TÁRSADALOM
Az valny’yr nép uralja az Arany-szigetek mind a hét szigetét. Hajós nemzet, így életük a tengerhez igazodik. Valny’yr városállamok szövetsége, a legnagyobb befolyású és legnagyobb területű város a legnagyobb szigeten áll, erről kapta nevét is, Son'nerya. 613 éve megalapították a dombtavi gyarmat országukat, ami fölötti fennhatóságuk közel 250 évvel ezelőtt megszűnt (Dombtavi Fejedelemség létrejötte).
A valny’yriak emberek, a férfiak átlagosan 165-180 cm, a nők 150-165cm magasak. Átlag életkoruk 60-80 év. Hajszínük jellemzően világos, a szőke különféle árnyalatai. Az arisztokráciában nagyobb arányban fordul elő a jégszőke hajszín és a férfiaknál a simára borotvált arcél. Jellemző szemszínek: kék, zöld, szürke, míg a bőrszín fehér.
Valny’yr társadalmára jellemző a hármas felosztás, vagyis szabadok, félszabadok és rabszolgák osztályaiból épül fel társadalmuk. Vagyon alapján jogilag nem tesznek maguk között különbséget, csak a vérségi leszármazás számít.
Szabadok – Linerrák
A nép döntő többsége (65-70%) a szabadok közé tartozik, akik egyedüli birtokosai a polgár- és politikai jogoknak. A Linerra osztályba csak az tartozhat, akinek valamelyik szülője maga is valny’yri, s a másik szülő legalább félszabad. A társadalomban és a törvény előtt is a nők és a férfiak egyenlők, vállalhatnak köztisztséget. A ranglétra csúcsán a gazdag nemesek állnak, akik kevesen vannak ugyan, de hatalmas befolyással bírnak a városállam irányítására, mivel ők tudnak köztisztségeket vállalni, ami azonban cenzushoz kötött. A szegényebb szabadok: földművesek, kereskedők, kézművesek és a harcosok. A föld a szigorú örökösödési törvények miatt csak az első szülött gyermekre szállhat, így tulajdonképpen gyakran földhiánnyal küszködnek, a többi utód kénytelen szakmát vagy tudományt tanulni, vagy katonaként portyákból biztosítani a gazdagságot.
Félszabadok – Semerrák
A Semerra osztályba a betelepülők tartoznak. Rendkívül szűk réteg (5-10%), mivel nem nyitott a társadalom a szigetek véges befogadóképessége miatt. Nem vehetnek részt a politikai döntésekben, köztisztséget sem vállalhatnak, jelentős szerepet játszanak azonban valny’yri gazdasági életében.
Rabszolgák – Sciaverrák
A hajós kalandozások során került a legtöbb rabszolga az Arany-szigetekre, az alantasnak tartott munkák vagy a kemény bányamunkák nagy részét velük végeztetik el. Amíg nem tudják magukat kiváltani, addig vagyontárgynak minősülnek, s ezt utódaikra is tovább örökítik. A rabszolgák másik csoportját azok alkotják, akik bűneik miatt veszítették el szabadságukat. A harmadik csoport az úgynevezett Éjimadárkák, azaz kéjrabszolgák, akiket elsősorban Olrean szigetén képeznek.
Rabszolgákból sosem lesznek harcosok, katonák, mert a vezető réteg úgy véli, a sciaverrák nem küzdenének értük, hanem ellenük fordulnának, így nem kockáztatják meg, hogy fegyvert adjanak a kezükbe. Ez alól csak a felszabadított rabszolgák lehetnek kivételek.
Az Arany Városok élén nem áll koronás fő, hanem a Tanács vezeti a városállamok szövetségét. A városok önálló városi kistanácsokat állítanak fel, saját törvényeik lehetnek, de azok nem mondhatnak ellent a Tanács és a Gyűlés törvényeinek.
Az Arany Városok zászlaja vörös alapon hét teli aranykör, egy nagyobb és hat kisebb, melyeket a szigetek elrendezésének megfelelően festenek fel a zászlókra. Emellett gyakori a vörös alapon aranylángokban égő vörös, stilizált főnixtoll, mint a háború szimbóluma.
Tanács
Az Arany-szigeteket 10 kerületre osztották, mindegyik sziget 1 kerület, kivéve Son'neryát, a főszigetet ugyanis négy kerületre osztották. A kerületek tagokat (10-10 főt) delegálnak az ügyek irányítására, döntéshozatalra a Tanácsba. Ez egy folyamatosan ülésező szerv, székhelye Son'neryában a Főnegyedben található. Feladata: döntések meghozatala, törvények elfogadása, a Gyűlés összehívása.
• Conték – a Tanács tisztségviselői, vezetői, a törvényeket ők hozzák meg
• Nistrazziók - konkrét igazgatási teendőket látnak el, megújítható megbízatásuk egy évre szól. Kiemelt feladatuk a döntések és a törvénytervezetek előkészítése, majd a törvények végrehajtása. Szakterületük szempontjából az alábbi 6 csoportba sorolhatóak:
Gyűlés
Elvileg minden nagykorú, polgárjoggal rendelkező valny’yri gyülekezete, melyet a Tanács hív össze rendkívüli állapotok esetén. A történelemben mind a mai napig csak párszor fordult elő, hogy szinte mindenki részt vett rajta, s mindösszesen tizenháromszor hívták össze.
A valny’yriak emberek, a férfiak átlagosan 165-180 cm, a nők 150-165cm magasak. Átlag életkoruk 60-80 év. Hajszínük jellemzően világos, a szőke különféle árnyalatai. Az arisztokráciában nagyobb arányban fordul elő a jégszőke hajszín és a férfiaknál a simára borotvált arcél. Jellemző szemszínek: kék, zöld, szürke, míg a bőrszín fehér.
Valny’yr társadalmára jellemző a hármas felosztás, vagyis szabadok, félszabadok és rabszolgák osztályaiból épül fel társadalmuk. Vagyon alapján jogilag nem tesznek maguk között különbséget, csak a vérségi leszármazás számít.
Szabadok – Linerrák
A nép döntő többsége (65-70%) a szabadok közé tartozik, akik egyedüli birtokosai a polgár- és politikai jogoknak. A Linerra osztályba csak az tartozhat, akinek valamelyik szülője maga is valny’yri, s a másik szülő legalább félszabad. A társadalomban és a törvény előtt is a nők és a férfiak egyenlők, vállalhatnak köztisztséget. A ranglétra csúcsán a gazdag nemesek állnak, akik kevesen vannak ugyan, de hatalmas befolyással bírnak a városállam irányítására, mivel ők tudnak köztisztségeket vállalni, ami azonban cenzushoz kötött. A szegényebb szabadok: földművesek, kereskedők, kézművesek és a harcosok. A föld a szigorú örökösödési törvények miatt csak az első szülött gyermekre szállhat, így tulajdonképpen gyakran földhiánnyal küszködnek, a többi utód kénytelen szakmát vagy tudományt tanulni, vagy katonaként portyákból biztosítani a gazdagságot.
Félszabadok – Semerrák
A Semerra osztályba a betelepülők tartoznak. Rendkívül szűk réteg (5-10%), mivel nem nyitott a társadalom a szigetek véges befogadóképessége miatt. Nem vehetnek részt a politikai döntésekben, köztisztséget sem vállalhatnak, jelentős szerepet játszanak azonban valny’yri gazdasági életében.
Rabszolgák – Sciaverrák
A hajós kalandozások során került a legtöbb rabszolga az Arany-szigetekre, az alantasnak tartott munkák vagy a kemény bányamunkák nagy részét velük végeztetik el. Amíg nem tudják magukat kiváltani, addig vagyontárgynak minősülnek, s ezt utódaikra is tovább örökítik. A rabszolgák másik csoportját azok alkotják, akik bűneik miatt veszítették el szabadságukat. A harmadik csoport az úgynevezett Éjimadárkák, azaz kéjrabszolgák, akiket elsősorban Olrean szigetén képeznek.
Rabszolgákból sosem lesznek harcosok, katonák, mert a vezető réteg úgy véli, a sciaverrák nem küzdenének értük, hanem ellenük fordulnának, így nem kockáztatják meg, hogy fegyvert adjanak a kezükbe. Ez alól csak a felszabadított rabszolgák lehetnek kivételek.
KÖZIGAZGATÁS
Az Arany Városok élén nem áll koronás fő, hanem a Tanács vezeti a városállamok szövetségét. A városok önálló városi kistanácsokat állítanak fel, saját törvényeik lehetnek, de azok nem mondhatnak ellent a Tanács és a Gyűlés törvényeinek.
Az Arany Városok zászlaja vörös alapon hét teli aranykör, egy nagyobb és hat kisebb, melyeket a szigetek elrendezésének megfelelően festenek fel a zászlókra. Emellett gyakori a vörös alapon aranylángokban égő vörös, stilizált főnixtoll, mint a háború szimbóluma.
Tanács
Az Arany-szigeteket 10 kerületre osztották, mindegyik sziget 1 kerület, kivéve Son'neryát, a főszigetet ugyanis négy kerületre osztották. A kerületek tagokat (10-10 főt) delegálnak az ügyek irányítására, döntéshozatalra a Tanácsba. Ez egy folyamatosan ülésező szerv, székhelye Son'neryában a Főnegyedben található. Feladata: döntések meghozatala, törvények elfogadása, a Gyűlés összehívása.
• Conték – a Tanács tisztségviselői, vezetői, a törvényeket ők hozzák meg
• Nistrazziók - konkrét igazgatási teendőket látnak el, megújítható megbízatásuk egy évre szól. Kiemelt feladatuk a döntések és a törvénytervezetek előkészítése, majd a törvények végrehajtása. Szakterületük szempontjából az alábbi 6 csoportba sorolhatóak:
- 1) város kereskedelmének felelősei, piacfelügyeleti funkció
2) város főfelügyelői, ők döntenek a városi építkezésekről, feladatuk a városfalak és őrtornyok állapotának fenntartása, a rend biztosítása a városban
3) városállam földjeinek, erdőinek felügyelete
4) adó és más közbevételek beszedése
5) igazságügyi tisztviselők, bírók
6) végrehajtók (ítéletek végrehajtása, adósságok behajtása, eljárás alá vont személy őrizete)
Gyűlés
Elvileg minden nagykorú, polgárjoggal rendelkező valny’yri gyülekezete, melyet a Tanács hív össze rendkívüli állapotok esetén. A történelemben mind a mai napig csak párszor fordult elő, hogy szinte mindenki részt vett rajta, s mindösszesen tizenháromszor hívták össze.
2018-09-07, 20:48 by Tsitsa Itsli
» Szintet léptem!
2018-07-30, 16:35 by Cerus Caranthir
» Városkapu, és a Felsőnegyed nem nevesített utcái és terei
2018-07-30, 16:06 by Tsitsa Itsli
» Tenger és szigetvilág
2017-04-29, 16:54 by Thryn L'lwyn
» Hullámtörő
2017-04-27, 20:05 by Caleb Mandrake
» Zord-hegység
2017-04-26, 04:21 by Zorgon Zarazul
» Palota és a palota tér
2017-04-18, 21:57 by Amelia il Contevilla
» Mulatónegyed nem nevesített utcái és lakóházai
2017-04-16, 21:42 by Sally Wentworth
» Contevilla-rezidencia
2017-04-08, 11:31 by Gonnir Eruthallion