Kikötő

A főváros egyik legfontosabb része a kikötő, mely nemcsak a Vörös-öbölre, hanem az Ivesi-folyóra is nyílik. Mindkét irányból a folyami kapun keresztül megközelíthetőek a dokkok (ezekből kettő is van: a kis és a nagy dokk). A folyami kapu nemcsak a természet viszontagságai ellen nyújt védelmet, hanem az ellenség ellen is. A hadihajók mindig a városfalon kívül horgonyoznak. A dokkoknál lehet az árut ki- illetve berakodni, valamint innen tudnak az utasok és munkások is fel- illetve leszállni. Halászhajókon kívül kereskedelmi hajók futnak ide be, utasokat ez utóbbiak szállítanak.
A Kikötőmester háza a dokkok végénél, jobb oldalon található, képletesen értve pont a kikötő lüktető szívének közepén. A folyami és tengeri kereskedelemmel kapcsolatos ügyeket lehet itt intézni, valamint a hajók kifutásának és kikötésének koordinálása itt történik. A kikötői őrség elsődleges feladata a kikötőbe érkező áruk vámjának beszedése, az áruk megvizsgálása, valamint a rend fenntartása.
A kikötő egyik látványossága a nagyon ritkán, mindössze háromhavonta feltűnő, Dél Szele névre keresztelt, jelenleg az egyetlen háromárbocos hajó. Pár hónapja fejeződött be az építése, a hajózás legújabb technikai vívmánya e hajó, mely jelenleg Ederthin és Valny'yr fővárosa között ingázik. Nagyobb teherbírású, sokan ebben a hajótípusban látják a hajózás jövőjét, egyelőre azonban nem tervezi se a Fejedelemség, se Valny'yr több ilyen hajó építését, részben a költségessége miatt, részben mert a Dél Szelét még tesztelik, hogy az újakon mit kell majd esetleg változtatni.

- Legalább együtt tudnátok szidni Fátyolt! *Adja Lysie alá a lovat papagáj-ügyben nevetve. Aztán elindulnak Ericék felé, csak annyi időre veszi le tekintetét a párosról, míg aggódva néz a lányra, mikor félrenyel.*
- Minden oké? *Valamit már Sally a kezében fog, de ez nem hátráltatja abban, hogy párszor finoman megpaskolja Lysie hátát. Ennél jobban csak akkor, ha tényleg komolyabb életmentésre lesz szükség.*
- Az is, csak... *Hogy mi csak Eric rendességével kapcsolatban, az nem derül ki már Lysie számára, ugyanis azon ritka alkalmak egyike következik, mikor sikerül Sallybe fagyasztani a szót. Tehetséges Shawna, szó se róla, mert Sallynél ezt a hatást a nő éri el azzal, hogy behúz egy isteneset a férfinak. Egy pillanatra még meg is torpan Sally, csak akkor indul el újra Eric felé, mikor már Eric ott sincs, mert már a vízbe csobbanását hallják. Sally el is ejti az egyszerű cserépkorsót, amibe a mézsört kapta. Annak maradéka szétfröccsen a földön, bár utólag lehet inkább a kalóznő fejéhez kellett volna vágni. Nem titkolt gyűlölködő pillantást küld neki, mikor elhalad mellettük, s nagyon viszket a tenyere, hogy mágiát is bevessen. De nem, Shawna még nem tudja, hogy Sally igazi fegyvere a mágia, s amíg ez így van, Sally van lépéselőnyben. Odasiet hát a korláthoz, ahogy elhaladtak a kalóznő mellett, vélhetően Lysie is vele tart.*
- Ott van, nézd! *Mutatja, bár a lány elf vére miatt jobb látással bír, kizárt, hogy ne vette volna észre Ericet, főleg, hogy olyan mélységben van csak alattuk, hogy a férfi fel tud kapaszkodni a korláthoz. A korláton átnyúlva-hajolva nyújtja kezét Ericnek, hogy kisegítse. Épp csak felhúzódzkodhat a férfi, mikor Sally fogást vált rajta, vizes ingnyakát ragadja meg a férfinak, s rántja arcához egészen közel, rövid, de forró csókot nyomva a nedves ajkakra - Sally igazán ért ehhez -, miközben másik kezével Eric szabad kezébe nyom valamit.*
- Ég veled, Eric Crow... *Sok jót nem ígér a halkan, de jól érthetően, szinte valami pajzán szerelmi vallomásként kellemes hangján odabúgott búcsúzás. Épp csak annyi időt hagy még Ericnek, hogy lepillanthasson, mit kapott a kezébe: Sally visszaadta azt a kék-achátos medált az ezüstláncon, amit Eric készített neki saját kezűleg, s amely az egyetlen ékszere Sallynek. Volt. Eric bizony dobva lett, s ráadásul nemcsak átvitt értelemben, hanem szó szerint is: A búcsú után lök egyet a férfin és mágiát is idéz egyúttal, így nagy mennyiségű víz keletkezik szinte a semmiből Eric felett, hogy azonnal rázúduljon s visszamossa a tengerbe. Arra persze ügyelt Sally, hogy Lysie ne fogja a férfit, s hogy a lány véletlenül se essen a vízbe. Bosszús pillantást vet még Eric után, majd elképesztő váltással derűs mosolyt vet a lányra.*
- Mehetünk is tovább! Hol is hagytuk abba? Ja igen, az őszhajszálak! Hát látok egy-kettőt... Biztos nem ezernegyvenegy vagy? *Viccelődik töretlen mosollyal és részéről mehetnek is, mintha mi sem történt volna. De hogy belül is így érez-e? Hiányzik annak az ezüstnek az érzete a nyakáról, a medál a dekoltázsa környékéről.. de leginkább belül hiányzik valami. Csalódott. És dühös, nagyon.*

*Amint röpke pillantásával elnézést kér a hölgyektől, már igyekszik is, hogy megtudakolja mi olyan titokkos, hogy nem hallhatja senki más a társaságban. ~Ha ez valami trükk a csábításra, nem fogok bedőlni...~ Még oda sem ér, de máris erősíti bensőjét, nehogy véletlenül újra rabságba ejtsék szívét azok a béklyóveszélyes szemek, melyek korábban is úgy elbántak vele, hogy alig tudott szabadulni tőlük...
Az igazat megvallva ez lett volna listáján az egyik utolsó elképzelés a miértekre, mi az idehívást hívatott volna kideríteni. Finoman szólva sem számít erre a nem mindennapi megmozdulásra, minden esetre éljen a viszontlátás öröme és a régi szép idők emléke. A könyökös telitalálat, ahogyan az ötlet is, ha az volt terve, hogy gyengítse és azonnal semlegesítse a férfi mindennemű érdeklődését a további hogyléte felől. ~Ahh, azért ennyire nem volt viharos az elválásunk...~ Még egy Erichez hasonló, sokat tapasztalt figura is benézhet olykor egy ilyen abszolút ártatlan, hétköznapi, ámbár enyhén furcsa szituációt. Az ütést követően odébb lép, bár nem túl hízelgő, viszont sokkal jobb szó, hogy az első másodpercek után levegőért kapkodva, ténfereg arrébb egy lépést, mi után hatodik érzékével már rosszat sejt. Mivel gyakorlatilag pár másodpercig még totálisan használhatatlan, ezt az előnyt egy Shawnahoz hasonló gyakorlott harcos betegen/másnaposan/becsukott szemmel, lassítva is kitudná használni. Egykori hölgye nem is tétovázik túl sokat, leégetve ezzel a tettével leendő tanítványa és jelenlegi szíve hölgye előtt, mi nem jelent mást, mint nemes egyszerűséggel némi lendületet kihasználva beleborítja a vízbe, amolyan reggeli frissítőként.
Odalent aztán találkozik néhány hallal, kik látva a férfi morcos ábrázatát, jobbnak látják mielőbb eliszkolni a helyszínről, mielőtt grizzly módjára kap el közülük néhányat és teszi bendőjébe Shawna pótló reggeli gyanánt. Röpke másodperceket követően, néminemű vízmennyiség elkortyolását megejtve, levegőután kapkodva, de a felszínre tör. Elég hideg a tenger, és valahogy az időjárás sem épp strandolásnak megfelelő, szóval igyekszik mielőbb kikecmeregni a halbűzös kikötői vízből, nem szeretne kockára fagyni.*

*Alig várja meg, hogy Ricky tanácstalan arcot vágva, pillantásával kimondatlanul is kérdőre vonja eme társaságtól félrevonuló, rendkívül titokzatos tettéért, máris cselekszik. Nem ragozza túl amiért félrehívta a férfit, lépései nem véletlenek, a víz közelsége úgyszintén, az alacsony korlát pedig csak megkönnyíti elképzelését. Mielőtt bármit is kérdezhetne néhai főtisztje, az anyjától örökölt elfmozgékonyságát kihasználva oldalt lép, majd ezután behajlítva kezét, könyékkel egyenesen a férfi gyomorszáját veszi célba. A meglepően gyors és határozottan váratlan lépése miatt az ütés védésre vagy kikerülésére vajmi kevés esélye van áldozatának. Valószínűleg szó bennszakad, hang fennakad, ő pedig csak egy röpke mondatot súg mikor egész közel kerülnek egymáshoz.*
- Ne haragudj, de oda nem követhetsz, ahová tartok... *bizalmasan, a férfi tudtára adott szavak után mellé lép és egy határozott mozdulattal, a feltehteően némiképp görnyedt testállásban, levegő után kapkodó fickót könnyűszerrel billenti ki egyensúlyából. Ezután már csak az alacsony korlát, számára jótékony hatását kell kihasználnia és a lendülettel karöltve beleborítania Rickyt a vízbe.*
*Amint kész a művelet, és hallotta a csobbanást, még vet egy utolsó, búcsúzó pillantást a férfi irányába, majd megindul az újonnan megismert, éppen feléjük közeledő nők irányába. Nem fog diskurálni, de még csak hosszan búcsúzkodni sem. Egy szemlesütött biccentést küld feléjük miközben lágyan ringó csípővel elhalad mellettük, hogy azután úgy tűnjön el a városi forgatagban, ahogyan az álom foszlik szerte az ébredést követően. Gyorsan és nyomtalanul.

- Vagy éppen hogy miatta tévednék el, ha olyan rosszul tájékozódik, mint Fátyol *hárítja rögtön megismerkedésük kalandját lovára, de azért elmereng az ötleten, milyen lenne, ha ezentúl tényleg egy papagájjal a vállán mászkálna. De akkor már igazi kalózmadár legyen, szemkendővel és falábbal!
Érdeklődve pillant a páros után, maga részéről biccentve Ericnek, hogy nem gond. Sugdolózni amúgy sem lenne illendő, így legalább megoldják tisztesebb távban. Az más kérdés, hogy Lysie kíváncsiságát piszkálja, vajon miről lehet szó, de neveltek belé annyi jó modort, hogy ne akarjon hallgatózni. Inkább Sallyre figyel, és örül, hogy a meghívása látszólag fellelkesítette egy kicsit a nőt.*
- Szeretettel látunk bármikor! *mosolyog rá, s abba inkább nem gondol bele, nevelője mely pontokon és hányszor kötne bele rövid, de őszinte meghívásába. Elköveti azt a hibát, hogy kortyol egyet a borából, míg Sallyt hallgatja, a javaslatba csempészett plusz információtól ugyanis félrenyel.*
- Ismét egy... Szerel... J-jó... *köhécseli. Bár már rég elvetette Shawna és Eric, vagy akár Sally és Eric kapcsolatának romantikus mivoltáról szóló, buta képzelgéseit, a nő szavai bogarat ültetnek a fülébe, s újra azon kezd el gondolkozni, lehet-e több a helyzetben, amit tapasztalatlan szemeivel lát, vagy csak eltúlozza?*
- Rendes fickónak tűnik *jegyzi meg Ericet figyelve, míg lassú léptekkel a páros felé ballagnak. Emberismeretből ugyan sosem jeleskedett, s ezt a többiek számára kellemetlen találkát is egészen máshogy értelmezte, mint ők.* A nagybátyámra emlékeztet, édesanyám fivérére. Azt mondogatta, ha sokat húzkodom a fülét, neki is olyan hegyes lesz, mint az elfeknek. Kicsit csalódott voltam, amikor rájöttem, hogy ez nem így van.
*Tart egy rövid szünetet, aztán felocsúdva hozzáteszi.*
- Mostanság annyit nosztalgiázom, mintha évszázadokat éltem volna meg! Nem őszülök, ugye? *sandít maga mellé Sallyre, rémülete részben valós, részben csak megjátszott. Ezentúl azonban csendben marad, hogy a nő tudtán-akaratán kívül is hallgatózhasson, ha úgy adódik, Lysie meg közben iszik a forralt borából, hogy a korábban tévútra ment korty keserű utóízét lemossa.*

- Ja tényleg, a hosszú történet te és a tenger úgy sejtem viharos kapcsolatáról! Egyre kíváncsibb leszek! *Mosolyog Lysiere, majd elneveti magát a szemfedő hallatán.*
- De a faláb és kampókéz sem éppen vonzó! Ellenben egy beszélő papagáj beszerzése nem lenne rossz, lehet, hogy ő tudná az utat. *Piszkálódik szándékai szerint kedvesen a lánnyal utalva remek tájékozódó képességére. Ez az egyik első jellemző volt, amit a lánnyal kapcsolatban megismert.*
- Akkor viszont jól jársz Eric-kel mint mesterrel. Egyes lovagok hajlamosak az ivászatban is megerősíteni a tanítványokat. *Úgy sejti, Lysie e téren kevésbé akar fejlődni. Legalábbis Sally szerint Lysie nem azt kívánja megírni első levelében szüleinek, hogy már asztal alá tud inni törpéket is.
Igyekszik nem tudomást venni a félrevonuló párocskáról.*
~ Ugyan mi olyan mondandója lehet ennyi nyílt keringőre hívás után, amit mi nem hallhatnánk?~ *Van egy olyan érzése, hogy másról lehet majd szó, mert Shawna éppolyan szemtelen és szemérmetlen flörtölő, mint ő maga. Úgy tűnik, Ericnek ez a zsánere. Erőt kell vennie magán, hogy almás-fahéjas vajsörökre koncentráljon. Szerencsére Lysie bedobja azt a szót, ami mindig is tudott hatni Sallyre: titkos. Imádja a titkokat! Látszódik is, ahogy felcsillannak kobaltkék szemei.*
- Titkos fűszer? Imádom a titkos családi recepteket! *Ő maga ritkán főz, noha tud, de imádja kideríteni a titkokat, hiszen az mindig kalandot jelent. Kisebbet-nagyobbat, ő mindet szereti.*
- Nagyon szépen köszönöm a meghívást! Egyszer élni fogok vele. *Kacsint hozzá derűsen, s ha nem is mostanában lesz, lehet évtizedek múlva fog egy meleg nyári napon a már kissé ráncos, de még így is gyönyörű - mert mi más is lehetne? - idős Sally bekopogni Lysiehez, hogy behajtson egy ígéretet almás-fahéjas-titkosfűszeres vajsörre. Visszapillant a korlátnál lévő párosra.*
- Szerintem ideje magára hagynunk az ismét egymásra talált szerelmeseket. Köszönjünk el, s indulhatnánk tovább várost nézni, ha van még kedved? *Itallal a kezükben fogják így folytatni, de hát nem rossz az ilyen hidegben. Melengeti a kezet és a lelket. Ha Lysienek sincs ellenvetése, akkor a kettős felé veszik az irányt, mégse méterekről odakiabálva és integetve köszönjenek el. Persze, az is benne van Sallyben - még maga előtt is letagadva -, hogy szeretne pár szót elcsípni a beszélgetésből, még akkor is, ha már döntött. Szabad kezével a ruha alatt mintha megdörzsölné kicsit a nyakát...*

*Az már egyszer biztos, hogy Sallynél a népszerűségi indexe az ásóbéka alfele alatt van úgy egy arasszal, ha nem lejjebb, amit teljesen megérdemel saját bevallása szerint is. A villanó pillantásokból is kitűnően érezhető, hogy legszívesebben egymásnak ugranának a lányok és egy vérbeli, hajtépős, ruhaszaggatós, különböző mágia alapú támadásokkal megspékelt macskaharccal rendeznék le a domináns szerep kérdéskörét. Talán egyetlen dolog miatt nem szakad el az utolsó roppant mód megfeszült húr, és az nem Eric, de még csak nem is a reggeli tömeg, hanem a jövendőbeli tanítvány, Lysie.
Jól ismeri Shawnat és Sallyt is, nem szívbajos egyik hölgyemény sem, ha arról van szó, hogy lépni kell. Lépni viszont kell, méghozzá egy jókorát, ha meg akarja akadályozni a háború kirobbanását a kikötőben. Oldva egy kicsit az oldhatatlannak tűnő feszültséget, elégedetten biccent tanítványa fogalomízlelgetésére, mert ez azt jelenti, hogy nem kevéssé elgondoltatta a nulladik óra első velős kijelentése.
Sally csípős megjegyzéseit természetesen hallja, marja is testét minden egyes szó, de különösebben nem reagál rá. Szeretne már ezen az egészen túl lenni, és lehetőleg nagyon gyorsan elfelejteni a kellemetlenségeket. Az volna a legjobb, ha felébredne ebből a rossz álomból. Azonban a mostani minden, csak nem álom, elmagyarázni pedig egyelőre nem tudná a hollófekete hajú nőnek, hogy mi az ábra.
Shawna invitálására egy bocsánatkérő pillantás után a nő után ered, hogy a korlát mellé kövesse, láthatóan biztos hallástávolságon kívülre a többiektől. ~Vajon mi lehet olyan titkos, amit ilyen sok idő után most kell elmondania…~ Törhetné a fejét, hogy kiigazodjon a nők kiismerhetetlen észjárásán, de inkább nem teszi, hanem érdeklődő pillantással, kissé értetlenül széttárt kezekkel érkezik meg, jól láthatóan sürgető választ vár, hogy miért kellett félrevonulniuk.*

*Szemernyi kétség sem férhet hozzá, hogy néhány pillanat leforgása alatt újból ujjai köré csavarta a férfit. Tette mindezt pontosan úgy, ahogyan sok-sok évvel ezelőtt azzal a jóképű, tüzes pillantású idegennel az egyik kimenjője alkalmával a Tövis Keszegben...*
- Sosem hallottam róla. *hangja határozott és jéghideg. Alapesetben szóra sem méltatná ezt a gyenge szárazföldi lőrét, csak, hogy ezt Ricky ajánlja, mint helyi, nagy népszerűségnek örvendő szomjoltó.*
- Nem bánom teszek egy próbát. *lesütött szemeivel adja a gáláns ex elsőtisztje tudtára, hogy nagy kegyesen megkóstolja, ha már tényleg olyan finom italról van szó.*
- Viszont, ha csalódnom kell, jajj neked. *egy sokat sejtető kacsintás mellé még egy sunyi mosoly is szája szegletébe kúszik, csak úgy a miheztartás végett.*
*Lassan terhessé válik számára is ez a szituáció, mert láthatóan Ericre valamilyen oknál fogva túlságosan is nagy hatással bír ez a sötét hajú nő, egyszerűen nem bír önmaga lenni, főleg nem a huncut rosszfiú, régi önmaga, melyet mindig úgy imádott benne. Jól láthatóan nem neki való ez a két nő közötti őrlődés…*
- Mondhatnék pár mondatot négyszemközt? *szemtelen közelségbe hajolva búgja ezen szavakat úgy, hogy csak és kizárólag a férfi hallja meg a társaságból. Rá se hederít a kicsit odébb iszogató párosra, kicsit úgy tesz most, mintha itt sem lennének.*
*Ha Eric vele tart és már miért ne tartana, akkor lassú léptekkel ugyan, de kissé elérőbb jár mint a férfi, vezetve, illetve mutatva az utat, egészen a széles út végét jelentő korlátokig. Itt már egészen bizonyos, hogy semmit sem hallhatnak a kíváncsiskodó fülek, még akkor sem, ha elf vér csörgedez az erekben.*

*Eric bevezetőjének felénél eszmél, hogy ez okítás, melyet jegyzetelnie kéne. Sietve körbetapogatja a zsebeit, de hamar rájön, hogy nem az otthoni, dohos, szűk szobában ül egy kényelmetlen és kemény padon, könyékig maszatosan a tintától, penna fölé görnyedve, így hát kénytelen megerőltetni magát, s megjegyezni minden egyes szót ahelyett, hogy serényen leírná.*
- Valami, ami másban nincs meg. Fürgeség, erő, logika *ismétli lelkesen bólogatva, bár magában azért elkönyveli, hogy mindháromból alapos korrepetálásra szorul. Egyre izgatottabban várja az első leckéjüket. E bonyolult és fura jelenet láttán sem könyvelt el semmi rosszat egyikükről sem, Shawnáról maximum annyit, hogy teliholdkor tengeri szörnnyé változik, ám ezt könnyedén Sally vidám helyeslésére tudná kenni, valamint hogy kalóz. Nagy ügy, Lysie nem tudná kinek beárulni, s ha tudná sem akarja. Annyit szűr le az egész beszélgetésből is, figyelmen kívül hagyván a két nő titkos pillantásait, hogy Shawna munkát ajánl Ericnek, ami elég rossz ómen számára, hiszen ha a mester-jelöltje végül kalóznak áll, kereshet új tanítót magának. A férfi nem válaszol egyből, és ebből Lysie úgy véli, meg akarja fontolni az ajánlatot.
Sally tekintetére csak zavartan legyint, így jelezve, hogy ez is egy olyan téma, amit majd egy másik alkalommal osztana meg vele.*
- Háát, én meg a tenger... Nem, inkább nem. *csóválja meg a fejét, még ha csábító is a gondolat, hogy jövendőbeli mesterétől mást is tanulhatna a kardforgatáson kívül. Átveszi a kapott forralt bort, megszagolja, megfújja, s aprót kortyol belőle.* Nekem amúgy sem állna jól a szemfedő.
*Teszi hozzá egy szélesebb mosollyal. Míg Eric italt ajánl a kapitánynak, Sallyhez fordul, hogy feleljen a feltett kérdésre.*
- Igen, előfordul. Én személy szerint gyakran, mert nagyon szeretem az ízét, de az erősebb italoktól már ódzkodom. A forralt bor az egyetlen, ami nem üt ki túl hamar.
*Kezd kicsit kínossá válni számára a helyzet, még mindig úgy érzi, hogy lemaradt valamiről, s csak a képzeletbeli gyertyát tartja itt hármójuknak. Nyíltan azonban nem akarja felvetni, hogy álljanak odébb Sallyvel, s egyedül sem hagyná őt itt, így hát zavartan billeg, egyik lábáról a másikra helyezve a súlyát, néha kortyolván egy aprót a borából. Nem lát Sallyn semmi furcsát, csupán csak érzi, hogy nem stimmel valami - talán tudat alatt ezért marad közel hozzá, s ez ösztönzi arra is, hogy karját barátian a nőébe fonja, ha engedi, bár habozik kissé a mozdulat előtt, mert náluk nem szokás zavarni mások köreit. Édesanyja azonban mindig is közvetlen volt, talán ezért sem sikerült idegenekkel szemben elhagynia az otthon berögzült tegeződést.*
- Ha szereted a vajsört, édesanyám almás-fahéjas különlegessége is ízlene neked. Jó hidegen kell inni, nyáron az igazi. A tetejét mindig megszórja valamilyen titkos fűszerrel, amitől még édesebb lesz. Egyszer látogass meg minket, hogy megkínálhassalak vele! *Elég érdekes úgy Enoldarba invitálni valakit, hogy maga sem tudja, mikor tér haza legközelebb, de Sallyt rövid ismertségük alatt megszerette, és szívesen megmutatná neki egyszer a szülőföldjét.*

~ Nehéz lenne eldönteni, melyikük a gyengébb. Legalább összeillenek.~ *Állapítja meg Shawna macskás dörgölőzése láttán, bár a nő külsejét elnézve, őt a megszaggatott fülű kikötői macskákra emlékezteti inkább, s nem a nemes ragadozóéra. Milyen gyenge a nő, hogy csak most jött hosszú évek után, s máris dörgölőzik Erichez, ahelyett, hogy úgy intézné, hogy Eric keresse kegyeit. De hát zsák a foltját. Eric is gyenge, nem vet véget az egésznek határozottan, s mi másra lehetne ebből következtetni, mint hogy kedvére való a helyzet, csak Sally feszélyezi a kimutatásában? Sally is flörtölt már mással Eric előtt, például Amelia helyes szőke bátyjával, viszont mindig éreztette Eric-kel, hogy ez csak neki műsor, csak hergelni akarja, hogy aztán a férfi még szenvedélyesebben, még ellentmondást nem tűrőbben tegye magáévá...*
~ Megérdemelted. Megfogadtad, hogy nem fogsz senkihez sem kötődni, s tessék, ez a vége...~ *Azért nem tudja elfojtani vigyorát, mikor Eric próbál kijönni a kardforgatás félreérthető szavaiból, holott amit a férfi mondott, az is eléggé félreérthető. Az viszont nem kerüli el figyelmét, hogy Eric nem reagál a szolgálatba hívásra. Már megint nem reagál se igent, se nemet. Sally lassan elszégyelli magát, hogy ilyen teszetosza férfi volt a szeretője ennyi időn át. Bár tény, a "kardforgatáshoz" ért. Jókedvét Lysie hozza vissza a halkan suttogott kérdéssel.*
- Egészen biztos vagyok benne! *Súgja vissza kuncogva. Már a hajója nevét is kitalálta Sally, cseppet sem kedveskedve vele gondolatban Shawnának.*
- Hasznos tudni. *Felel Shawnának, aki nyíltan felvállalja kalózságát. Botor dolog, de Sallynek ez is egy aduász tud lenni a megfelelő helyzetben, csak ki kell várni azt. Lysiere pillant, aki épp kuncog vagy köhög, nehéz eldönteni. Csak pillanatnyi kérdő tekintete árulkodik Sally érdeklődéséről, s ezzel próbálja elterelni figyelmét arról, hogy mennyivel jobban körberajongja Eric a kalózkapitányt, hogy mit igyon. Lysievel ketten együtt nem kaptak ennyi figyelmet. Be kell látnia, fáj Eric viselkedése, de ezt nem fogja kimutatni most, jelenetet sem fog rendezni, nem tartja önmagához méltónak azt. Elegánsan oldja majd meg a közeli elválásnál, mihelyst elfogytak az italok. Lysie kerekedő szemei néma kérdésére Sally felel meg.*
- Hát, úgy tűnik, kalózkodni is megtanulhatsz Ricky mellett, biztos sok mókával jár. *Ismeri már annyira Lysiet, hogy tudja, egészen szokatlan dolgokra tud mókaként gondolni. Lehet a kalózkodás jobban kedvére való lesz, mint a sima fegyveres képzés.*
~ Miért nem tűnik most olyan édesnek ez a vajsör...?~
- Ti is szoktatok ilyent inni? *Inkább Lysievel foglalkozik, s nem a párocskával, így a kérdés közben állával Lysie pohara felé bök a gyümölcsös forralt borra kérdezve rá.*

*Talán még nem lett elégszer említve, hogy hihetetlenül utálja a jelenleg zajló eseménysorozatot, mi körbelengi ezt a nem mindennapi, de abszolút nem várt nagy összetalálkozást. Pedig milyen nagyszerűen indult a nap azzal, hogy verőfényes napsütésben kellett dolgoznia, nem pedig a ködfoszlányok sűrű fátyolán át kell kihunyorognia a hajón történő dolgokat. Nincs mit tenni, tűrni kell és jópofát vágni ahhoz a helyzethez, melyet ellenségeinek sem kíván. Amennyire csak tudja, próbálja Shawna látható, hallható és nem kevésbé érezhető örömét semlegesnek tekinteni, mert jól tudja, egyetlen rossz mozdulat és Sallynél a mostaninál is lejjebb esik. Viszont azt nem tudja, hogy mennyire van már most is lent…*
- Ne aggódj e miatt, a lehető legjobb kezekben van innentől a tanítása. *kicsit fényezi magát, ha már nem sikerült olyan jól a bemutatkozás része, legalább ezzel tűnjön úgy, mint egy igazi tanár, akire föl lehet nézni.*
*A kardos kérdés már megint egy olyan témát feszeget, melyet nem nagyon szeretne itt bontogatni, főleg úgy, hogy egy leendő tanítvány is fültanúja a dolgoknak.*
- Lényeg a lényeg! *vág közbe valahol Shawna mondata végén.* - A jó kardforgatás lényege, hogy legyen az illetőben valami, ami másban nincs meg. *próbálja a félreérthetőséget egy irányra összpontosítani, így szavait immáron Lysienek intézni mintsem a karforgatást elemző hölgyeknek.*
- Fürgeség, erő, logika. *emeli föl mutatóujját, mert még nem ez az első lecke, de egy bevezetőnek már megteszi.* - A kezem alatt dolgozva, mindhárom alapvető lesz majd, a többi pedig kiegészítés. *nem tanár, még csak nem is tanító, és talán a képzés elején sokkal jobban fog a kínzó, vagy nemes egyszerűséggel a szörnyeteg kifejezés ráilleni.*
- Nos, melyiket? *tér vissza figyelme újból Sallyre.* - Hát… *nem akarja kimondani, hogy melyiket gondolja, így megvárja míg a lány maga választja ki mit is szeretne inni. Ezután képzeletben nagyot fújtat, szerencséjére nem a legeslegdrágább az, amit rendelt.*
- Gondot? Áh, ugyan, lássuk csak… mit szólnál mondjuk egy pohár Bíbor Płästernichez hm? Ismered? *egész biztos benne, hogy nem ismeri, Sally talán igen, de Shawna biztosan nem találkozott még ezzel az itallal.*
- Kicsit kesernyés, viszont furcsa, de annál nagyszerűbb az utóíze… *na és az ára sem a plafont verdesi, ami a legnagyobb örömet okozza most neki.*

*Rá se hederít Ricky új kedvesének kislányosan féltékeny csipkelődéseire, melyek csak azt erősítik benne, hogy a nő kiakarja húzni nála a gyufát, amit, ha nagyon szeretne, meg is kaphat… csak aztán meg ne égesse magát…
Az, hogy régi ismerőse nem igazándiból reagál szavaira, és nincsen reakciója a félreérthető szavak, illetve mondatokat követően sem, nem lombozza le, csupán betudja a rövidpóráznak, mellyel tökéletes figyelem és totális fegyelem alatt tartják. Szegény Ricky. Crow ex első tiszt bensőséges búgása mosolyt csal arcára és arra ösztönzi, hogy kihasználja a rég érzett közelséget, melyet kezes, szelíden dörgölődő cicaként hálál meg, akár a régi időkben a hajón.*
- Alig várom. *súg vissza ennyit egy kacsintás után, de amilyen gyorsan közelkerültek, olyan gyorsan szét is rebbennek. Milyen kár.*
- Ifjú kora ellenére mindig is jól bánt a kardjával, sosem volt rá panasz, viszont kíváncsi lennék az évek alatt csiszolt e a tudományán. *a válasz egészét a bizton zavarban levő néhai tisztje felé fordulva mondja, a végét a kellő pontokon finoman elhúzva, kacéran pikánssá téve a kérdéses dolgokat.*
- Segítséget? Ó, dehogy. *szemlesütve rázza meg fejét.* - Sokkal inkább azért érkeztem, hogy felkeresve őt újból szolgálatba invitáljam, hiszen két erős férfikarnak sok helyen jó hasznát lehet venni. *sandít újból Ricky felé az előbbi pajzán pillantásával, majd ezt követően egy csapásra beszüntetve minden eddigi melegséget szeméből és arcáról, jéghideg tekintettel fordul a fekete hajú nő felé, kíváncsian arra, vajon válasza kielégítette e érdeklődő énjét.*
*Az adott válasza egyértelmű, hogy nem fedi a valóságot, de ezt oly könnyedén tudja fedni, ahogyan azt is, mennyire ínyére van a következő percekben esedékes iszogatás a két felbukkant résztvevővel.*
- Ha nem okoz gondot, rád bízom a választást, teljesen elszoktam az ilyen gyenge italoktól, viszont! *emeli föl mutatóujját* - Minőségi legyen ám! *utal arra, hogy nem holmi összeöntögetett lónyálat akar a poharában látni, hanem valami közkedvelt helyi itókát.*
- Természetesen igen. *érkezik válasz határozottan és alig láthatóan följebb szegi fejét. Hangjából ítélve kissé felháborodik azon, hogy holmi tengereket szelő, potenciális zsákmányhajó kapitányának nézték. Nem zavartatja magát, hogy „leleplezték”, illetőleg leleplezte magát, mert az igazat megvallva egyfelől mindenhol és minden körülmények között vállalja, hogy ki is ő valójában. Másfelől pedig sosem kellett eddig azon gondolkoznia, hogy hol szabad és hol nem kimondani a bűvös szót, melyet talán sehol nem néznek jó szemmel a törvény emberei. Könnyelmű, noha a szárazföldi hatóságokat mindig is lenézte a tehetetlen, sokszor nevetségesen lassú ügyeinek lefolytatása miatt, a tengeren pedig még nem találkozott olyan bárkával, mely akárcsak egy pillanatig is felvehette volna gyorsaságban az ő xebecjével a versenyt.*

- Vér és verejték, igaz? *kérdi halkan nevetve, a férfi elvárásai nem törték le nagyon a lelkesedését, hisz Sallyvel már beszélgettek róla és a módszereiről korábban, és a látottak ellenére is inkább Sallynek hisz.* Nem baj, már alig várom!
*Újságolja barátnőjének, és örül, hogy Eric nem szaladt világgá a fegyverforgatói ambícióit hallván. Lysie okozhat még meglepetéseket, jó és szörnyű értelemben is.
Tényleg naiv dolog volt a részéről, hogy derűs csevegésre számított, de Shawna morgása nem rontja el a kedvét, csak hagy egy kis csalódott szájízt benne. Viszont picit tartani kezd a kapitánytól, odébb is húzódik Sallyhez, hogy felmerülő kételyeiről beszámoljon neki, természetesen minél halkabban, suttogva.*
- Szerinted teliholdkor tengeri szörnnyé változik? *A holddal átváltozó matróz rémtörténetét a tanítója ültette el benne, s olyan hitelesen adta elő mindig, hogy Lysie abszolút nem vitatta a valóságtartalmát. Máskülönben hogy ne lenne mókás az élet a vízen? Ez is egy olyan előítélet a hajós népekről, mint a mértéktelen rum és a nőzés. Többet ugyan nem tudott meg a tengerészekről, a meglévő sztereotípiáiba azonban a kapitánynőt is beillesztette.
Eric vigasztalását hallva megértőn bólint. Mindenkinek lehet rossz napja, kár lenne emiatt elítélnie a kapitányt.*
- Eddig tetszik ez a tanítványosdi. *vigyorog Sallyre, majd a válla felett elnézést kérő pillantást küld Ericnek. Valószínűleg az előjogai az ingyen borig terjedtek, s ennél többre nem számíthat, legfeljebb szeretetből kapott izomlázra.*
- Nem is tudom... *dünnyögi az orra alatt Sally ötletére, s a szeme sarkából lopva Shawnára néz. Ha félreteszi a bugyuta előítéleteit, akkor egy határozott kiállású nőt lát, aki segítség nélkül is pontosan tudja, mit és hogyan vigyen véghez. Különben is, odahaza nem paskolják meg annak a fenekét, akitől üzleti ügyben segítséget kérnének. Ó, lehet, hogy ez egy ederthini szokás? Vajon ha úgy kért volna legutóbb útbaigazítást Sallytől, hogy rácsap a hátsójára, most is ilyen vidáman beszélgetnének egymással? Akaratlan is elkuncogja magát a gondolatra, s az alsó ajkát beharapva, köhintést imitálva igyekszik leplezni jókedvét.
Szándékosan nem tolna ki Erickel, plusz a gyümölcsös forralt bor édeskés, finom illata elcsábította, ezért abból kér egy pohárral. Shawna elszólásán ő nem akadt fent, így Sally észrevételét hallva érdeklődve pislog a nőre, aztán a férfira: "Te is kalóz vagy?" kerekednek nagyra az őzike szemek, a kérdést azonban nem meri hangosan is feltenni, hiszen már így is eleget faggatta őket.*

- Miattam igazán ne hozd fel a tenger fenekéről. *Mosolyog vissza Shawnára, s ő továbbra is tegezi, mint ahogy tegezni szokott mindenkit, a különbség csak az, hogy tudja éreztetni, mikor tisztel ennek ellenére valakit, és mikor nem.
Lysie olyan hirtelen kerül közelebb Erichez nagy kézfogások közepette, hogy a két másik nő jószerivel odébb penderül tőle, de ezen Sally csak mosolyog, akárcsak a lány fogalmazásán. Eric rosszallásával mit sem törődik, jelen helyzetben nehogy már ő nehezteljen Sallyre!*
- Magasra raktam neked a léced, Eric, ne okozz csalódást Lysienek... Félő, nem hinné el többé egy történetemet se! *Majd Lysie felé fordul.*
- S látod, mondtam, hogy keménykezű tanár lesz, s kétséged sem lehet felőle, hogy élvezi, még ha az ellenkezőjét is fogja állítani. *Mosolyog Lysiere, noha nem akarja megijeszteni, s mosolyog Shawna közbeszólására is, még ha belül az a mosoly nem is olyan őszinte. Az a csípőlökés...*
- Ezek szerint Eric régen nem volt híres a kardforgatásáról? *Végül szavai úgy tűnik mégis inkább Eric ellen irányulnak, mert az a kardforgatási tudás továbbra is félreérthető kontextusban jelenik meg, s érti, aki érti. Ha már Eric ilyen helyzetbe hozta őket (és saját magát), szenvedjen csak meg. Ha a férfinak még szándékában áll ezt az egészet helyre hozni Sallynél, nagyon fel kell kötnie a gatyát, főleg a fenékcsapás és közelhajolás után, amit simán nem reagál re Eric, csak békésen eltűr. Sally nem érzi úgy, hogy féltékenynek kéne lennie Shawnára, nem is áll neki Erichez dörgölőzni, pláne, hogy kockáztassa azt, hogy égjen, mint Shawna, akinek semmiféle közeledését és pajzánságát nem reagálják le. Nem féltékeny Sally, de ettől még elvárja, hogy kiengeszteljék, aztán eldönti majd, hogy megtartja Ericet vagy sem. Bár nem hallja, de maga a tény, hogy odasutyorog valamit Eric Shawnának, nos, az a nem felé billenti a mérleget. Inkább Lysievel foglalkozik.*
- Persze, hogy szabad. Tanítványi előjog. *Kacsint rá Lysiere derűsen. Örül, hogy itt van a lány. Nélküle lehet vízbe fojtaná a kettőst, de a lány kedvessége valahogy mindig megnyugtatja. És magában feljegyez egy pirospontot neki, mikor szemmel láthatóan sikerül akaratlanul is bosszantania Shawnát. De próbálja csak meg a nő bántani Sally új barátnőjét, búcsút mondhat hajnak s szemöldöknek egyaránt. Shawna Lysienek adott válaszára aprót csillan Sally szeme, de nem lehet megmondani, miért. Még nem.*
- Én ebből arra következtetek, hogy nőként nehezebb dolga volt a mi drága kapitányunknak. Csak nem segítséget kérni jöttél Erichez? *Ha már régen munkatársak (jah, persze, csak az) voltak, most is érkezhetett ezért a másik. S ez nem több puszta érdeklődésnél, természetesen!*
- Ó, micsoda választék, nem is tudom, melyik mellett döntsek. Te mit ajánlasz, Eric? *Mintha csak megérezné, hogy Eric ezt az egészet olcsón akarná megúszni. Sallyvel rosszul fog járni, imádja élvezni az életet, az élet élvezetéhez meg hozzátartozik a jó ételek és minőségi italok fogyasztása, ami hát legtöbbször nem olcsó mulatság.*
- Meg is van, én mit kérek! Egy korsó vajsör lesz. *Adja le a rendelés, ami egy alkoholmentes ital, amit már régóta nem kóstolt, de finom édes, karamellás, forró ital, egy kis szegfűszeggel, fahéjjal, vaníliával és egy leheletnyi szerecsendióval. Árát főleg a fűszerek dobják meg. Az édes életnek ára van. Megvárja, míg a többiek is választanak, s keresnek egy helyet, ahol elfogyaszthatják, vagy sétálgatnak tovább.*
- Tehát kalózkapitány vagy. *Nem kérdés volt. Sally résen van. Eddig egy szóval sem említette senki a szót, csak Shawna maga, mikor Lysienek válaszolt. Saját magát buktatta le a nő, amihez Sally csak gratulálni tud, diadalmas pillantásában ez benne is van.*
- Lehet mégiscsak egy lovagot kell keresnünk neked Lysie...

*Tudja, hogy hibázott, mikor hagyta magát behálózni a csókos fondorlattal, de kár már ezen keseregnie, az idő kerekét nem tudja visszaforgatni és semmissé tenni a meglepő találkozás ezen formában megtörtént üdvözlőköszöntését. Még most is alig tudja elhinni, hogy ezt az egész történést Sally végignézte, ráadásul az egyenesen neki szánt tanítvánnyal együtt, aki most biztos azt gondolja, hogy "na itt van a tanárúr, aki majd papolni fog az erényekről, meg satböbbi." Így aztán nehéz lesz felküzdenie magát a tanító szintre, de Eric ebben is szereti, sőt kívánja a kihívást, szóval nem úgy véli nem lesz gond.*
- Kérem szólítson csak egyszerűen Ericnek. *egy felezett minutumra összevont szemöldökkel Sallyre pillant, amolyan éreztetve, hogy ez nem volt szép húzás tőle, majd érdeklődő szeme szinte azonnal viszavándorol Lysiere és válaszol is neki.* - Hogy ámulatba ejtem e hölgyem, az majd elválik, de egy dologban biztos lehet, ha én leszek a mestere, akkor a lehető legmagasabb elvárásaim lesznek Önnel szemben. *senki nem mondta, hogy egyszerű lesz, azt meg valószínűleg a Boszorkányos tekintetű barátnő sem tudta biztosra, hogy a férfi hogyan és miképp viselkedik majd új tanítványával.*
*Szereti, ha gyorsan tanulnak mellette és bár nem tanító, nem kiképző, és még mestervizsgája sincsen, valahogy mindig többet követel, mint az elvárható lenne, kezdve az alapoktól, egészen addig, míg a tanítvány túl nem szárnyalja őt a képességek tökéletesrefejlesztésében.*
*Néma szemlesütéssel válaszol Shawna ugratására, most nincs túl nagy kedve feszíteni a húrokat, főleg ebben a kiélezett szituációban nem. Jobb, ha béke honol, így a hátsócaspásra nem is reagál.*
- Majd később beszélünk... *a súgásra súgással felel, hangjában amennyire csak tudja a kínosság rezgését helyezi, nagyon reméli, hogy a rég nem látott félelf veszi a lapot és kicsit visszább vesz, bár, ahogyan ismeri ez csak olaj lesz a tűzre.*
- Ne is foglalkozzon vele, a hölgy eléggé elfoglalt és talán még fáradt is a hosszú útja miatt. *derűsen felel Lysienek, hallva a Shawna felől érkező morranást.*
- Rendben. *kacsint Sallyre, aki persze nem biztos, hogy értékeli most a kacsintgatást, de mindenesetre megtörtik ez is és ő a maga részéről máris a csoport élére áll, hogy átvezesse a szomszédos standhoz a jelenlévőket.*
- Mindenki válasszon magának, annyit, amennyit szeretne és abból, amelyikből szeretne. *nem akar egy közepes minőségű italt választani, hagyja, hogy mindenki olyat kérjen, amilyen megtetszik neki, ő meg mindaddig fohászkodik, hogy ne a legdrágábból kérjék, mert akkor bizony elég hamar anyagi problémákba fog ütközni.*

*Nem lép közelebb, csak kissé előre hajol, és a térdeire támaszkodva szemügyre veszi a Shawna által megvillantott övcsatot. Eddig még egyetlen női kapitánnyal sem találkozott, bár a hajózási tapasztalatai elég csekélyek, szerencsére csak pár alkalommal kellett az imbolygó fedélzetre szállnia.*
- Fúha! *Az érdeklődése és a csodálkozása őszinte. Úgy gondolja, izgalmas lehet egy hajót egész legénységével együtt irányítani egy nő számára, de mivel Shawna nem fordít rá túl nagy figyelmet, így nem kezdi el faggatni. Ekkortájt érti meg, hogy a helyzettel és a hangulattal nagyon nem stimmel valami. Összevont szemöldökkel hallgat és figyel, próbálja felvenni a beszélgetés fonalát, hátha kikövetkeztetheti, milyen kapcsolatban állnak egymással.*
~Változó ízlés? Lehet, hogy szerelmesek?~
*Szemei felcsillannak, ujjait összefűzi a mellkasánál, s átszellemülten, boldogan figyeli az egyébként kínos és tragikus jelenetet. Egy igazi szerelmi háromszög, de romantikus, és milyen izgi! Lelkesedését, amilyen hirtelen jött, olyan hamar lelombozza Eric magyarázata. Csalódottan elhúzza a száját, karjait is visszaengedi maga mellé. ~Ah, csak munkatársak... Elragadtattam magam, azt hiszem.~
Zavarban van légből kapott elképzelése miatt, így hát magában gyorsan ejti is a témát, s inkább a férfira pillant, míg Sally bemutatja. Leesik neki, hogy a két személy valójában egy, azaz Ricky Eric, vagy Eric Ricky - innentől már mindegy, Lysie már pattan is közelebb, hogy kezet rázhasson vele.*
- Nahát, te vagy Eric? A jó barát, aki ámulatba ejtően forgatja a kardot? Sok jót hallottam rólad! Alig várom, hogy lássam a kreativitásod! Ha nem okoz gondot, nagyon szívesen néznélek! *Mármint kardforgatás közben, de hát Lysie lelkesedése gyakran félreérthető, ha épp eláraszt és fojtogat valakit vele. Valószínűleg áradozását csak Sally érti igazán, hisz nagyrészt őt idézte az Ezüstgriffben költött ebédjükből. Kérdésrengetege alatt folyamatosan rázza a férfi kezét, ha csak menet közben nem szabadult ki valahogy.*
- Jaj, nem tudom... Szabad? *pillant kérdőn előbb Sallyre, aztán Ericre, hisz ő még csak most ismerte meg a férfit, nincs képe máris meghívatni magát vele. Ettől függetlenül persze velük tart, legalább vethet még egy pillantást a két páncélos lovagra.*
- Mondd, jó móka kapitánynak lenni? *toppan Shawna mellé, Eric után őt szemelvén ki következő áldozatául.* Vagy inkább komoly felelősség? Nőként nehezebb, vagy olykor könnyebb?

- Feltétlen meséld el, kíváncsivá tettél! *Válaszol mosolyogva Lysienek, igazán érdekli, miféle hajózási tapasztalatai vannak a lánynak. Sally nem nagy hajós, szárazföldön mindig is jobban érezte magát, még ha tengeri beteg nem is lesz, ha vízre vagyis hajóra száll. A tengert jobban szereti a partról csodálni, főleg mikor viharos a víz. Lenyűgözőnek találja a viharos tenger erejét.
Aztán Eric reakciója érdekelné, ami kínos vigyor egyelőre és némaság, így róla csak akkor emeli kobaltkék tekintetét a másik nőre, mikor az megszólal és végigméri Sallyt.*
- Örömmel látom, hogy az ízlésed változott az évek múltán. *Pillant vissza Ericre. Leszűrte már az elején, hogy ezek ketten régóta ismerik egymást, még azelőtt, hogy Sallyt megismerte volna Eric. Ráadásul elég közelről ismerik egymást. Szavaival és azzal, hogy nem mérte végig Shawnát - amúgy megtette, mikor csókra libbent oda Erichez, de ezt Shawnának nem kell tudnia - kifejezte, hogy mennyire nem tartja egyenrangú ellenfélnek a másikat. Formás Shawna ahhoz képest, hogy matróz, s kétségtelenül szeretik egyes férfiak a határozott fellépésű nőket, de nőiességben, bujaságban nem tudja utólérni Sallyt, hiába a hasonló fizikai paraméterek. A kisugárzás és fellépés a nem mindegy!
Sally nincs paprikás hangulatban, inkább kíváncsian figyel, mi lesz ebből, miként magyarázza ki Eric, s hát végeredményben csak kicsit húzza el oldalasan a száját. A csalódott a jobb szó rá. Természetesen csalódott Ericben, de nem Shawna vagy a csók miatt, hanem mert jobb választ várt Erictől.*
~ Azt én is látom, hogy egyikünkre se számítottál.~ *Az egyetlen ami bosszantja, hogy Eric ugyanakkora távolságra áll tőle is, mint Shawnától. Ugyanakkor valahol szórakoztatja is, hogy a férfi szemlátomást fél Sally haragjától, hogy a nyugodt felszín ellenére vajon robban-e valamikor a nő? Ennél szebb már csak az lenne, ha elkezdene beoldalazni Shawna és közé, hogy védje tőle a nőt. Bosszantaná, hogy védi, de szórakoztatná is. Annak viszont örül, hogy nem Boszorkánymesterasszonyként lett bemutatva, nem kell tudnia a nőnek, hogy Sally mágiához ért.*
~ Hölgy, jó vicc.~
- És merre van a hajója, kapitány? *Ez az első kérdés, amivel Shawna felé fordul, de inkább provokatív hangvételű, semmint igazi érdeklődés, mint Lysie kérdése volt. Itt csak egy hajóról szállhatott le a nő, annak meg nem ő a kapitánya. Tart tőle, Lysie előítélete nem fog változni Shawnával sem, legfeljebb annyiban, hogy ő a nők helyett a férfiakat szereti.*
- Én pedig hadd mutassam be neked Lysiet. Lysie, ő Eric... vagy Ricky? Melyiket használod? *Fordul vissza egy pillanatra Erichez, de választ nem vár a kérdésre, már folytatja is.*
- Kardforgatást szeretne tanulni, rád gondoltam, de lehet most túl elfoglalt vagy... *Függőben hagyja a kérdést, Ericnek kell ezt megválaszolnia. Meg Lysienek, hogy szimpatikus-e neki Eric? Ami a forralt bort illeti, elgondolkodik rajta, hogy a férfi beteg, hogy képes közös italozásra hívni őket, de ha Eric szeret kínos helyzetben lenni, ám legyen. Sally semmi jónak sem akar az elrontója lenni.*
- Te fizeted! *Villant rá jellemző pajkos mosolyt a férfira. Fizessen csak mindannyiuknak, mint büntetése egyik első része.*
- Elfogadod te is Eric meghívását, ugye? *Fordul Lysie felé mosolyogva, de neki legalább kedvesebb pillantású mosoly jut ki.*

- Nekem nincs olyan sok kalandos történetem, de a "Lysie és a hajózás" szerintem elég izgalmas, majd később elmesélem *odázza el bűnbánó mosollyal a történetet. Lerövidíteni kár lenne, s így, hogy ismerősbe futottak, inkább majd egy másik alkalommal részletezi Sallynek, miért bírál előítélettel mindenféle tengerészt.*
- Ó, kár... *jegyzi meg halkan, a lovagokat maguk mögött hagyva. Egyszer, futólag azért még hátranéz a válla felett, s magában ártatlanul megállapítja, hogy a barna páncélos szőke hajjal, kicsit magasabb és fiatalabb kiadásban, fülig érő vigyorral sokkal inkább megfelelne az ízlésének. A hallott nevet azért megjegyzi, legalább már tudja mihez kötni az emlegetett fivért, igaz, ettől még lazán elsétálna mellette az utcán.
Tekintete az új célpontra vándorol, s ő már csak azt veszi észre, hogy a szóba jöhető, másik férfi ajkain épp csüng valaki. Egyből félrekapja a fejét, s pirulva szemügyre veszi talpuk alatt a földet, elmerül egy hangyaboly felettébb érdekes menetelésében, így hát Sally reakciójából semmit nem szűr le. Csak akkor néz fel újból, mikor egy számára ismeretlen nevet hall.*
~Ricky? Nem úgy volt, hogy Eric?~
*Irigykedve pillant Sallyre, feltételezvén, hogy ilyen sok férfi veszi őt körbe. Ethyrlin, Eric, s most Ricky. Lassan teljes lesz Lysie-nél a kép- és névzavar, de köszönni azért nem felejt el.*
- Szép napot! *biccent előbb a férfi, majd a nő felé, s aztán csendben és kíváncsian szemügyre veszi mindkettejüket. Egyelőre nem mutatkozik be, kivárja, hogy Sally mit kezd a helyzettel így, hogy a célpontjuk nincs egyedül. Meglepődik, amikor kiszúrja a lány fekete kabátja alatt a tengerészeken látott mellényt, s azon kezd el gondolkodni, a gyengébbik nem egy képviselője vajon mi okból választja a tengert a szárazföld helyett.*
- Nahát, matróz vagy? *bukik ki a száján az ártatlan rácsodálkozás. A félelf közelről sem hasonlít a Vidám Szajha kapitányára, s Lysie nagyon lelkes és boldog, amiért a sztereotípiája - amit igazából csak a férfiakra aggatott rá - részletében megdőlni látszik.*

- Lássuk csak, ott van még a kocka és a kártya, de ezek a dobogó harmadik fokára szorulnak. Miért e előítélet? Az elf tengerészek is ilyenek volnának? *Kérdez vissza ravaszul mosolyogva, mert sok elf tengerésszel nem volt dolga. Az egyik rendes, átlagos elfnek tűnt, a másik meg mint az ember tengerészkapitányok ivott és nőzött rendesen, na meg a vámot sem szerette fizetni, de ez lehet annak is köszönhető, hogy nem elf közösségben nőtt fel. Vagy ha igen, elfelejtette azt. Ki tudja, hány éves volt..*
- Most nem látom a Kristályszellőt. Valny'yr-i hajó, kevés szebbet láttam, és a kapitánya ismerős, igazi gavallér... Bár a nőket ő is szereti. *Jegyzi meg aztán a végén, de az említett kapitány azért csak különb a Vidám Szajha kapitányánál.*
- Ó, nem ő. Meglehetősen régen láttam már sajnos Ethyrlint, merthogy így hívják... *A Lysie által említettekre nem is figyel fel igazán, pedig a vöröske kedvére való lenne a félhosszú hajával. Még a suttogott szólítás sem jut el a füléig, vagyis inkább a tudatáig, figyelmét annyira leköti, hogy holmi matrózlány - mert egy kabáttal Sallyt nem veri át - csak úgy odalibben az ő szeretőjéhez alig pár lépésnyire előttük, és szeme láttára csókolja meg a férfit. De igazán csak azon mozdulnak feljebb enyhén szép ívű szemöldökei, mikor Eric a tiltakozás legcsekélyebb jelét sem mutatja.*
- Bizony, Ricky, mi a helyzet? *Szólal meg Ericnek nagyjából a háta mögül, hadd érje Sally jelenléte hidegzuhanyként a férfit. Ezer szerencséje a férfinak, hogy nem fogott rá rögtön Shawna fenekére, ahogy Sallynél szokott eljárni hasonló üdvözléskor. Csúnya dolog a tűzhalál, bizony-bizony.
A matrózlányra egyelőre nem szentel különösebb figyelmet, inkább várja Eric reakcióját. Sally szájából az a becézés korántsem olyan dorombolós. Lysie valószínűleg nem sokat ért a helyzetből, s lehet jobb is. Ha már olyan szép képet festett Ericről, aminek inkább amott a lovagok feleltek volna meg, hogy fogja kimagyarázni neki ezt? Micsoda férfira bízza őt?*

*Nevetve s néhol ámulva hallgatja Sally történetét. Nem firtatja a valóságtartalmát, csak élvezi a nő szórakoztató kalandjait, és ha tud, hozzáfűz valamit. A kikötőbe érve azonban elcsendesedik, figyelmét elvonja Sallyről a nyüzsgő tömeg, a számtalan érdekesebbnél érdekesebb hajó. Tekintete legtovább a Vidám Szajhán időzik, durcásan lebiggyesztett ajakkal töpreng magában, mintha így látatlanban is haragudna a hajó kapitányára azért, mert ilyen zavarba ejtő szobrokkal ékesíti a hajóját. Valójában csak azon mereng, hogy látta már valahol ezt az orrszobrot, talán aznap, mikor Ederthinbe érkezett, s felfigyelt a szokottnál is hangosabb kiabálásra a kapitány részéről.*
- A tengerész férfiak számára tényleg nem létezik más a rumon és a nőkön kívül? *kérdi Sallyt, mikor kissé már távolabb értek, s a hangjából kiérződő sértettség és csalódottság arra utal, ez a mai séta nem döntötte meg Lysie-ben ezt a sztereotípiát.* Nem gondolnak például a vizek tisztaságának megőrzésére, világbékére, takarékosságra, mértékletességre? Némelyik önkényes hajózgatása pusztítja az öböl élővilágát.*Sorolja panaszosan az érveit.*
- Igen-igen, emlékszem! Persze, nagyon szívesen! *lelkesedése hamar visszatér, mert bár a matróz-stílus nincs ínyére, de a lovagi már annál inkább. Tekintete szinte rácuppan a két páncélosra, s fel sem merül Lysie-ben, hogy másfelé kéne keresgélnie.* A báty, akitől még te is vennél leckét? Melyikük? A barna hajú, aki olyan édesen ráncolja a homlokát? Vagy a félhosszú vörös, aki nagyban mesél?
*Árasztja el kérdéseivel Sallyt, s izgatottan követi a célszemély felé. Egy idő után persze gyanússá válik, hogy rossz irányba mennek, de nem kérdez rá, inkább csak magában próbálja meg összerakni, mi történik.
Lysie picinyke ékkövekkel díszített, elf hímzésű ingére a beolvadás jegyében egy Ederthinben vásárolt, egyszínű, világos kabátot vett. Szűk szabású, szürke nadrágot visel fekete csizmákkal. Haja kasszerűen fonatba rendezve, a barna tincsek közé egy-egy aprócska virágot bujtatott, bal fülében pedig gazdagon díszített, inalagol ananairi füldísz ékeskedik.*
- Izé... Sally? *szólítja meg suttogva a nőt, hüvelykujjával a páncélosok felé bökve, miután határozottan elsétáltak mellettük.*

- Az ivószarut kétszer is a fejemhez vágta, igaz, csak miután kiitta! Nem az a fajta fél-ork volt, aki elpazarolt volna egy jóféle dél-Agoswill-i mézbort. *Meséli vigyorogva egyik kalandját Lysienek, akivel éppen sétálnak a városban, amolyan ismerkedés egymással és Lysie megismertetése a várossal céllal. Ez természetesen magában foglalja azt is, hogy Sally elmesél egy-egy történetet tele kalanddal, vagy éppen vicces fordulattal és eseménnyel, s Olrin isten a tudója (na meg Sally), hogy mennyi ebből az igazság.
A kikötőbe értek le, ahol nagy a nyüzsgés, nemcsak a parton a kirakodások, berakodások, árusok és hozzájuk hasonló sétálgatók miatt, hanem a vízen is nagy a forgalom. Megannyi zöld és mélykék vitorlás hajó, némelyik színét annyira kiszívta a nap, hogy már világosabb kékek, mint az ég, nem a Fejedelemség címerszínét viseli. S van nem egy másféle színű vitorla is, az Arany Városok vörös vitorlái, a törpék fehér és ezüst színű vitorlái, s pár kecses hajó is, mely az elfek partjaitól érkezett ide, s éppen kifutni készül rakománnyal megrakodva. Egy kék vitorlás gyorsnaszád gyanakvó katonasággal a fedélzetén kísér be egy kicsi, fekete vitorlás hajót: noha békésebb időkben nem olyan ritka, hogy goblinok jönnek üzletet kötni, de a bizalom sosincs meg.
A hajók oldalán frissen festett vagy éppen már megkopott feliratok hirdetik a nevüket: a Félénk Özvegy, az Aranylevél, a Rettenetes Aton fejedelemről elnevezett csatahajó, s egy Áldott Sola fejedelemnéről elnevezett kisebb kereskedőhajó, mellette épp kikötni készül a törpéktől érkező kétárbocos Khorin Viharpörölye, s odébb egy mosolygó, buja női testet formázó orrszoborral ellátott, meglehetősen rozzant Vidám Szajha nevű hajó. Utóbbi körül nagy éppen a fennforgás, mert a kapitány nem beszéli se a dombtavi, se a közös nyelvet, s ezt a hiányosságát hangerejével pótolja még zajosabbá téve az amúgy is zajos kirakodást, mikor leszidja legénységét vízbe ejtett ládák miatt. Távolabb veszik lépteiket ettől a helytől, különben félő, nem fogják Lysievel egymás hangját hallani. S ahogy eltávolodnak a Vidám Szajha és nagy tüdővel megáldott kapitányától, nyugodtabb, kevésbé forgalmas környékre sétálnak. Sally kobaltkék szeme nem keres senki ismerőst, így annál nagyobb, de kellemes a meglepetést, mikor ismerős alakot vesz észre. Hiába áll nekik háttal, ezer férfi közül is megismerné őt.*
- Ó, emlékszel, mikor az EzüstGriffben kérdeztél kardvívást oktatókról? Volna kedved megismerni egyiküket? *Kiszúrta Ericet, s ha Lysienek sem lesz ellenére, arrafelé veszik az irányt, noha a lány még nem tudhatja pontosan, melyik ott lévőnél fognak "lehorgonyozni". Talán inkább hiszi majd a célszemélynek egyiket a két páncélos lovag közül, akik forralt bort iszogatva melegednek a hűvös téli napon, egyikük éppen nagy mesélésbe merült.
Sally fekete nadrágot visel, ami szépen kiemeli lábai és feneke szép formáját, a puha őzbőr csizma melegen tartja a lábát. Fehér ingre csinos, adar ishiri divatot követő karcsúsított kabátot vett fel szeme színéhez illő mélykék színben fekete sújtásokkal. Szinte egybeolvadni látszódnak a kabátkára omló ébenfekete tincsekkel, amelyek keretezik a különösen szép arcot. Fegyvert nem visel egy övébe tűzött, görbe és fogazott pengéjű kést leszámítva, ami hennamintás keze ügyében tud lenni, ha kellene. De úgy sem ez a fő fegyvere...*