Környezet, éghajlat, települések

A Vörös-folyótól délre eső területek képezik territóriumukat: ez magában foglalja a Negonnocht-tavat és környékét, a Suttogó hegyeket és a Vihar-hegységet, valamint a Szélfokot. A terület délnyugati része erősen szeles, lombhullató erdő borítja nehezen járható cserjeszinttel. A Vihar-hegység részben felfogja a szeleket, a csapadék nagy része viszont rajta átbukva csapódik le a tó környékén. A tó körül kevesebb az erdős rész, de a hegyek és a Vörös-folyó torkolatának közelében dús, korántsem barátságos erdők borítják a tájat. Szélfokon a hőmérséklet melegebb és szárazabb, de a Vihar-hegységen túl némileg hűvösebb az idő, de csapadékosabb is a táj, keményebb telek itt jellemzőbbek.



A hegyekben és a goblinok által lakott részeken vannak főként települések. Az orkok és a trollok is hoztak létre állandó településeket, ahová rendszeresen visszatérnek és egy adott időszakot eltöltenek, általában kereskedni, híreket cserélni többek között, de nomád életmódjuk miatt nyári és téli szálláshelyeik vannak inkább.

Goblinok települései
A legfejlettebb településrendszere és települései a goblinoknak van, cölöpsánccal vették körbe a főbb városaikat a támadások ellen. Ezek rendszerint rendelkeznek a főbb fontos intézményekkel is, kiemelkedő szerepet adva a technikának és a pénzügyi résznek, kereskedelemnek. Rendszerint fából, vályogból épültek a házaik, és a raktárépületeik kellő csáberővel rendelkeznek a trolloknak és orkoknak éhínség idején.
Kézművességük és iparművességük a három csoport közül a legmagasabb szintű, de emberi szemmel nézve nem űzik magas színvonalon, és a hétköznapi tárgyakra korlátozódik.

Orkok és trollok települései
Az orkok és a trollok települései nagyon hasonlóak: a hegyekben többnyire letelepedett életmód a jellemző. Ezek egy-egy barlang köré csoportosuló, fából épített kunyhók laza szövedéke. Ahol tudnak, ott bányásznak is, kezdetleges kohászati ismeretekkel is rendelkeznek. A települést nem védik különösebb védművekkel, ám őrségrendszerük és riadókészültségük magas. A síkságon a vándorló életmód következtében bőrből készített, szétszedhető sátorkunyhókban laknak, amelyeket az új helyre költözve mindig felállítanak.