Dombtavi Fejedelemség területe

A Dombtavi Fejedelemség azon területe, mely Ederthin városának területén kívül esik. A városok, körülöttük a falvak és az őket összekötő utak, valamint az Ivesi-folyó az esetek többségében biztonságosnak mondhatóak, ám kockázattal jár letérni az útról és a vadonon átkelni. A vadon élő állatok közül a legnagyobb veszélyt szárazföldön a worgur- és hirish-csapatok és a ritkán, de megmutatkozó erdei sárkány jelenti, míg a vízben a therifek, bár ők csak akkor, ha rájuk támadnak.

Helyenként romokra is lehet bukkanni, vélhetően régi háborúk során megsemmisült falvak s kisebb városok maradványai.

A helyzet zűrzavara nem ér el hozzá, az azonban igen, hogy megölt valakit. Ethyrlinről pedig még nem is tud. Kizárja ezeket a gondolatokat, majd figyel tovább. Tsitsának jobban elkél a segítség, így a kifeszített vesszőt a gyeplőt tartó felé irányítja. Hát, váll, mindegy, arra figyel, hogy ne legyen ismét olyan béna, mint az előbb. Nem szeretné Tsitsát eltalálni. Elengedi az ideget.

|1+0=1|
http://o.O//


Csel: Rövid távú lövés

*Nem szükséges válaszolnia a férfinak, hamar kiderül, mit akart a "fogpiszkálóval" Kathleen, nem mintha szándékozott volna válaszolni. Egyébként is hajlamos a szófukarságra, ez ilyen helyzetekben hatványozottan igaz. Másrészről apja tanítására is emlékszik, hogy az ilyenekre ne feleljen, ne menjen bele a játékba, mert csak a figyelmét akarják elvonni, csak fel akarják majd heccelni, hogy hibát vétsen. Emlékszik arra is, hogy azt mondta, a legnagyobb hátrányát tegye előnyévé. Betegesen sápadt, gyönge nő, aki hamar kifárad, emiatt a férfiak mindig le fogják becsülni. A legjobb lenne, ha nem lenne ilyen fáradékony, hanem ő fárasztaná a férfit, mert az csak annál bőszebb lesz. Egy nő ellen hamar végezni kell, különben társai ugratják, hogy megszorongatta egy nő. Kathleen nem tudja elhúzni a párharcokat, még ha kíméli is az erejét, így a gyorsaságát és meglepő, merész cseleket alkalmaznia, hogy mire az ellenfél felocsúdik, már vesztett is. Mintha csak együtt tanult volna Ameliával, noha ez sosem volt így, mégis egyszerre, villámgyorsan mozdul mindkettejük, ugyanazt a mozdulatot víve végbe csak két különböző személyen: ő a nyílpuskást vette célba a rapier vörös jáspis markolatgombjával. Rövidre kell zárni ezt a párharcot.*

Erre a karcolásra egyébként is csak legyintene, de most meg aztán figyelembe se veszi, nem hogy megálljon miatta. Dühét sem fokozza tovább, de csak azért, mert azt már nem lehet tovább fokozni.
Nem gondolkodik sokáig, hogy mit csináljon, igazából most maga a gondolkodás nem jellemzi Lilit túlságosan. Ösztönösen cselekszik, ez mindig is jobban ment neki, mint a taktikai tervek készítése. Pankát úgy irányítja, hogy ellenfeléhez még közelebb legyen. Célja rövidkardja markolatának bemutatása az ex-dobótőrös fazon homlokának, fejének, nyakának... lényegében bármilyének, csak fájdalmas legyen az a bemutatkozás. Olyan emberes erővel küldi meg, hogy emlékezetes legyen a találkozás, csak összejöjjön a találka.

Használt csel: Szúró-, vágófegyverek - Markolatütés

|40+0=40|

*Érzékelte a rúgás érkezését, s csak mert hagyta a karját továbbvinni a lendülettel, hogy szúrjon, ennek köszönheti, hogy ő talált és így a rúgás nem érte el. Ösztönösen húzza vissza a kardot, s a visszahúzást kihasználja arra, hogy a combra támadjon egy vágással. Valahol a fejében hátul, messze, ködbe veszve hallja annak a testőrnek a hangját, akit megkért, hogy kicsit képezze harcra, vagyis inkább önvédelemre. Mintha hallani vélné, ahogy mondja, legjobb oda szúrni vagy vágni, ahol artéria van. De ez csak messzi hang, elméjét sokkal inkább betölti a szeretett férfi neve, így némileg nem tudatosan vág a combra Tsitsa, mint legközelebb lévő és védtelennek látszó testrészre, ami piszok fájdalmat fog találat esetén jelenteni, elvégre izzó fogazott penge mar és tép majd a húsba. Már ha talál. De ha talál, Tsitsa kíméletlenül fogja kitépni majd a húsból az esetleg akadozó pengét. Reméli valamit eltalál, mert menne segíteni a többieknek, testvéreként szeretett Lilinek például. Ha tudná, mi van Ethyrlinnel, valószínűleg nyakra támadna kegyetlen dühvel. Talán mégiscsak van benne valami apja véréből...*

A bakon ülő ráfázik arra, hogy nem kapcsolt időben. A fájdalom késve ugyan, de elérkezik hozzá, és a következő támadást már nem tudja kivédeni. A rúgása megakad, pedig éppen sikerre vinné, ám Tsitsa betalál, mégsem annyira, mint szeretné. A jobb vállát találja el, így azonban érezhetően még inkább nem tud támadni.
A nyílpuskával kiszálló ember vigyorba torzuló arccal tekint Kathleenre.
-Mit akarsz azzal a fogpiszálóval? – a mosolya azonban hamar lehervad, mivel Kathleen fegyvere éppen, hogy eltalálja, de mégis sikerül karcolnia annyira, hogy megránduljon a szája széle. A penge a könyökénél érte, és bár nem vészes, elég ahhoz, hogy gondot okozzon a fegyver tartásában és felhúzásában. A bőrvért nem véd karnál, csak a testére vett fel. Ekkor éri el Eryl nyílvesszője, pontosabban nem találja el, mivel a bemozdulásával éppen kikerül a vessző útjából és az, a hintó ajtajának szélében áll meg, kitépve pár faforgácsot az oldalából. Eldobja a nyílpuskát és tőrt igyekszik előrántani, ezzel időt veszítve, de bízik a vakszerencséjében.
A dobótőrös emberre is a szerencse napja vél felragyogni, Ameliát súrolja a jobb felkarjánál dobótőre, így a szerencsenapja talán mégsem most jött el, mivel a sérülés nem olyan, hogy túlzottan akadályozná a küzdelemben majd Ameliát. Elővenne még egyet, hogy dobjon Amelia felé, de ekkor a távolság már teljesen lecsökken kettejük között, így a kardját előveszi és igyekszik sújtani vele. Ekkor azonban már elkésett ezzel. A sújtás eltalálja, a csuklónál, és hiába csak karcolásnak tűnik a sebek mellett, akadályozni fogja a fegyverforgatásban, ha egyszer a kezébe is fog kerülni a penge.
Eryl dönthet, hogy mit tesz, mind a két célpont tisztán van előtte, mind Kathleen ellenfele, mind Tsitsáé.


Kathleen: dobj k100-al. 45 felett sikeres a támadásod/védésed.
Tsitsa: dobj k100-al. 40 felett sikeres a támadásod/védésed.
Amelia: dobj k100-al. 40 felett sikeres a támadásod/védésed.
Eryl: dobj k100-al. 40 felett sikeres a támadásod/védésed.

-Vigyázz! – kiáltja ő is, de már későn. Éppen őt találja el, csak annyit érez, hogy valami érinti a halántékán. Puffanással esik ki a nyeregből, félig oldalt érkezik le a földre, de arról már nem tud. Kezéből a félig kihúzott penge is kihullik, ami engedve a gravitációnak, tőle nem messze esik le.

Megfagy ereiben a vér, ahogy látja testvére lezuhanását. Pár másodperces zsibbadtságának köszönhető, hogy a hintó felé tart továbbra is. Ugyanis mire magához tér és visszafordíthatná Pankát, addigra eljut hozzá riadt szívén át az értelem hangja. Előbb ezekkel a gazemberekkel kell elbánni, azután tudnak a leghatékonyabban segíteni Linnek.
Igazából ez csak nagyon halkan jut el hozzá, sokkal inkább az azonnali bosszú hajtja, azoknak meg kell lakolniuk, akik bántották az ő imádott bátyját. Szigorúan csak bántották, ennél rosszabb eshetőségre egyszerűen gondolni sem hajlandó.
Hogy jön-e mellette testőr, hogy célba vette-e őt valamelyik rosszarcú, az nem számít. Nem állítja most meg semmi, kivéve egy tőr mondjuk a szívében, vagy egyéb azonnali halált/eszméletvesztést okozó testrészében, rövidkardja már kezében, a lendületet is felhasználja az alulról felfelé kivitelezett sújtáshoz, amihez kicsit kintebb hajol a nyeregből.

Használt csel: Szúró-, vágófegyverek - Sújtás fel

|7+0=7|

Bár rettenetesen elsápad, ahogy látja, hova is érkezik meg a nyíl hegye, most küzdelem van és megtanulta, hogy aki elbambul, annak vége. Így még várja, hogy mi történik a nyílpuskással, majd arra is lélekben elborzad, ahogy az indák körbefonják a lovak lábát. Már menne oda segíteni, de látja, hogy nem tanácsos. Fél a mágia ezen részeitől, így inkább ellép. Éppen időben, hogy az íj felhúzásánál már a hintó kinyíló ajtajára célozzon. Mivel Tsitsa az átellenes oldalon van, nem tudja, mi történik vele. Így inkább a kilépőre figyel. Reméli, hogy a másik oldalon nincsenek. A nyílpuskás lép ki, akinek Kathleen esik neki. Nem ronthatja el. Így a nyílpuskás derekára céloz, tart attól, hogy bemozognak és akkor a kisasszony találja el, amit nem szeretne. Ezért nagyon odafigyel.

|36+0=36|

*Későn kiálthatott, szeme sarkából csak azt észleli, hogy Ethyrlin lebukik a nyeregből és a ló is lelassul, nem tart velük, s leszakad rögtön az egyik testőr. Nincs idő és mód hátranézni, de gyakorlatilag borítékolható, hogy Keith úr és Kamila úrnő nem fogja megdicsérni a testőröket. Nincs mód hátranézni, hogy van Ethyrlin, mert máris ott vannak a hintónál, s ha rokonukkal foglalkoznak mindannyian, akkor Eryl és Tsitsa marad magára négy támadóval szemben. Nincs jobb ötlete, mint menni tovább, és nem gondolni arra, hogy Ethyrlin esetleg...*
~ Nem, az nem lehet!~ *Hessenti el erővel a gondolatot, hogy tudjon koncentrálni és igyekszik elnyomni azt a kellemetlen érzést, mely egyre jobban mégis szívére telepszik: miatta történt. Miatta.
Talán emiatt is lesz hű árnyéka Ameliának, jóvátenni, nem hagyni, hogy vele is ilyen történjen. A szúrása jól sikerül, még ha sérülést úgy tűnik nem is okoz, veszélyes nyílvessző nem röppen újra. Több sem kell Kathleennek, hogy a szúrásból visszahúzva az éles, kecses pengét vágjon a hasfal felé, vagy kar alá a hónaljt célozva meg vágva alattomos kis helyeket keresve, ahova a vékony penge befér, még ha vért is van az illetőn.*

*A bakon ülő egyike rögtön vágtára fogná a lovakat a hintó előtt, ahogy arra Tsitsa számított. Örül annak a varázslatnak, annak pedig még jobban, hogy jól sikerült a csapda. Onnan most jó sokáig nem fognak szabadulni a lovak és a kerekek. Látja, hogy az egyik bakon ülő lebukik az indák közé, vele sem lesz gond, még ha élne is. A másikat meg ő találja el, s megérkeznek hátulról a többiek is. A kavarodásban nem tud azzal figyelni, hogy hányan vannak, hiszen a hiányzó személyek éppúgy lehetnek a hintó túloldalán is, csak kitakarja őket a hintó. Érzékeli, hogy ketten kirontanak még a hintóból, de őt lefoglalja a bakon ülő, vagy onnan letápászkodni vágyó, sérült karú fickó. Jobb ötlet nem lévén szúr ő is, a jobb vállat véve célba az izzó pengével. aztán lehet bal váll lesz belőle, a másiktól is függ.*
~ Rhae, jövünk, tarts ki!~ *Egyre csak ez jár a fejében, ez hajtja előre, ettől nem lesz szúrása finomkodó, hanem lendületes. Mondjuk ha támad a fickó, akkor megpróbálja azt kivédeni. S mit sem tud arról, mi történt Ethyrlinnel...*

A bakon ülő nem kukoricázik, hanem amint látja, hogy nem lesz már több ideje tőrt rántani, megrántja a gyeplőt, hogy vágtára foghassák a lovakat. Nem kockáztat. Annyi pénzt nem kapott, hogy az életét is odaadja az egészért.
A nyílpuskás még el tudja találni célpontját, amely jelen esetben Ethyrlin. A vesző a bal halántékánál találja el, olyan pontosan, hogy csak annyit érzékelhet Ethyrlin, hogy elsötétül előtte a világ, tudatát veszti. Akárhogy is mozgott, a nyeregből mindenképpen kiesik, lova megbokrosodva elrohan. Az egyik testőr leszakad a rohamból és Ethyrlin mellé sorol be, menteni és védeni.
A hintó ez alatt eljut a csapdáig, nagyot zökkenve megáll, miután a lovak lábaira indák tekerednek és nem tudnak tovább haladni. A lovakra hat a megnyugtató varázslat, nem kezdenek el toporzékolni és szabadulni, hanem nyugalommal megállnak.
Eryl találata és sebzése szintén tökéletes, ezúttal maguk mellé állítva szerencsét. A nyílpuskás szívét járja át a vessző, akármennyire is vállra célzott. A döccenéstől előre esik a lovak közé, az indák körbefonják, de számára már mindegy, tekintete az üresbe meredve tekint az ég felé.
A hintóból, miután megáll, ketten ugranak ki, kétoldalt. Ekkor látják meg, hogy kik is voltak a hintóban és milyen fegyverrel rendelkeznek a bent ülők. Az egyik már a nyílpuskával lövésre kész, a másik csak akkor tud dobni, ha kiszáll, de láthatóan készül rá, ők Kathleen és Amelia felé támadnak.
Kahtleen támadása annyira elég, hogy megzavarja a nyílpuskást, nem lövi ki a vesszőt. Előnnyel indul a támadásban.
A dobótőrös láthatóan előrébb lép, Amelia-t és a testőrt veszi célba. A védelmet a nyílpuskásra hagyja, aki, ha szükséges, arról az oldalról is tud a hintó túloldalára lőni.
A bakon ülő meg tudott ugyan támaszkodni a döccenésnél, de mivel már némileg sebességben volt a hintó, előrelendül, ez elég ahhoz, hogy Tsitsa vágása elérje az alkaron és felhántsa a bal alkar egy részét. Szintén előnyt nyert ezzel.
A másik testőr a dobótőrös felé tart, hogy kardjával lesújtson.

//Ethyrlin sérülése súlyos, a bal halántékánál találta el a vessző. A hegy egy kis része a sebben marad, komoly vérzést okozva. Nem fogsz magadhoz térni.
Ethyrlin: |1+0=1| - fej
sérülés súlyossága |71+0=71| - 70 felett súlyos a sérülés.//

Amelia: dobj k10-el. Ha 7 felett dobsz, akkor téged talál el a tőr.

Akár támadtok, akár védekeztek, a következők lesznek érvényesek:
Kathleen: dobj k100-al. Ha a dobásod 60 felett sikeres, eltalálod/kivéded a nyílpuskást.
Tsitsa: dobj k100-al. Ha a dobásod 65 felett van, eltalálod/kivéded a bakon ülőt.
Eryl: a vesszőt gond nélkül útjára tudod bocsátani, ha lősz. Célzás hiányában k100-al dobásnál, 75 felett sikeres a találatod, vagy védekezés esetén a védekezésed.

A zajra és a lovak összeismerkedésére felszisszen. De már mindegy. Hallja Kathleen kiáltását, de már rendes vágtára fogja. Minél előbb odaérnek, annál jobb. Ha sikerül odaérnie és nem találják el, akkor a hintó bal ajtajához megy és szándéka szerint a hintó ajtaját kinyitja.

|9+0=9|

Ha nem ilyen helyzetben lennének, mint amilyenben, akkor biztos büszke lenne Panka higgadtságára, de ez a gondolat meg se fordul a fejében. A lényegen nem változtat, felfigyelnek rájuk. Gyorsabb iramra ösztökéli Pankát, most már nem érnek rá sétalovagolni.
Nem nyúl íjáért, a lovas íjászat űzésétől még nagyon messzire van, megállni pedig most nem fog, hogy a nyílpuskás fazonra célozzon. Ráadásul nem ez volt a terv. Persze a terv már nem ugyanaz egészen, amit megbeszéltek, de a maga részét még kivitelezhetőnek tartja belőle. Csak a kocsisra koncentrál, remélhetőleg a varázslat eléri a kívánt hatást. Talán, ha eléggé koncentrál, akkor nem csak azt éri el, hogy nem kezd veszett hajtásba, hanem talán még meg is állítja a lovakat.
Ezért aztán nem figyel igazán a nyílpuskás férfira, még Kath figyelemfelkeltésére se szakítja meg a koncentrációját. Ha valamelyik testőr nem az ő védelmével foglalkozik, akkor túl nagy erőfeszítést nem jelenthet a megcélzása. És eltalálása, ha már itt tartunk.

Használt mágia: Asztrálmágia - Megnyugtatás
|6+0=6|

A sziszegésre csak felvonja a szemöldökét. Nem kezd vitába. Nem látja értelmét.
A tervük azonban nem jön be, a bakon ülő jelez, méghozzá elég egyértelműen. Nem tud mit tenni. Felemeli az íjat és lő. Éppen arra, aki a nyílpuskát tartja. Vállra vagy legalábbis bénításra lő, nem öl.
Tsitsából is csak annyit lát, hogy fegyvert emel fel. Ezután félrehúzódik, éppen egy időben Tsitsával, hogy a hintó elrobogjon mellettük. Mivel nem ismeri, hogy milyen csapdára számíthatnak, feltételezi, hogy a hintóra fog hatni. Éppen, hogy elkerüli a tőrt, ami elszáguld mellette. Új vesszőt vesz elő, idegre teszi és meghúzza, készen a lövésre.

|93+0=93|

*Az első válaszra, vajon időben körbeérnek-e, bólint. Még szája sarkában valami mosolyféle is megjelenik. No igen, nem szabad lebecsülni egy szerelmes nő kitartását és elszántságát.*
- Akkor ebben egyetértünk. *Feleli a második kérdésre adott válaszra. Valahol megnyugszik, megkönnyebbül a válasz hallatán. Persze így is lehet, hogy valaki életét kell venni, de nem ez az elvárás. Épp pakolja el a tégelyt s a dobozt, mikor lova felkapja a fejét és nyerítve-prüszkölve felel Tsitsa lovának. A levegő is bennakad Kathleennek, arra nem számított, hogy a lova árulja el. S ahogy a lovára pillantott, nem látta meg, hogy a ládika kapcsa nem jól zárult le, s kimozdult belőle a tégely. A csörömpölés a következő hang, amit hallanak, egy pillanatnyi döbbent csönd, majd Kathleentől sosem hallott rövid, suttogott szitkozódás. Noha nem kocsis módra, hanem ez is olyan enyhe, úrinős, azért mégiscsak illetlen és tőle szokatlan.*
- Bocsánat! *Mondja a többieknek - nem a szitokra értve -, mert ekkor már ők is hallják, hogy ezzel lebuktak. Innentől valószínűleg vágtára fogják a lovakat, hogy hamar lecsapjanak a hintóra, s Kathleen egyedül annak örül, hogy nem az ellenszerek egyike esett ki. A többi legalább jól van már a dobozkában, a gyors szitok közben idegesen bezárta rendesen.*
- Vigyázz! *Felfigyel a nyílpuskásra és hívja fel a többiek figyelmét is rá, ha netán nem látták volna, bár aligha kerülte el figyelmüket az üdvözlés. A testőrök is mozdulnak mögöttük, kettejüket valószínűleg meg is mentik a nyílvesszőtől, elvégre nehéz lenne megmondani, ki rendezne nagyobb balhét, Keith vagy Kamilla ilContevilla, ha a családtagok közül valaki félig vagy teljesen elhalálozva érne vissza, a testőröknek meg kutya baja, mert hátul kullogtak? Különösképpen ha saját két gyerekükkel esne meg ez. Ha Kathleen felé megy a vessző, hát próbál elhajolni, amennyire ez lehetséges. Nem olyan egyszerű ez, a szemből jövő vessző csak egy pont jóformán, s mire észleli az ember, már ott is van. Esetleges sérüléstől függően éri el a hintót, s a megbeszéltek szerint próbálja védeni két unokatestvérét, ha azok támadását valaki orvul veszélyeztetné. Ezen kívül a nyílpuskások élveznek elsőbbséget, hogy Kathleen a rapierral szúrjon oda nekik.*

- Rendben. *Bólint Eryl határozott javaslatára, hogy szemben maradjanak. Nem indokolja ugyan az elf, de azt érzi Tsitsa, hogy nem ifjonc elf Eryl, mint Nephir, következésképpen csak több tapasztalata lehet, mint Tsitsának. Aztán eszébe jut, hogy egy íjásznak csak jobb szemben, messzebbről, mint a hintó mellé érve közelről.*
- Visszaszálltam már, hallottam elsőre is... *Sziszegi vissza a bűbájos mosollyal, mintha még örülne a kőnek, csak az álca kedvéért.*
~ Belehaltál volna egy kis mosolyba...~ *Magában puffog picit, s megállapítja, ez az elf kiborítóbb, mint Eth. Ő legalább venné a lapot, s nem káricsált volna a varázslás koncentrálása alatt, hogy szálljon vissza a lóra. Sokra megy a lovon üléssel, ha a hintó meglép. Majd a hirtelen kinövő erős kacsokon, melyek a lovak és a hintó lábára tekerednek marasztalóan, akkor próbáljanak meg meglépni! De szerencsére elhiszik, hogy ők egy páros, párocska, a csapdájuk is rejtve marad. Egyelőre még úgy is csak úgy néz ki, mintha gyökerek nőttek volna az útra, amin a hintó rázkódna, minthogy megkerülni lehetetlen, de hát nagy ügy egy kis rázkódás!*
- Cssss... *Csitítaná Nyuszit, ezzel nem számolt, hogy lova összebarátkozott az istállóban a vöröspej kancával, s nekiáll most üdvözölni. Elsápad, mikor a bakon ülő hátra fordul, lebuktak a hátul lévők, s a kocsi tetejének megveregetése már Tsitsának is elegendő jelzés, hogy tudnak róluk. A velük szemben maradó bakon ülőre néz, miközben már Tsitsa is előhúzza az egy részen fogazottabb pengéjű kardot. Bal kezes, így jobb kezét picit odaemelve, de jól látható módon középső ujját megvágja kicsit, hogy vére serkenjen, s néhány rövid mozdulattal a pengére rajzol jeleket. Eryl remélhetőleg mással foglalkozik, mert még a végén elhűl itt mellette e "fekete mágia" láttán. Tsitsa ugyanis próbálja beetetni a támadókkal a vérrel rajzolással, hogy ő vérmágus. A pengére amúgy is tartósabb módszerrel kellett a rúnát feltenni, mintsem csak úgy elhúzogatni az ujjait rajta, s emiatt sem kente be a kencével a fegyverét. Lényeg a lényeg, a következő pillanatban a penge vöröses-sárgás izzó aurát kap, az biztos, hogy ennek már a lapjával sem lesz jó találkozni. A nyílpuska és a tőrök látványa nem szívderítő, főleg, hogy rajta nincs vért, jól megspékelt pengéjére alapozott, hátha rettenthetetlen harcosnak/mágusnak tűnik, illetve hátha elvonja a többiekről a figyelmet. Eryllel összhangban fog elmozdulni a csapda elől - szíve szerint utolsó pillanatban, hogy késő legyen a hintósoknak -, hintóval úgy is nehéz lesz kikerülni. Mindenesetre, ha elég közel ér, akkor úgy mozdul, hogy próbálja a hajtót eltalálni a pengével. Nincs harci tapasztalata, amit a testőrtől elsajátított az alapján a kezekre/karokra támad. Sérült kézzel vagy karral nehéz küzdeni.*

A bakon a gyeplőt fogó nyugalommal hajt. Túl nagy baj már nem lehet. De azért éberen figyel.
-Né’má’ két turbékoló. Ezeket is most ette ide a fene. – szívja meg a fogát.
Tsitsa lova azonban felismeri Kathleen lovát és nyújtogatni kezdi a nyakát a távolba. Ez még nem is lenne neki gyanús, de Kathleen tégelye kicsúszik az előbb betett helyre és hangos csattanással érkezik meg egy kőre.
-A rossebb… nézd mán meg, mi van hátú’. – szól oda a másiknak, addig ő szemmel tartja a máris gyanússá váló két alakot.
A másik megfordul és azonnal meg is csapja a kocsi tetejét.
-Ránk találhattak. Készüljetek. – az eddig nem látott nyílpuskát előveszi és nem fordul előre, hátrafelé céloz, a hármasra, és lőni is, amint céltávba kerülnek.
A bakon ülőknél tovább fegyvereke vehetnek észre Tsitsáék. Mindkettőnél van hosszú kard és tőröket tároló tokok is, amelyek lehetnek dobótőrök és sima tőrök is.
-Affene… nekiindulunk. – a két elfvérűre is nagy figyelemmel van, tőrt vesz elő és dob, a fekete hajú elf (Eryl felé), miközben gyorsabb iramra fogja a hintót.
A kocsiban eközben készülődnek. Egy nyílpuska előkerül, a másik pedig egy dobótőrt, de egy hosszúkardot is elővesz, de ezt kívülről még nem látni.
-Hányan vannak? – kiált ki az, aki Rhae mellett ült eddig. Rhaet a kocsi oldalának dönti, aki továbbra is az altató hatása alatt van.
-Három hátul. És a kettő elől is azok. – hallatszódik a bak felől ordítva, nem érdekli, hogy azok hallhatják-e.

Eryl: k100-al dobj egyet.
30 alatt: nem talált.
60 felett: a találat pontos, ahova céloztál, biztosan eltalálod.

Tsitsa és Eryl láthatja, hogy a mágikus akadályhoz nem olyan soká (a következő körben) odaérnek. Dönthetnek, hogy ott maradnak és takarják az utolsó pillanatig, vagy félreállnak.
Eryl felé dobott tőr éppen, hogy elsuhan, legközelebb nem biztos, hogy lesz ilyen szerencséje.

A többiek pedig utolérik a hintót. A meglepetés nem sikerült, de még mindig némi előnyben vannak.
A bakon ülő nyílpuskás lövése azonban talált.

Amelia, Kathleen, Ethyrlin: dobjatok k10-el.
Aki nagyobbat dob, azt találta el a vessző.

Bekeni a fegyvereket a kencével, visszaadja Kathleennek a tégelyt.
-Köszönöm.
Számol a kérdés alapján.
-Körbe. Bár nem látom az erdő túlvégét. De egy ösvény csak lesz.
-Csak harcképtelenné tegyük őket. Őlni nem szeretnék, ha nem muszáj. – igazából Rhaere mérges, veszettül. Nem lett volna semmi gond, ha elmond mindent, de mindent és a testőrt nem rázza el.
Várnak egy keveset, hogy Tsitsáék körbeérjenek.
-Mehetünk. – Ha sikerül, akkor balról kerülök. – lévén jobbkezes és jobban kézre áll.
Nem fogják vágtára, inkább egy tempóra. A bakon ülőkre figyel nagyon és arra, hogy lesz-e elég helye oldalt kerülni. De még egyelőre ő maga sem tudja, hogy lenne a leghelyesebb cselekedet. Majd hozza magát.

|9+0=9|

- Tsitsa ne érne körbe?
Lili szerint még ha tüzes eső zuhogna, barátnője még akkor is a hintó elé vágna a megbeszéltek szerint. A két távolodó lovas után pillant, reméli gondolatban sem festett ördögöt a falra és nem ütköznek akadályba. Erylékről a két il Contevilla őrre vezeti a pillantását, akik épp fegyver-előkészítési műveletben vannak. Helyes, tudják a dolgukat.
- Lefegyverezzük, és bénítjuk őket, a bíróság majd igazságot szolgáltat. Ha..
Tudja jól, hogy nem a megfogalmazáson kellene problémáznia, a lényegen úgyse változtat, mégse beszél könnyedén emberi élet kioltásáról.
- ... ha viszont nem hagynak más lehetőséget, akkor drasztikusabban lépünk fel.
Ő így látja, és hisz is abban, amit mond, de hangjából mégis kihallatszik a kérdő hangsúly. Bátyjára néz, megerősítést vagy cáfolatot vár. Esetleg kiegészítést.
Megindítja Pankát, kényelmes tempóra fogja, így akár cseveghetnének is, de most Lili is inkább elmerül a maga gondolataiban, ahogy felkészül. Nem első alkalommal fogja elsütni a megnyugtató varázslatot, de nem árt az előzetes koncentrálás.
Így aztán nem veszi észre Kathen az izgulást, nem tudja, ő maga hogyan festhet a nagy elmélyülésben.

|15+0=15|

Hallgatja Tsitsa ötletét, figyeli.
-Nem. Szemben maradunk. – feleli egyszerűen.
Sikerrel megkerülik az erdőt és már az íját is kezdi készenlétbe helyezni.
-B-terv? Nem ro…. szálljon vissza a nyeregbe! – szól rá halkan.
Ekkor látja, hogy mit csinál a lány. Nyel egyet. Nem akar itt lenni. Miután megtalálja a hangját, ismét megszólal, bár eléggé szürke a feje.
-Most azonnal szálljon vissza a nyeregbe! – minden szót kihangsúlyoz.
-Nem érdekelnek a kövei. Minden percben támadhatnak és nekünk készen kell állnunk. Szálljon vissza a nyeregbe, ez nem játszótér! – elfordul tőle. Félelem a lány felé, düh és érthetetlenség. Sokáig élt ahhoz a vadonban, hogy tudja, mindig készen kell állni arra, hogy megtámadhatják.
Ha nem veszik észre a két fő csapdát, akkor nyugalommal haladnak. A másik csapda helyét megjegyzi, hogy visszaállítsák utána. Ha esetleg lebuknának, akkor íját még inkább készenlétbe veszi és az egyik bakon lévőre lő. Vállra vagy karra, hogy képtelen legyen hajtani. Ölni nem akar. Ölnek elegen és feleslegesen. ~Ketten vannak a bakon. A címert már látom, ezt kereshetik.~ De azért megkérdi Tsitsától.
-Ez az a hintó?
~Vajon hátul vannak. És benn, hányan vannak?~ Az is megfordul a fejében, hogy lehet, kevesen vannak.

|33+0=33|

*Tehát a hintó s a címer stimmel, mindjárt célba érnek. Ha tudná, hogy kuzinja gondolataiban máris kapitányi rangot kapott, akkor ha jól lenne hazaúton, tuti beszerezne egy ehhez a ranghoz illő kalapot. De addig is ott az öröm, hogy nem mondott butaságokat, elmélete a gyakorlatban is megvalósíthatónak tűnik.*
- Kiváló gondolat! *Biccent elismerően Amelia szavaira. Ilyenkor tudja sajnálni, hogy ő maga olyan tehetségtelennek bizonyul a mágiában, na meg az orvosok sem ajánlották neki, túlzottan kimerítené a varázsolgatás.*
- Rendben, akkor az én meg vállalom, hogy fedezlek titeket! *Bólint Ethyrlin szavaira, majd pedig Tsitsáéra - neki sincs jobb ötlete, miként lehetne hintót megállítani, tekintve, hogy gyorsan fát nem vághatnak ki, hogy az útra döntsék - s akkor meg is van nagyjából körvonalazódva, ki mit fog tenni. Míg Eryl és Tsitsa elindul, addig ő nyeregtáskából előveszi a dobozkát, és odaadja a mérget Ethyrlinnek.*
- Tessék! *Adja át neki, majd a kencélés után visszateszi azt a dobozba, s azt a nyeregtáskába. Elindulnak hát ők is, s kicsit meglazítja a rapiert a hüvelyben, ellenőrizve, hogy a kencétől nem ragadt-e be vagy valami, de semmi ilyen probléma nem áll fenn.*
- Szerintetek időben körbeérnek? *Kérdezi két rokonát, míg haladnak lassan, nehogy előbb beérnék a hintót és meg kelljen kerülni, minthogy azt a két hegyesfülű megállítaná. Az utazók úgy is szoktak beszélgetni. Úgy is még hallótávolságon kívül vannak, de ha hátranéz valaki rájuk, azt látják, hogy nem sietnek, s beszélgetnek.*
- Tudom, jókor jut eszembe, de... csak lefegyverezzük, bénítjuk őket, vagy...? *Levegőben hagyja a kérdés végét, hogy meg is ölik-e az ellenfeleiket, mert hát az igazság náluk van, de attól még esélyesen felelniük kellene a törvény előtt a tetteikért. Na meg nem tudja, rokonai hogy állnak ezzel, ő maga ugyan erődparancsnoki álmokat dédelgetett, de eddig csak vadat ölt otthoni vadászatok során. Akárhogyis, kezd izgulni ő is, ami egészen másféle, mint amit gyakorlatozások előtt érez az ember.*

*Örül, hogy Lili jobban lett, s bár nagyon sürgette a továbbhaladást, arról azért biztosította barátnőjét, hogy nem haragszik rá. Rá nem is tudna. Neheztelését így a férfiakra hagyja meg, például Erylre. Kathleen szavaira figyelmez, miután Eryl is megerősítette, hogy a megfelelő hintót találták meg.*
~ Itt van Rhae karnyújtásnyira.~ *Érzi, hogy szíve egyre hevesebben dobog, ráadásul kezd elmozdulni rendes helyéről fel a torkába. Kathleen szavaira bólogat, de még bevárja, mit reagálnak a többiek, hátha az módosít a teendőkön.*
- Rendben. Eryl, tegyünk majd úgy, mintha félrehúzódnánk az útjukból, mintha rendes utazókként elengednénk őket, aztán hirtelen vágjunk eléjük, hogy megtorpanjanak. *Javasolja Erylnek, de nyitott más ötletre is. Részéről maradhatnak végig középen, úgy téve, mint akik elaludtak a nyeregben, vagy akármi.*
- Sok szerencsét! Vigyázzatok magatokra! *Búcsúzik a többiektől, s Eryllel akkor nekiállnak megkerülni az erdőt. Igyekszik ezt olyan tempóba tenni, hogy az ne legyen feltűnő, aztán majd az erdő takarásában tudják gyorsabbra is fogni a lovakat, ott majd nem látszódnak. De a lényeg majd utána jön.*
~ Lehet kellett volna Lilitől magamra is kérni egy nyugtatást.~ *Na elaludni nem akar, de úgy érzi nagyon ideges. Próbál nyugodtnak látszani, nehogy Nyuszi is átvegye az idegességét.*
- Várjon csak, ha valahogy áttörnének rajtunk, kell valami B-terv... *Talán még egy kisebb kanyar, vagy saját lova és Eryl lova takarja őt, ahogy leugrik a nyeregből, s az útra gyorsan rajzolni kezdi kezével a pár vonalas rúnát, halkan mormolva valamit, majd egy követ vesz fel a földről és ül vissza a nyeregbe, s a kavicsot mutatja Erylnek mosolyogva, mintha csak ezért állt volna meg. Ha látták őket, talán elhiszik, hogy Tsitsa csak valami kövecsért állt meg és hajolt le - s pont takarták a lovak -, elvégre az elf vérűek olyan szentimentálisak tudnak lenni a természettel.*
- Véletlenül se induljon hátra a lóval, csapda vár arra, aki odalép! Most pedig mosolyogjon, mintha csudaklassz egy követ mutatnék! *Mondja Erylnek halkan, de mosolyogva, majd a követ zsebre vágja. Ha nem lett jobb ötlet a megállításra, akkor az általa említett módszer lesz: az út szélére húzódás, mintha helyet adna a hintónak, s próbál csak úgy nézni a hintóra és a rajta ülőkre, mintha felületesen megszemlélné a szembejövőket, mint változatosság a táj látnivalói után.*
~ Rhae odabent van...~ *Egyre csak ez jár a fejében, s lopva próbálja a bakon ülők fegyverzetét felmérni. Csak le ne bukjanak...*

A hintó behajt az erdőbe, nem érzékelik addig, hogy gond lenne. Az erdő elég sűrű, az út van annyira keskeny, hogy ha szembe jönne hintó, gondok lennének az egymás melletti haladással.

Tsitsa és Eryl: időben rá tudtok kanyarodni visszafelé az útra. Az azonban már kérdés, hogy mennyire lesztek gyanúsak.
Dobjatok k100-al.
0-60 között: nem lesztek gyanúsak. Sokan használják ezt az utat, utazóknak néznek benneteket.
61-85 között: jobban megnéznek benneteket, de nagyon figyeljetek, könnyen gyanússá válhattok. Terveteket azonban még végi tudjátok vinni.
86-99 között: gyanúsak lesztek, hiszen számítanak arra, hogy akár utol is érhetik őket a városból.

Amelia, Kathleen, Ethyrlin
Hátulról nagyobb esélyetek van arra, hogy ne vegyenek észre benneteket.
0-85 között: nem vesznek észre benneteket, meg tudjátok közelíteni a hintót, tudtok cselekedni
86-99 között: kiszúrnak benneteket.
Az előny azonban elveszítődik, ha a Tsitsa-Eryl páros gyanússá válik.

Ha nem vesznek észre benneteket, akkor látjátok teljességében a címert, az a hintó, amit kerestek. Ketten ülnek a bakon és a hintó méretéből négyen lehetnek legfeljebb a hintóban.

~Ha ez most sikerülni fog, istenbiz, mindkét templomban imát mondok…~
De nem tágít. Mindannyian visszavonulnak a fogadóba, kivéve Erylt. Felsóhajt. Nem tudja, hogyan fog végződni, de azt már látja, hogy eddig nem jól haladnak. Össze kell fogniuk.
-Rendben, Kathleen, megjegyeztük. – reméli, hogy nem lesz rá szükségük.
Amikor Lia ráborul a vállára, átkarolja. Nincs jó bőrben, de a kedélyek sem túl jók. ~Mi lesz itt!~
De szerencsére az út többi részén nincs probléma. A hintót mindannyian észreveszik.
-Igen, a szigonyt én is látom. Ezek ők lesznek.
Kathleen máris előáll egy tervel.
-Ez egy nagyon jó terv. Rendben, akkor én a hintó belsejéhez igyekszem hozzájutni. – lődözni nem tud, de ütni igen. – Kérnék a kencéből a fegyverre.
Piszkos játék, de megérdemlik.
-Mehetünk.
Elindulnak, hagynak időt, hogy Tsitsa és a másik elfvérű előre haladjon. Jobb lenne, ha minél később lennének gyanúsak.

Lili túllép az idegességen, most már dühös, szemeit ellepi a könny, mert a rosszullétét nem tudja elmulasztani. Enyhén remegő jobbját nyújtja bátyjának, hogy felhúzza a földről. Bal kezében Kath kulacsát fogja, iszik belőle egy kortyot, amint talpra állt.
- Köszi. De nem álmos vagyok, hanem gyenge.
Hálásan mosolyog testvérére, azután elengedi, nem támaszkodik rá, menni még tud. Legalább a fogadóig mindenféleképp, de egyelőre nem indul még befelé.
- Igen, az jó lenne, azt hiszem. Köszönöm.
Szabad jobbját nyújtja rögtön Tsitsának. Ugyan a mágiának köszönhetően máris nem érzi magát olyan rosszul, és meg is bízik barátnője munkájában, de azért nem mer azonnali indulást javasolni. Tényleg nem árthat, ha kifújják magukat. Azért ahogy befelé haladnak Tsitsa mellé lép és úgy mondja.
- Ne haragudj.
Az egy óra alatt eszik és iszik, végül kicsit még Lin vállára hajtja aranyboglyas fejét. Nem alszik, csak pihen. Indulás előtt elkéri kuzinjától a mérget és lekezeli vele rövidkardját. Felfrissülten lép ki a fogadóból, már nem vágja mellbe a kinti forróság, a nyeregbe is gond nélkül száll fel. A vágtával se lesz gondja.
Megállítja Pankát, s kezével árnyékot vet szemére, amikor megpillantják a hintót. Nem próbálkozik a címer tanulmányozásával, a környezetet méri fel. Bólogat Kathleen kapitány tervére, látja, nem véletlen akart erődkapitány lenni kuzinja. Jól csinálná, van érzéke a tervezéshez, az erők összehangolásához.
- Ha olyan közelségbe érünk, akkor megpróbálom lenyugtatni annyira a hajtót, hogy az esetleges kitörés vagy védekezés helyett inkább kényelmesen dőljön hátra, várva a leütést.
Egyelőre csak ennyi hozzáfűznivalója van a tervhez, ha valaki nem vétózza meg, akkor eszerint fog cselekedni, ha utolérték a hintót.