, méghozzá akcentus nélkül. Il Contevilla rezidencia előtt áll Thalassa, s a családnak megvan az adari múltja, adari kapcsolatai, s talán ennek is köszönhető, hogy a testőrség tagjainak nagy része is beszéli a nevet. Pech, hogy pont olyan volt beosztva most a kapuba és intézkedett arról a bizonyos vendégszeretetről. Addig egy másik egy szemvillanásnyi jelzést kapott csak, máris bent van már a rezidenciában, nyilván a rokonságnak szólni. Ezalatt Thalassa nem túl finoman lett a nyeregből lerángatva, míg egy másik testőr ennek tökéletes ellentéteként emeli le Ameliát, könnyedén tartva őt karjaiban. Elsőnek Kathleen ér ki, gyöngyházszín szoknyája alját felcsippentve, apró igazgyöngyökből álló gyöngysoron csillan meg a napfény. Hozzá illően fehér a bőre, az a túlzottan sápadt fehér fajta, éles ellentéte mélyvörös hajának.*
    - Amelia! Hogy érzed magad? *Lép oda rokonához kezét fogva finoman és aggódóan kezei közé, majd csak ezután pillant a férfira azzal a hideg, áthatolhatatlan távolságtartással és metsző tekintettel, ahogy csak az arisztokrata nők tudnak.*
    - Hozzák! *Úgy tűnik, egyelőre mindenki elengedi a füle mellett, hogy Thalassa a megmentő hős lehet fehér lovon.*
    Thalassa Y'arioth
    Thalassa Y'arioth


    IC hozzászólások száma : 98

    Contevilla-rezidencia - Page 2 Empty Semmi jó? Hát még ezután!

    Témanyitás  Thalassa Y'arioth 2014-07-27, 15:24

    Nem úgy néz ki, mint aki törődne a lány fájdalmával. Vagy éppen ellenkezőleg: nagyon igyekszik, hogy minél előbb kikerüljön belőle a vér, a nem jó vér.
    -Egy ilyen úri lánynak kíséret nélkül itt nincs helye. Remélhetőleg ezt most már észben tudod tartani.
    A nő kedves mosollyal tekint rá, s csak egy pillanatra vet félő pillantást a várakozó félelfre, de mire visszafordul Amelia felé, a nő már ismét kedves. Bátorítóan megpaskolja a felkarját.
    -Az a lényeg, hogy leróttam. – feleli szárazon. Nincs kedve most ezt boncolgatni, ott éppen óriási bakot lőtt.
    Nem az izmairól híres, egy szerencse, hogy Amelia könnyű és törékeny teremtés. Ahogy nekidől, eléri az illata, ismételten. Mélyet lélegez. A finomság és szépség.
    -Azt gondoltam. Akkor majd mutasd, merre is az arra, ha odaérünk.
    Annyira már nem siet, de nem is ráérősen halad. Elvégre ez még a tartozás lerovása. Közben nem tudja levenni a szemeit a finom bőrről és kezekről. ~Kelendő lenne…~ Végül csak leveszi róla szemeit, ahogy a Palotanegyedbe érnek.
    -Merre? – ha magánál van Amelia, megkérdezi.
    A kapuhoz érve azonban nem fogadják kedvesen. Amint meglátják, milyen állapotban van Amelia, a vendégszeretet el nem eresztő mivolta megjelenik. Halkan elkáromkodja magát Adariul.
    -A kisasszony kísérőt kért visszafelé. – feleli immár érthetően.
    Nem mond többet.
    Tsitsa Itsli
    Tsitsa Itsli


    IC hozzászólások száma : 316

    Contevilla-rezidencia - Page 2 Empty Kirándulás

    Témanyitás  Tsitsa Itsli 2014-02-18, 09:12

    *Leírni sem lehet mekkora örömöt okoz, hogy láttára így elmosolyodik Rhae, s aztán a derekán érzett kezek, a csók... Nem az első csók, mégis bele tud még pirulni, s szemei ugyanúgy ragyognak a boldogságtól, mint az első alkalommal. Ha a testőrök ezt végignézték, s ha eddig voltak kétségeik, hogy a könyvtároslányka tényleg beleszeretett a házon belül lassan nyílt titokká váló múltú ékszerészbe, akkor e tekintet és mosoly láttán minden kétségük eloszlik.*
    - Köszönöm. *Mosolyodik el a lovagias gesztusra.*
    - De, hol van Nyuszi...? *Néz körbe tétován. Az étel az ő dolga volt, a lovakat Rhaere bízta, de csak egyet lát, amire Rhae felül, meg még kettőt, amelyek a testőröké. Az ő picit kisebb lova sehol, de aztán meglátja a felé nyújtott kezet és rögtön megért mindent. Nyuszi biztos megbocsátja, mert Tsitsa most már egy pillanatig sem habozik, már el is fogadja Rhae kezét. A férfi könnyedén segíti maga elé a nyeregbe a vékonyka lányt, aki féloldalasan ül fel, mert most jött rá, szoknyácskája nem éppen lovaglásra alkalmas illő öltözet. Nem rutinos lovas, hogy erre időben tudjon gondolni, főleg, hogy csak Rhae körül forogtak gondolatai, meg hogy finomat készítsen neki, s semmi olyant, amit nem szeret vagy nem ehet. Egyik kezével kapaszkodik, másikat finoman Rhae gyeplőt tartó kezére teszi, csak hogy érezhesse bőre finomságát.*
    - Hm? *Pillant hátra meglepetten, de engedelmes lányként azonnal kapaszkodni kezd. Jól is tette, így felkacag a hirtelen vágtára. Ethyrlin biztos "díjazta" volna ezt Rhaetől, ha látta volna. Mögöttük a testőrök egyike csak fejét csóválja, majd nekiiramodnak ők is, hogy ne maradjanak le túlságosan. A városkaput így hagyják el, Tsitsa pedig óvatosan emeli fel egyik kezét, hogy mutassa az irányt Rhaenek, merre is van az a mező, amelyről beszélt korábban. Ő nincs hozzászokva, hogy szemmel tartsák, világ életében szürke kisegér volt, sokszor még törekedett is rá, hogy ne vegyék észre, például mikor apja részegen hazajött nem egy cimborájával. Nagyon bízik benne, hogy a testőrök majd a környéket mustrálják majd, s nem azon csámcsognak, hogyan turbékolnak ők ketten. Óvatosan pillant hátra Tsitsa, de nem a testőrökre, hanem Rhae arcára. Jó a szemnek látni ezt az örömöt a férfi arcán, s ezt a szabadságot is. Azt hitte szorongani fog Rhae a történtek után, de örül, hogy nincs így. Mennyivel másabb hangulatban hagyják el így a várost, mint legutóbb! Ha Rhae rápillant, Tsitsa arcán mosolyt lát és azt, hogy minden vonását szereti.*
    - Itt lassabban, be ott azon az ösvényen. Nemsokára megérkezünk. *Mondja és mutatja Rhaenek. Mérsékelten sűrű erdőhöz érnek, melybe jól látható módon kijárt ösvény vezet be. Egy ló kényelmesen el tud menni rajta, de vágtában azért mégsem érdemes a fel-felbukkanó gyökerek miatt. Az ösvényen haladva fog egyszer még jelezni Tsitsa, ahol egy vékonyabb, kevésbé használatos ösvényre térnek rá és a terep is finoman, de érezhetően emelkedni kezd.*
    Rhae Squorian
    Rhae Squorian


    IC hozzászólások száma : 204

    Contevilla-rezidencia - Page 2 Empty Kirándulás

    Témanyitás  Rhae Squorian 2014-02-17, 21:44

    Mosoly gyúl arcán, ahogy Tsitsát meglátja. Számára mindig az a nap fog előbukkanni, amikor először megpillantotta. Karjai ösztönösen nyúlnak Tsitsa dereka felé, átfonják finoman a … csókra. Mert bizony szájra kerül az a puszi. Végre, azt ölelheti, akit valóban szeret, annak adhat puszit és csókot, akit örökre a karjai között tarthat.
    Kibontakozásnál keze a kosár fülére fonódik.
    -Majd felteszem én. – elég nehéz, de nem fog megnyikkani.
    A dicséretre újabb mosoly. Tsitsától szereti hallani. Tőle. Finoman futtatja végig az ujjait az ékszeren, de nem szól semmit, csak mosolyog.
    Nem meri elárulni, hogy külön kérte, pakoljon sokat. Nem csak a testőrök miatt. Határozott célja, hogy egy kicsit összeszedeti Tsitsát. Finom étkekkel, együttlétek között elköltött falatozásokkal.
    -Indulhatunk. – felpattan a nyeregbe, majd lenyújtja a kezét. Valóban kettesben szándékozott kimenni Tsitsával és így ez így teljesül is.
    Miután a nyeregbe segítette, a város utcáján keresztül a mezők felé indulnak.
    -Kapaszkodj! – kiáltja el magát óvatosan, majd vágtára fogja lovukat. Szíve csordultig örömmel, nem foglalkozik a testőrökkel, nagyon megszokta amúgy is, hogy vagy teljesen egyedül van, vagy mustráló tekintetek kereszttüzében létezik. Az idő napsütéses és enyhe, az évszakhoz képest meglepően meleg.
    Tsitsa Itsli
    Tsitsa Itsli


    IC hozzászólások száma : 316

    Contevilla-rezidencia - Page 2 Empty Kirándulás

    Témanyitás  Tsitsa Itsli 2014-02-15, 22:09

    *Hasonló lelki állapotban indult neki ennek a napnak, ahogy Rhae, csak nála ráadásul nem kevés zavar is megjelent. Azt tudta, hogyan viselkedjen a barát-Rhaevel, hogyan viselkedjen a különleges barát-Rhaevel, és hogyan a titkon szeretett-Rhaevel. De hogyan viselkedjen az immár bevallottan és viszonzottan szeretett-Rhaevel? Azóta találkozásaik többnyire nem publikusan jöttek létre, így zavar nélkül lehetett odalépni és kicsit lábujjhegyen ágaskodva csókot adni és kapni, kézen fogva sétálni. De most... Most mégis hogyan lehetne ezt zavar nélkül a két testőr előtt? Egyáltalán illik ez?*
    ~ Meg kellett volna kérdeznem Lilit. Ő tudná..~ *Lili mindig tudja, mi a helyénvaló, őt nem lehet ilyen könnyen zavarba hozni. Egy pillanatra megfordul a fejében, hogy megfordul és visszafut még az emeletre és megkérdezi barátnőjét, de ha agya adta is ezt a parancsot, a szív puccsot hajtott végre, s lábai a szívvel tartanak: egyre csak viszik Rhae és a testőrök felé. Zavart pillantás utóbbiak felé, majd sokkal szeretet-teljesebb pillantás és zavart mosoly az előbbinek.*
    - Szia... *Halkan, szinte suttogja a szavakat, egy pillanatra megtorpan Rhae előtt illő távolságra, majd megint puccsol a szíve, s közelebb lép, hogy mellkasuk jóformán összeér, de még mindig nem eldöntött a mozdulatból, hogy szabad a csók?
    Ruhája egyszerű, mert neki mindig az, ha nem Rhae ajándékoz neki valami olyan pazar ruhát, amit Tsitsa szerint meg sem érdemel. Szép ruhácska, mélyzöld színű, azsúrozott a térdnél végződő alja, és a dekoltázs fölött egyenes vonalban záródó ruha fölé azsúrozsott réteget varrtak, amely kis álló nyakkal öleli körbe nyakát, s kicsiny ujja is van, épp csak takarja sovány, csontos vállait. Hozzá illő kabátkát is visel és fehér harisnyát is húzott lábaira, hiszen bár melegszik az idő, olyan meleg mégsincs még, hogy a nyári ruhácska elég legyen.*
    - Jól áll így is a hajad... Megtanítsalak az enyémre is? *Kuncog halkan, mert az övé is fel van kötve, igaz, a rá jellemző sajátosan magasra tornyozott copfba, és köré tekerte a Rhaetől legelsőként kapott hajdíszt. Amilyen vékonyka egyébként a lány, annyira nem látszódik rajta, hogy nagyon lehúzná a karját a kosárka, csak akkor derül ki, ha Rhae azt át akarja venni tőle.*
    - Végén sajnálni fogom szegény lovunkat, ekkora plusz súlyt... Szeplősné bepakolt sok mindent, mikor elfordultam, s nem volt szívem kipakolni, ha már ilyen kedves volt... Induljunk?
    ~ És őket nem hagyhatjuk itt?~ *Barna szemeiből szinte kiolvasható a kérdés, talán még a testőrök számára is.*
    Rhae Squorian
    Rhae Squorian


    IC hozzászólások száma : 204

    Contevilla-rezidencia - Page 2 Empty Kirándulás

    Témanyitás  Rhae Squorian 2014-02-15, 19:03

    Többszörösen is izgatott volt, an hogy közeledett a nap. Kettesben lehet Tsitsával, a szabadban lehet és szabadon. A vallomás óta madarat lehet fogatni vele, sorra kerülnek ki a kezei alól a remekebbnél remekebb művek, még ha néha el is mereng a munka felett, boldog mosollyal. Soha nem gondolta, nem remélte, és eszébe sem jutott ott, akkor, hogy egyszer ebben is lesz része. A múlt azonban még kísérti. Sokszor ébred fel gyöngyöző homlokkal, s csupán a szigorú nevelés miatt nem kiált fel rémülten. Hogy ismét ott van a házban és ismét az, akinek nevelték. Olyankor kinyitja az ablakot, vesz jó pár mély lélegzetet. Senkit sem szeretne felébreszteni.
    Már a ló mellett várakozik, ruhaneműket pakolt be a nyeregtáskába. A leendő testőri kíséret nem zavarja, csupán annyiban, hogy másokat rángatnak. Ethyrlin úrfi azonban szigorú hangon közölte vele, hogy testőrök márpedig lesznek. Nem mert ellent mondani, többszörös okokból sem, ezek között volt a sérülése is, amit többszörösen is miatta kapott. Bűntudata volt, van ezzel kapcsolatban és a legelső alkalommal bocsánatot kért.
    Most azonban izgatottan és nagyon várakozva áll a lovak mellett. Barna, combközépig érő kabát, sötétzöld ing és fekete nadrág, csizma, amit felvett. Egyszerűbb ruhákra váltott, ami először kényelmetlen volt neki, mostanra azonban megkedvelte. Sokféleképpen kellett azelőtt öltöznie, így sosem volt gond, miként hordjon egy-egy öltözetet. De ezt, amire most váltott át, az egyszerűsége és a kényelme miatt nagyon megszerette. Haját a feje búbjánál összefogta, hogy ne zavarja.

    Ajánlott tartalom


    Contevilla-rezidencia - Page 2 Empty Re: Contevilla-rezidencia

    Témanyitás  Ajánlott tartalom


      Pontos idő: 2024-03-28, 23:04