Gyalogosan indul sétára szokás szerint nem kérve a testőri kíséretből. Egyébként sem érzett rá legtöbbször igényt, másrészt most jobb is egyedül, jobban tud gondolataira, érzéseire koncentrálni. Valahol még mindig nem tér magához a kábulatból s döbbenetből, amit Naram tett, még ha tudja is, felfogta, hogy nincs tovább ok reménykedni, s annak sincs értelme, hogy tovább ábrándozzon, hátha visszatér a férfi. Egykor úgy gondolta, hogy majd úgy fog visszaemlékezni erre az egészre, idős korában, hogy mosolyogni fog a kedves emléken, vélhetően barátok maradnak Narammal, még ha szomorú is, de kedves emlék lesz. Ebben erősen megrendült a hite, hetek óta, lassan hónapok óta, mióta távozott Naram, nem tud mosolyogni. Sírni szeretne, hátha az hoz valami megtisztulást, hátha az segít továbblendülni, de a könnyek sem jönnek, csak maradt a tompa, szűnni nem akaró fájdalom, mely a mellkasát nyomja. Pedig tovább kell lépni, hiszen a kérő egy hét se, s már itt van, hogy személyesen bemutatkozzon, hogy hivatalossá tegyék az eljegyzést, ha minden jól megy. Ha minden jól megy... Enyhe kifejezés, hogy Kathleen meg van rémülve. Nem ismeri a férfit, aki váratlanul jelentkezett kérőnek szüleinél. Állítólag valami elszegényedettebb, de jó nevű család sarja, akitől a család várja, hogy ismét az uralkodórétegbe hozza vissza őket életszínvonal tekintetében, ne egyszerű polgári szinten éljenek. Havor Navarro... Navarro, jó nevű család, nincsenek kimutatható sötét foltok a múltjukban, elszegényedésük inkább pech, semmint megérdemelt büntetés. A kérőről persze sokat nem közöltek vele szülei, csak hogy jó kiállású fiatalember, a modora kifogástalan, s egyik hobbija a vadászat, elsősorban medvére. Kathleen arra jutott, biztos az eladott medvebunda jó bevételi forrás, igazából ehhez nem ért, meg a vadászathoz se igazán. Aggódik, milyen lesz Havor, mi lesz, ha nem lesz szimpatikus neki? Mi lesz, ha nem tudja megszeretni? Butaság volna szerelemre gondolni egy érdekházasságban? Mert ez érdek. A Navarro-knak vagyon kell, az ő szülei meg boldogok lesznek, hogy nem lesz vénkisasszony a lányukból, ráadásul Kathleen ugye egészséges is már...
~ El kellett volna nekik mondani...~ Épp azon elmélkedik, hogy miként is tudassa szüleivel, hogy egészsége éppolyan törékeny, mint korábban, ugyanúgy ágynak esett itt léte alatt, mint korábban otthon, a fejedelemség északi részén, csak itt délen itt volt Naram, aki gyógyító és titkon gyógyította. De most már nincs itt az elf nemes, s Kathleen nagyon sápadt, még az egyik kapuban strázsáló testőr is megkérdezte háromszor is, biztos, hogy ne tartson-e vele? Biztos fél, hogy elájul valahol a városban Kathleen. Ennyire látszódik a sápadtsága? Mit fog szólni Havor? Mi lesz, ha visszatáncol a jegyesség elől? Meg ha egyébként se fog tetszeni a férfinak? Hiába van csinos, karcsú alakja Kathleennek, szép arca, zöld szemei igézően mélyvörös hajjal, hogy ha ez kevés lesz? Ezeken gondolkodik épp Kathleen, meg azon, hogy ha Havor visszatáncolna, miként közölje ezt szüleivel, mikor látja az utcába befordulni a lovast. Tekintete akaratlanul is végigfut alakján, fekete, jóféle, mégis viseltes ruházatán, a fegyvereken, a több napos útról tanúskodó borostán. Bizonyára valami küldönc, na nem a fiatal, csenevész fiúcska fajtából, hanem a kiállással rendelkező, harcos fajtából. Vagy csak simán eltévedt, s inkább neki az Alsónegyedben lenne dolga, a jobb, gazdagabb részén. Szinte érzi Kathleen, hogy meg fogja szólítani a másik, annyira tanácstalanul forgolódik a nyeregben a férfi, hogy biztos lesz az útbaigazítás kérése. Nem sok jót néz ki a másikból modor szempontjából, talán a borosta miatt... Vagy a komor feketeség miatt... Nem is tudja, miért. Ő maga elegáns, finom anyagú ruhákat visel, kicsit sem keltik a ötnél többször viselt hatást, nemhogy elnyűtt legyen. Cipellőjét látni nem engedő mélyzöld ruhát visel, mely jól kiemeli szeme színét, s a fűzős megoldása nemcsak a szép tartást biztosítja, hanem hangsúlyozza karcsúságát, nőies formáit még annak ellenére is, hogy különösebb dekoltázst nem láttat, hiszen áttetszőbb, csipkés vállkendőt is felvett, hogy a déli napsütés ne égesse meg a bőrét. Mélyvörös, hullámos haját elegáns kontyba fogta fel, egy tincs lóg csak arca mellé az egyik oldalon. Igen sápadt arca mellé. Ezüst foglalatú zöld köves (kitalálhatóan szépen csiszolt smaragd) medálú nyakláncot visel és hozzá illő fülbevalókat. Nem hivalkodó a gazdagsága, mégsem enged félreértést, hogy milyen rangú hölgy lehet.
Lassan közel ér a lovas, így Kathleen félreteszi kicsit a gondolatait Havort illetően, s néha, na nem tolakodóan vagy túl feltűnően oda-odapillant a férfira, - már csak a biztonság kedvéért is -, hogy Gonnir is érezze, nem akar Kathleen rápillantás nélkül elmenni mellette, ha segítségre lenne szüksége. Magában pedig átpörget pár lehetőséget, mit vagy melyik családot keresheti a férfi és mely útvonalat javasolja majd neki, hogy mihamarabb céljához érjen.
2018-09-07, 20:48 by Tsitsa Itsli
» Szintet léptem!
2018-07-30, 16:35 by Cerus Caranthir
» Városkapu, és a Felsőnegyed nem nevesített utcái és terei
2018-07-30, 16:06 by Tsitsa Itsli
» Tenger és szigetvilág
2017-04-29, 16:54 by Thryn L'lwyn
» Hullámtörő
2017-04-27, 20:05 by Caleb Mandrake
» Zord-hegység
2017-04-26, 04:21 by Zorgon Zarazul
» Palota és a palota tér
2017-04-18, 21:57 by Amelia il Contevilla
» Mulatónegyed nem nevesített utcái és lakóházai
2017-04-16, 21:42 by Sally Wentworth
» Contevilla-rezidencia
2017-04-08, 11:31 by Gonnir Eruthallion