Gyógynövények

(A lentieken túl a való életből ismert gyógynövények a játékban is megtalálhatóak, azok is használhatóak.)

Csillagfejű gomba
Árnyékos, kissé hűvös helyeken nő, cserjeszinten élő különös formájú gombafajta. Kalapja helyett mindig páros számú kis kacs nő csillagot formázó fején.

Hatása: Nedve enyhe érzéstelenítő, rovarcsípések és viszkető kiütések ellen a legjobb ellenszer.


Eneydros-i rózsa
Naposabb, szárazabb helyen honos kisebb fa, cserje. Kék rózsaként szokták még emlegetni világoskék virágszirmai miatt. Nevét a sivatagi ország, Adar Ishir legfőbb tartományáról kapta.

Hatása: Virágát lázcsillapításra használják borogatásként és teaként egyaránt.


Ernyős tealevél
Meleg, párás, napos helyen nő, cserjés örökzöld.

Hatása: Élénkítő hatása miatt sokan naponta fogyasztják leveléből készült főzetet teaként, keserűsége miatt jellemzően sok mézzel.


Éji puszpáng
Sivatagos területek kivételével bárhol megél, éjszaka halvány fénnyel derengő fűfajta.

Hatása: A fűszálak összemorzsolásával és vízzel való hígításával hatásos vérzéscsillapító készíthető.


Életvirág
Harsány lila virágzatával könnyen megtalálható, egy-két arasznyi magas növény napos réteken.

Hatása: Levele teája emésztést elősegítő, gyökerével együtt főzve a legtöbb méreg hatásos ellenszere, ezért a legtöbb faj az élet virágának nevezi a saját nyelvén.


Fagytű

A legmagasabb helyeken is megnő, a fagyot jól bírja még a hó alatt is, évelő növény.

Hatása: Gyökere mérgező, ideiglenes, pár napig tartó bénulást okoz, de a húsos leveleiből készült főzet oldja a bénítást és fagyási sérülések ellen is a legkiválóbb gyógynövény.



Mágus borostyán
Örökzöld futónövény mustársárga erezettel, a sivatagot és a magas hegyvidéki területeket kivéve szinte bárhol megterem.

Hatása: Késő ősszel termő bogyójából megfázás elleni tea, valamint erősítő leves készíthető.


Lápi hanga

Nedves helyeken, mocsarak, lápok területén, vizek mentén terem. Csak koraősszel hoz virágot, mely élénk vörös színű

Hatása: Virágzata szétmorzsolva kenőcsként nyugtató, gyulladáscsökkentő hatású.






Lidérckönny

Sziklás hegyeken és tengerpartokon élő növény, éjszaka halványkéken derengő levéllel.

Hatása: Leveléből fájdalomcsillapító teát főznek.



Sivatagi füzike
Sivatagos területek ismert növénye, oázisok környékén lelhető fel. Fás szárú, kerekded szára térdmagasságig nő meg, ebből nőnek ki értékes, fűhöz hasonlító levelei, melyek zölden nem, de megsárgulva hasznosak a gyógynövénygyűjtőknek.

Hatása: Sárgás fűszálaiból készült tea a legjobb köhögés ellen, okozza azt megfázás vagy a sivatag homokja.


Szenvedélyfa
Szárazabb, sivatagosabb területek törpepálma, mely cserjévé és fává egyaránt megnőhet. Palackos testű kitüremkedései végén hozza rózsaszínes virágait.

Hatása: A palackos test nedvéből készült főzet erősítő, egészségmegőrző és sokan afrodiziákumként is számon tartják.





Szürke fanyar

Embermagasra megnövő cserje, főként sziklás területeken él.

Hatása: Kérgét sebgyógyításhoz, hámosításhoz használják, valamint ízületi fájdalmakra. Túl nagy dózisban a kivonat kiütéseket okozhat.




Vágy-rózsa
Mediterrán és trópusi területeken növő alacsony, bokorszerű növény, bár a rózsákhoz nevén kívül semmi köze nincs. Bogyója fehér, kerekded, virágonként egy csecsemő-ökölnyi méretű bogyó terem. A virág élénk narancssárga és mély rózsaszín, bódítóan édes illatú.

Hatása: Bogyója kivonata és virágzata keresett afrodiziákum, jellegzetes édeskés íze van, már annak, aki felismeri.


Vér-orchidea

Meleg, párásabb területen él, fák törzseire felkúszó növény kékes-pirosas virággal.

Hatása: Virágát vérzéscsillapításra használják. Az elfek gyakori áldozati virága.



Zöld hanga

Évelő, nedvesebb legelőkön, réteken, sziklásabb helyeken fordul elő.

Hatása: Virágzatából forrázással borogatás és kenőcs készíthető zúzódásokra, véraláfutásokra.