Üdvözlünk!

Éppen időben érkeztél Vándor!

Háború közeleg és elkél minden tenni vágyó erős kéz, forgasson akár fegyvert, vagy használja a mágia hatalmát.
Ne aggódj, ha nem állsz még készen, hőssé formálnak majd a kalandok.
Fedezd fel a világot, kelj útra, kalandozz sivatagon, kietlen tájakon, havas hegyek legmélyén, dögletes mocsáron és a mindig veszélyt rejtő tengereken át. Küzdj ádáz szörnyekkel, élj nemesi életet, vívd ki a hősnek járó tiszteletet, vagy rejtőzz árnyak közé és vedd el azt, ami neked jár!
Gyűjts hát magad köré szövetségeseket és formáld saját belátásod szerint a változó világot!

Az oldal alapítása:
2012.10.01.

Belépés

Elfelejtettem a jelszavam!

Kaland

Fejedelmi játszma című kalandban a reagkör határideje:
04.09. 21:00

Latest topics

Ederthin várostérkép

A dombtavi időszámítás szerint jelenleg 616-ot írunk.

Ki van itt?

Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

Nincs


[ View the whole list ]


A legtöbb felhasználó (12 fő) 2016-10-11, 18:26-kor volt itt.

Statistics

Jelenleg összesen 3473 hozzászólás olvasható. in 143 subjects

Összesen 55 regisztrált felhasználónk van.

Legújabb felhasználó: Shycor N'ylwenn

Szerzői Jogok

Az oldalon található egyedi alkotások az alkotó(k) tulajdonát képezik!
A Világleírás és a helyszínek, helyszínek leírásai az oldal készítőinek szellemi terméke, így a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően használható fel szabadon.

    Alsónegyed nem nevesített utcái

    Share
    avatar
    Montea
    Admin

    IC hozzászólások száma : 3

    Alsónegyed nem nevesített utcái

    Témanyitás  Montea on 2012-10-02, 00:10

    First topic message reminder :


    A Főutcától délre él a városi polgárság zöme. Házaik a főutcához közel szépek és takarosak, azonban egyre távolodva a város szívétől láthatóan egyre alacsonyabb életszínvonalon élnek az emberek.
    A város szívéhez közel még vannak kisebb, kertes házak, de távolodva onnan a kertek szűk kis udvarrá alakulnak, s az épületek is egyre közelebb kerülnek egymáshoz, miközben magasságuk nem lesz kisebb, mi több, a két-háromszintes ház a jellemző errefelé. Lépcsők, kis udvarok teszik hangulatosabbá a helyet. De vigyázat, míg a Főutca közelében nincs miért aggódnunk, ahogy közeledünk a Szegények sikátoraihoz vagy az Ördögfűhöz, a közbiztonság is úgy romlik!
    avatar
    Kathleen Contevilla

    IC hozzászólások száma : 289

    Mit mond a jövőm?

    Témanyitás  Kathleen Contevilla on 2013-07-22, 21:04

    *A név és a cím ötletére halkan felnevet. El bírná képzelni, hogy akkor rögtön odamennének és bekopognak, majd a meglepett ajtót nyitó daliás fiatalemberrel közlik, hogy őt Ameliának rendelték a csillagok, szóval akár el is kezdhetne udvarolni kuzinjának.*
    - A dátum? Na azt hiszem, olyan izgatott lennél előtte éjszaka, hogy egy szemhunyásnyit sem aludnál! Végén az aznapi várakozásban elaludnál... mondjuk ha ő kelt fel.. *Mosolyogva játszik el a gondolattal. Na igen, nem is rossz úgy ébredni. Neki volt hozzá szerencséje, igaz, ő elájul a kertben, de hát ez apróság.*
    - Járjunk nyitott szemmel, az a biztos! *Azt nem meri javasolni, hogy akkor újra jöjjenek el jósoltatni, ha meglesz a kiszemelt. Túlzottan babonásak lesznek a végére. Majd akkor eldöntik, mi legyen.*
    - Feltétlen és köszönöm. *Örül, hogy Amelia is jön a követségre. Kuzinja nyugodt, közvetlen barátságossága és lovak iránti szeretete biztos sikert ér el. Ethyrlin nem lenne ilyen jó választás, sajnos látszódik rajta, mikor egy férfitársát nem nézi férfinak. A maga részéről meg rábólogat majd, ha a hazaúton felhozza rokona, hogy mikor menjenek az Erődbe, s mialatt a Palota alatt elhaladnak, hogy a Felső-negyedben érve a megfelelő utcába forduljanak, van lehetőségük más témát is megbeszélniük, úgy is olyan régen beszélgettek.*
    avatar
    Amelia il Contevilla

    IC hozzászólások száma : 384

    Mit mond a jövőm?

    Témanyitás  Amelia il Contevilla on 2013-07-22, 20:23

    Buzgón bólogat Kath szavaira.
    - Legalább egy név-cím jó lett volna, vagy ha más nem, egy dátum, hogy mikor bukkan fel.
    Válaszolja vigyorogva, csak félig gondolja komolyan amúgy azt, amit mond. Az időpont nem lett volna rossz dolog, ha már úgyis ennyi mindent megtudott a jövendőbelijéről... vagy tényleg kevesebbet megtudni róla és akkor most talán nem törné ennyire a fejét - még mindig elhatározása ellenére - ezen a dolgon.
    - Bah, igazad lehet... most aztán fogalmam sincs, hogyan kéne számolni.
    Nagyon is van igazság abban, amit kuzinja mond... ezen aztán annyira elmereng, hogy nem kezdi el faggatni Kathleent a titokzatos férfiról, akit elvileg ~Hiszi,a piszi!~ még nem találkozott. A Parknál járnak, mikor újra megtalálja hangját, vagyis, mikor folytatják a csevegést.
    - Nekem jó lesz a holnapután, de szólj rám kérlek holnap.
    Azt feljegyzi magának, hogy ha legközelebb Deirához megy látogatóba, akkor kelmeszövéseire is kérdezzen rá. Ugyan ő nem ért hozzá, és ezt be is vallotta Deirának, valószínűsíti, hogy ezért se került még szóba, de szereti a szépet.
    - Rendben.
    Szinte minden nap megy az Erődbe, de általában megbeszélt gyakorlásra várják. Szóval majd holnap megkérdezi, mikor vihetne magával plusz egy főt, a holnapután a követségi látogatás miatt kiesik, de talán akkor az azt követő nap jó lesz.
    avatar
    Kathleen Contevilla

    IC hozzászólások száma : 289

    Mit mond a jövőm?

    Témanyitás  Kathleen Contevilla on 2013-07-21, 12:41

    *Bizony a Griff-beli látottak alapján jutott Kathleen is erre a következtetésre Nephirt és Tsitsát illetően, habár inkább barátoknak tűntek és egyikőjükről se tudná feltételezni, hogy olyan játsszák önként vállalt szerepüket, mint ő. Vagy csak tényleg szimplán fiatalok még ahhoz, hogy szerelmen és házasságon gondolkodjanak. Amelia is így véli, s megegyeznek abban is, hogy bizonyosan gyermekáldás is lesz a családban. Kathleen ennek előre örül, mert szereti a gyerekeket.*
    ~ Ha Isabelnek lesz, én leszek a kicsiket elkényeztető nagynéni.~ *Neki magának úgy sem lehet gyereke, de ez a nagynénis gondolat mégis valahogy vidámítja most.*
    - A kérdés az, hogy akit leírt neked mint jövendőbelid, az a férj-jelölt lesz, vagy a szerelmed, aki utána jön? Mert leírás alapján jogosan vetődik fel a kérdés, miért ne lennél szerelmes belé, mert így látatlanban igazán sármos és hozzád való. *Mosolyog Ameliára.*
    - Hmmm, azért ezek a csillagok fogalmazhatnának kicsit egyértelműbben is, nem? *Kuncog kicsit, mert ez aztán most fejtörő lett nekik a javából.*
    - Egyébként amikor hallgattam, bennem felvetődött az a lehetőség is, hogy lehet a néni elnézte vagy elszámolta. Mert mi van akkor, ha az az esküvő, amiről beszélt neked, az első vőlegény az nem lesz... hanem már volt? És ahogy mondta, nem őhozzá kell menned, hanem majd aki most jön, ahhoz. *Óvatosan mondja, nem tudja, mennyire szakít fel sebeket Ameliában az eset, na meg nehogy tévútra vigye a kuzinját, és belekergesse egy házasságba, amelyikbe nem kéne, mert utána jön a nagy szerelem, amit megjósoltak. Szörnyen bonyolult egy ügy ez!*
    - Egyébként szerinted mire költi ezt a sok aranyat a néni? Mert hogy nem rendes ékszerekre, az biztos. *Csak furdalja az oldalát a kíváncsiság.*
    - Látnád a kelmeszövéseit is! *Íjászkodni még nem látta Deirát, de neki a selyemszövő műhelyüket mutatta meg, már ami publikus volt, de igazán lenyűgözőnek találta Kathleen.*
    - Mit szólnál a holnaputánhoz? *Kérdezi még, mikor ejtsék meg az Eryl-merényletet.*
    - Te meg majd szólj, kérlek, ha mész az erődbe...
    avatar
    Amelia il Contevilla

    IC hozzászólások száma : 384

    Mit mond a jövőm?

    Témanyitás  Amelia il Contevilla on 2013-07-19, 14:59

    Nephir említésére olyan hirtelen kapja fejét Kathleen felé, hogy valósággal megroppan a nyaka. Pislog párat, elszámol háromig, közben köszönetet mond, amiért épp nem volt semmi a szájában, mert biztos kiköpte volna... pedig hát nem mondott újdonságot Kath, mindenki láthatta milyen jól megértették egymást a Griffbeli vacsora alatt. Elmélázva gondol vissza milyen szívesen rúgta volna bokán Rhaet, hogy kapjon észbe, van itt konkurencia. Csak hát ő már tudja, amit tud, de mások nem. Vigyáznia kell.
    - I..igen, Nephir még nagyon fiatal az elfek mércéjével mérve.
    Kikerüli nagyjából a választ, vagyis reméli. Nem bánja, hogy egy kis csend telepszik kettejük közé, addig át tudja venni, hogy miket mondott, nem-e elszólta magát. Örül, mikor beszélgetésük továbbgördül.
    - Igen, én gyermekáldásra gondoltam egyből... pedig végülis, ha valaki megnősül, akkor az új asszonykával is bővül a család. Hm, de azért így mégiscsak gyermekszületésre szoktak utalni.
    Válaszolj, hogy aztán összeráncolt homlokkal próbálkozzon meg a következő jóslatrészlet értelmezésével.
    - Nem is tudom, tényleg így mondta, de el is felejtettem, teljesen összemostam fejben, mert utána végig a jövendőbelimről beszélt... őt én így akkor férjnek gondolnám, de elég szimpatikus így leírás alapján, miért ne lennék belé szerelmes? Lehet úgy lesz, ahogy mondod, aztán végül ehhez a másodikhoz megyek hozzá?
    Jegyessége felbontása óta egy komoly kérője se akadt, nem látja túl valószínűnek, hogy eztán sorban álljanak ajtaja előtt, hogy az elsőt kikosarazhassa a ketteske kedvéért.
    - Eth semmit nem csinál fél szívvel.
    Arról most nem mer nyilatkozni, hogy hogyan udvarolna Lin a múltbéli sajnálatos események miatt.
    - Igen, jártam már ott. Deirát látogattam meg párszor a múltkori vacsora után, íjászkodtunk is, elképesztő volt. Szóval nem is sajnálom, hogy meghívattam magam vele.
    avatar
    Kathleen Contevilla

    IC hozzászólások száma : 289

    Mit mond a jövőm?

    Témanyitás  Kathleen Contevilla on 2013-07-15, 11:21

    - Talán majd Nephir, lehet még csak túl fiatalkák hozzá. *Kathleennek nem tűnik fel rokona visszakozása, hogy úgy házasítaná ki Tsitsát, hogy lovagja nincs is. Elvégre, most csak találgatnak.*
    - Igen, szegény... *Bólint Ovidióra, ő is látta rajta, na meg hallotta. Vagyis hallotta a semmit, mert erősen szófukar volt aznap meg éjjel is rokonuk. Meg tudja érteni.*
    ~ Naram is özvegy, s az arca s tekintete, ahogy a feleségéről beszélt... S élete párjának is nevezte egyszer. Olyan bolond vagyok! Mit is akarok én...~ *Mit, mit? Csak egyetlen percig érezni azt a szeretet, ami annak a másik nőnek jutott. Fel volt készülve rá egész életében, hogy olyan vetélytársai lesznek, akik kicsattannak az egészségtől és gyönyörűek, mint Amelia vagy Elena. De mit lehet tenni, ha a vetélytárs egy halott asszony, egy emlék, s ezzel különösképp tökéletesebbé vált minden élő nőnél? Nincs joga elvenni tőle Naramot.*
    - Hm? *Kapja fel a fejét a kérdésre, kicsit elgondolkodott, talán túlságosan is, s meglátszódott szomorú zöld szemeiben.*
    - Szerintem azt mondta, hogy lát egy közelgő esküvőt, majd azt, hogy nem csak egy esküvő lesz a jövőben. Egy-két éven belül? Ó, meg családbővülés a későbbiekben! Ezt talán gyerekekre érti? Talán Isabelék döntenek úgy, hogy gyereket szeretnének, vagy Elenáéknál lesz gyermekáldás. De két esküvő... Lehet te és Ethyrlin duplaesküvőt tartotok! *Mosolyodik el szélesen, mintha előbb nem is lett volna szomorkásabb.*
    - Mondjuk azt mondta, hogy lát nálad esküvőt és szerelmet, de utóbbit ragadd meg. Ez mit jelenthet? Valaki megkéri a kezed, de nem hozzá kell menned, hanem valaki máshoz, akit később ismersz meg és szeretsz bele? *Idézi vissza az anyóka szavait, s bocsátkozik találgatásokba.*
    - Ethyrlin ilyen volna? Ha beleszeret valakibe, rögtön nagy lánggal, hogy másnap esküvő? *Ezen el kell mosolyodnia. Nehéz ezt a képet összeilleszteni azzal, hogy látta rokonát nem elhanyagolható hölgykoszorúban a Tűzfátyolban.*
    - Beszélgettem igen, ezért is bátorkodtam felhozni a nevüket. De ha vannak összeboronálási törekvéseink, akkor egy-két héten belül ejtsük szerét a látogatásoknak, mert azt mondták, hogy utána visszautaznak Adar Ishirbe. Gondolom kivéve, ha jóképű, megfelelő udvarló van kilátásban. *Vet huncut pillantást Ameliára, s egyben némán kérdező is, szervezkedjenek-e Ethyrlin ellen... érdekében?*
    - Köszönöm, kedves tőled. S igen, feltétlenül! Jártál már egyébként a követségükön? *Közben lassan visszaérnek a Promenád környékére.*
    avatar
    Amelia il Contevilla

    IC hozzászólások száma : 384

    Mit mond a jövőm?

    Témanyitás  Amelia il Contevilla on 2013-07-14, 21:49

    - Ja, úgy még nem, nincs kimondottan udvarlója.
    Tudja, hogy veszélyes talajra ért, mikor Tsitsát említette. Nem kellett volna, de most már mindegy. Lassan elér arra a szintre, hogy fülön fogja Rhaet és odacibálja barátnőjéhez, mert kezd ettől a titkolózástól és féligazságok keresésétől elfáradni.
    - Mondjuk Ovidiót nem láttam még késznek egy új házasságra, még Elena esküvője is komoly megterhelést jelentett neki.
    Mindkét tippje a közeli esküvőnek megdőlni látszik. Eltöprengve néz maga elé, egyáltalán, mit is mondott Mangdel néni?
    - Mikorra is jósolta ezeket az esküvőket?
    Kathleentől kér pontosítást, az a biztos.
    - Nem mondta, én se látom rajta a szédült ragyogást, ami arra utalna, hogy annyira belehabarodott volna valakibe, hogy az esküvőt kezdje tervezgetni. Szerintem ez a korkülönbség még éppen elmenne, nem lenne gondja vele. Amúgy te beszélgettél velük hosszabban? Érdemes lenne gyakran látogatóba zavarászni az al-Khaybarokhoz?
    Mosolyogósan, egy bólintással veszi Kath ígéretét, hogy vele tart majd az Erődbe, ha úgy hozza a sors. A viszont meghívásra már majdnem mindentudóan vigyorodik el, de mégse kell lepleznie, mert kiderül, hogy nem Naramról van szó. Így nem is kell latolgatnia, hogy mit válaszoljon.
    - Persze, szívesen… vigyem Pankát is?
    avatar
    Kathleen Contevilla

    IC hozzászólások száma : 289

    Mit mond a jövőm?

    Témanyitás  Kathleen Contevilla on 2013-07-12, 14:17

    - Legyen úgy! *Bólint rá megerősítőleg derűsen, csak aztán tudja is elfelejteni!*
    - Tsitsa? Volna lovagja? Ovidio sem kizárt, sőt, a gyászév hamarosan letelik, s minthogy örököse sincs, a család valószínűleg hamarosan elintézi az újabb frigyet. *Határozottan elképzelhetőnek tartja, ugyanis úgy sejti, családjuk azon ága szeretné megtartani a bárói rangot, mert ha Ovidionak nem lesz fia, se Elenának, majd Isabelnek és Kathleennek se, akkor Ethyrlin fog szívinfarktust kapni, hogy ő a bárói cím örököse.*
    - Természetesen a gyengéd, szerető szívet én se tagadnám meg Ethyrlintől. Az esküvőn nem talált magának kedvére valót? Rhaj két unokatestvérét én határozottan csinosnak és kedvesnek találtam, Miriamot és Aasiyát. Utóbbi még igen éles eszű is. Vagy szerinted túl fiatalok lennének hozzá? Az idősebb még annyi sincs, mint Elena, csak jövőre. *Érdeklődik Ameliánál, mert Ethyrlint ő ismeri jobban, s ahogy látta, az esküvőt követő bálon sok időt töltöttek együtt. A Caernre adott válaszon elmosolyodik.*
    - Ha érzek majd elég erőt magamban, örömmel! Köszönöm. Te milyen fegyverrel is gyakorolsz vívni? *Pillant le Amelia kardjára, mert Kathleennél tőrkard van. Ehhez ért, meg a rapierhoz.*
    - Egyébként... volna kedved egyszer velem tartani a követségre? Mármint az Ezüstelf követségre. Volna ott egy elf... *Úgy kezdi felvezetni, hogy azt lehetne hinni, őmiatta jár a követségre, s gardedámra volna szüksége.*
    - ... meglehetősen félénk, hányatott sorsú, és hát fél az emberektől, elfektől, de a lovakat nagyon szereti. Ha azokról van szó, mintha közlékenyebb is lenne. Azt találtam ki, hogy elviszem neki bemutatni Csakazértis-t, s így szokja kicsit mások jelenlétét is, a ló lenne az összekötő kapocs. Te szereted a lovakat, s ha volna kedved segíteni kigyógyítani ezt a fiatalemb...elfet... *Nyitva marad a mondat, s Amelia éppúgy nem köteles elfogadni ezt az invitálást, mint ahogy Kathleen sem volt köteles az erődöset.*
    avatar
    Eric Crow

    IC hozzászólások száma : 115

    Éjjeli rohanás

    Témanyitás  Eric Crow on 2013-07-11, 22:20

    *Inkább bele sem gondol, hogy mi lesz az első gondolata annak a szerencsétlenül járt kereskedőnek, kinek nem csak a dobozait és a benne lévő portékáját zúzták össze, hanem még a sátorponyváját is a szél lobogtatja ahelyett, hogy óvná őt az időjárási hatásoktól. Legalább egy heti éhbéres munka lenne a "jutalmuk", ha napközben a "jó" oldalon álló hű városvédők lennének a nyomukban és csípnék őket fülön, így azonban, rossz esetben odáig is fajulhatnak a dolgok, hogy Sally begurul és mindenkinek kioszt egy-egy személyre szabott kokit és hazaküldi a megtévedteket aludni.
    Ericnek is sajognak a tagjai, rajta még kőpáncél sem volt, így az első simogatást hátsójára majd ki kell alkudnia, remélhetőleg nem kell sokáig győzködnie majd Boszorkánymesterasszonyát. Nem mutatja, de legszívesebben egy nagy kád jégbe ülne, hogy enyhítse a fájdalmát, miközben kissé bamba ábrázattal élvezné a kellemesen hűs semmittevést.*
    - Egy egész sorozat csókot kapsz majd. *feledteti kellemes gondolatokkal saját fájdalmát melyekkel eme szorult helyzet is kicsit oldódni látszik... vagy mégsem?.*
    - Később elmondom, de most ideje indulnunk. *invitálja határozottan a hölgyet az éjszaka sötét sikátora felé, ám ezúttal nincs szerencséje, mert a rettegett főkapitány a magánhadseregével bizony más utakon jár... mondhatni mindig, már-már Ericre szakosodva, sokszor előtte egy lépéssel.*
    - Na itt a baj... *azon nyomban mozdulna, viszont a nyílpuskák hamisíthatatlanul vészjósló kattanásai valahogy megdermesztik ereiben a mindig izgő-mozgó vérét és jobban véli nyugton maradni, főleg, hogy Sally is mellette van, kinek aztán végképp nem akar rosszat.*
    - Egy rossz mozdulat és sündisznó lesz a beceneved. *sárgás lángocska gyúl a koromsötétségben, mely egy ötven körüli bajszos férfi arcát világítja meg. Igen, valamiféle dohánysodrony kapott lángra, mit a szájában tart és bizonyos időközönként beleszippant, hogy azután füstöt pöfékeljen ki magából.*
    *Rekedtes, mondhatni krákogós hangja ipari mennyiségű dohány elfogyasztásáról tanúskodik, míg karakteres arca megfontoltságról árulkodik.*
    avatar
    Amelia il Contevilla

    IC hozzászólások száma : 384

    Mit mond a jövőm?

    Témanyitás  Amelia il Contevilla on 2013-07-11, 21:16

    - Rendben, ezeket megtartjuk, a részletek, meg a többi megy a süllyesztőbe.
    A kérdés persze az, hogy mennyire tudják elsüllyeszteni a hallottakat az emlékek között. Mielőtt bekúsznának jövendőbelije említett jellemvonásai gondolatai közé elszánt elhatározása ellenére, inkább belemegy a játékos találgatásba.
    - Talán Tsitsa megy majd férjhez, vagy Ovidio nősül újra a gyászév leteltével. Szerinted?
    Előbb azt kellene kitalálniuk, kinek az esküvőjét várják a jövőben, majd azután elkezdhetnek az ajándékokon is gondolkodni. Lin mihamarabbi esküvőjére megcsóválja a fejét.
    - Én inkább úgy mondanám, hogy egy igazán gyengéden szerető szívre és erős asszonyi kézre lenne szüksége.
    Az útvonalra már nem figyel túlságosan. Egyrészt ugyanazon az útvonalon mennek haza, amin jöttek, így eltévedni nem nagyon tudnak, másrészt leköti Kath elbeszélése. Nem mondja ki, de úgy találja, igazán illik kuzinjához a vívás. Elmosolyodik, jó is az, mikor az ember megtalálja a hozzá illő foglalkozást... mosolya lehervad, talán jobb lett volna, ha nem találja meg a hozzá illőt, mert így lemondani róla még nehezebb.
    - A Caern gyerekjáték lenne neked, és hol lenne akkor a kihívás!? Ha legközelebb megyek gyakorolni az Erődbe, eljöhetnél velem, ha lesz kedved. Örülnék neki.
    Nem tudja, hogy ezzel rosszat szól-e, de végülis Kath nem köteles elfogadni az invitálását, szóval végzetesen bizttos nem bánthatta meg. Legalábbis reméli a gyertyalánghajú lány.
    avatar
    Kathleen Contevilla

    IC hozzászólások száma : 289

    Mit mond a jövőm?

    Témanyitás  Kathleen Contevilla on 2013-07-09, 11:35

    - Rendben! *Elfogadja a viszonthívást egy legközelebbi alkalomra vonatkozóan.*
    - Igen, odabent fel sem tűnt, hogy ennyi ideig tartott. *Pillant fel ő is az égre, hogy betájolja magát, hol járnak a délutánban. Közben bal kezét emeli, s kibontott vörös hajzuhatagába túrva igazítja hátrébb arcából a tincseit.*
    - Tehát, akkor megtartjuk azt, hogy a szerelem mindkettőnket elér, valamint másokat is... Kíváncsi lennék azért, kiknek lesz esküvőjük? Ethyrlinre nagyon ráférne már egy erős asszonyi kéz. *Húzódnak komiszabb mosolyba ajkai, azért is akart neki most jósoltatni, hogy vajon nála említenek-e esküvőt?*
    - Akkor megtartjuk ezeket, s inkább azon kattognak majd a gondolataink, hogy kinek lesz esküvője a közeljövőben és miféle ajándékot találjunk ki nekik, mit szólsz? *Vajon ő el tudja majd feledni, amit hallott? Neki nem jósoltak esküvőt, nem jósoltak gyerekeket, s ebből következően a boldogság is csak annyi lehet, hogy barátként megmaradhat Naram mellett. S még a karrier sem jön be. Ugyan megfogadta, hogy ha nem kedvező lesz, elfelejti, de nem olyan egyszerű ez. Annyira remélte, hogy valami kis reményt kap majd, amivel álmodhat éjszakánként, hogy aztán minden reggel majd megszakadjon a szíve. Szívesen fizetne bármelyik jósnak, hogy csak azt mondja, amit hallani szeretne. Csalás, természetesen, de a kegyes hazugság segít a túlélésben. Ahogy az is, hogy kuzinja nem erre kérdez rá, hanem a karrierre. Ez visszacsalja a rá jellemző, visszafogott, picit szomorkás mosolyt.*
    - Tudod, sokszor kérdezték és kérdezik édesapámat, hogy nem akartak-e egy harmadik gyereket, hátha összejön a fiú. Ő viszont mindig azt mondja, neki két lánya van, de néha olyan, mintha két fia lenne. *Szélesebben elmosolyodik.*
    - Isabel is tanult fegyverforgatást, íjászatban nagyon jó! Meg mágiához is jól ért, én ezekben sosem voltam jó, de nagyon kicsi korom óta tanít édesapám vívni. *Nem túl meglepő, hiszen Cesare az északi részek egyik legjobb kardforgatójaként és párbajosaként tartják számon még ilyen idősen is, nemhogy fiatalabb korában! Kathleen is tehetségesnek mutatkozott ebben, csak hát..*
    - Aztán volt az a... baleset. *Találja meg a megfelelő szót, nehezen beszélve róla.*
    - Azóta nincs olyan erőm, mint régen. Pedig az volt a tervem, hogy solderre leszek, s meg sem állok az erődparancsnokságig! Még mindig nagyon tudok szemezni a Carlo-erőddel! *Meséli el, s a végére, mikor az erőd felé bök fejével csak sikerül ismét mosolyognia. Lehet Amelia nem emlékszik már rá, milyen volt, mikor öt-hat éves Kathleen itt járt, s édesanyjuk nagy örömére, nővérével szép kis lányruhácskáikban keresztbe-kasul bejárták az erődöt, fenn a mellvédeknél is, s még pár városőr játszott is velük egy kis kardozást, városvédőset.*
    - Lehet be kell érnem egy kisebbel, például itt mellette a Caern-erőddel!
    avatar
    Thalassa Y'arioth

    IC hozzászólások száma : 98

    Mit mond a jövőm?

    Témanyitás  Thalassa Y'arioth on 2013-07-09, 09:01

    Megvárja a döntést, de gondolatban már azon kattog, hogy a srác milyen lesz. ~Biztos nyámnyila és puhakezű.~ Azokat a legkönnyebb átvágni. A kis mimózák. Minek is születtek azok egyáltalán meg? Pláne férfinak?
    A pénz azonban ráfókuszálja a lényegre a szemeit és gondolatait.
    -Köszönöm kedveseim. – nem számolja meg, megszámolta már, ahogy kirakták az összeget. Egy elegáns, de reszkető mozdulattal, erre különösen ügyelt, söpri le az asztalról a tenyerébe.
    -Kísérjen szerencse benneteket, kedveseim!
    A Mangdel nénire elolvadna, ha valóban a megnevezett személy lenne és ha jókívánsága fittyfenét se érne. Egy jó ideig a háttámlára dőlve figyel a bejáratra, ahol távozott a két nő. Van egy furcsa érzése. Ujjai önkéntelenül fonódnak a pakli köré.
    A nem emelés is emelés, döntés eredménye. Elkezdi kirakni a kártyát. Csendben rakja ki, figyeli a lapokat. ~Szóval… így állunk. Fogunk mi még találkozni…~ Majd vérfagyasztó férfihang nevetés hallatszódik ki a szobából.
    avatar
    Amelia il Contevilla

    IC hozzászólások száma : 384

    Mit mond a jövőm?

    Témanyitás  Amelia il Contevilla on 2013-07-08, 20:15

    Valahol sejti, hogy ez nem egy vekni kenyér ára, de ennél jobban nem megy bele a kérdésbe. A pénzügyekhez még most se ért sokkal jobban, mint pár hónapja vagy éve.
    - Igen, köszönöm.
    Elfogadja Kath meghívását.
    - A legközelebbit meg majd én állom.
    Akár ide jönnek vissza, akár máshol próbálnak szerencsét, de ezt a részét gondolatának nem Mangdel néni előtt fogja részletezni. Elrakja erszényét, majd feláll székéről.
    - Köszönjük, minden jót, viszontlátásra!
    Mosolyogva elköszön, majd elindul felfelé.
    - Hű, jó sokáig tartott, jól belehaladtunk a délutánba.
    Jegyzi meg útközben, azután elgondolkodik Kath kérdésén. Ő, személy szerint jó jövőt kapott, kuzinja nem ennyire jót.
    - Fogalmam sincs, én azt mondom még mindig, hogy ami jó, azt tartsuk meg, ami nem, azt felejtsük el. Habár... - Vesz egy mély levegőt. - Lehet az egészet el kéne felejteni, nem akarom, de mégis a "jövendőbelim" jellemvonásain kattognak a gondolataim és ez így nem túl romantikus. Szerinted? Amúgy milyen karrierről kérdezted?
    avatar
    Kathleen Contevilla

    IC hozzászólások száma : 289

    Mit mond a jövőm?

    Témanyitás  Kathleen Contevilla on 2013-07-08, 10:18

    - Rendben. *Mosolyog vissza Ameliára, a magabiztosság meggyőzi. Ő is tudja, hogy Isabelt mivel lehetne rávenni erre-arra, s Isabel is tudja a módját, mivel lehet meggyőzni Kathleent. Ez testvéreknél már csak így van.*
    ~ Öt arany és hamis ékszerekkel van tele? Kíváncsi vagyok, mire költi.~ *Magában gonosz módon elképzeli a nénit a Tűzfátyolban, mikor ifjú férfiak táncolnak ott nem több fátyolnyi ruhában, mint a nők szoktak ott. Közben rezzenéstelen arccal előveszi ő is erszényét.*
    - Meghívhatlak rá? *Fordul Ameliához, s ha beleegyezik, akkor tíz aranyat ad oda, ha nem, akkor csak ötöt. A magas összeg meglepte, tudja mennyi a pénz értéke annak ellenére, hogy egy ekkora kiadás fel sem tűnik neki vagyona szempontjából.*
    - Köszönjük a jóslást! Minden jót Mangdel néni! *Áll fel a búcsúzkodáshoz, de sehogy sem bírja magát rávenni egy "csókolomra". Ha nincs más, s Amelia is elbúcsúzott, akkor elindul kifelé és nagy megkönnyebbülés lesz újra friss levegőn lenni. Mennek pár lépést majd kuzinjával, mikor megszólal, csak hogy távolabb érjenek az esetleges "hegyezett" fülektől.*
    - Neked mi a véleményed? Lehet hinni ennek a jóslásnak?
    avatar
    Thalassa Y'arioth

    IC hozzászólások száma : 98

    Mit mond a jövőm?

    Témanyitás  Thalassa Y'arioth on 2013-07-06, 14:34

    ~Ó, tehát a jégszobrot is meg lehet indítani. Vagy valami hasonló…~ sóhajt egyet magában. Fene a nemeseknek a magasan hordott orrukba. Észnél kell azért lennie, tisztában van azzal, hogy egy rossz szó és neki annyi…mármint… ők úgy hiszik…
    -Rendben, kedveskéim, ahogy szeretnétek. – bólint.
    A férfira kíváncsi lesz. Ő vajon milyen lehet?
    -Öt-öt arany lesz kedveseim. A következőben már kedvezményt adok, főleg, ha a fiatalembert is hozzák. Úgy bizony.
    Hogy mennyire akadnak ki, nem érdekli. Mangdel néni nagyon jó jós…. hírében állt. Erre egy ideig még alapozhat. Persze, nem száz évig, Mangdel néni, pechére, ember volt….
    avatar
    Amelia il Contevilla

    IC hozzászólások száma : 384

    Mit mond a jövőm?

    Témanyitás  Amelia il Contevilla on 2013-07-05, 22:17

    - Bízd csak rám a dolgot.
    Viszonozza Kath széles mosolyát, hangjában magabiztosság csendül. Tudja, hogy ha kéri, akkor Lin eljön. Habár, ha csak az ő kedvéért jönne, egyébként utálná a dolgot, akkor vissza fogja vonni a kérését. Magabiztossága nem foszlik szét, majd eljön ő ismét, talán ismét Kath társaságában és majd jósoltatnak Linnek ők.
    - Úgy lesz.
    Mangdel néninek is vidoran válaszol, nem fog most a jóslatán rágódni. Később se kéne, de… majd kiderül, hogy sikerül.
    - Nem, köszönöm. Ennyi tudás elég lesz nekem is.
    Előkészíti erszényét, hogy ha Mangdel néni válaszol Kathleen kérdésére, akkor le tudja számolni a kért pénzösszeget. Azután már csak a búcsúzás marad hátra.
    avatar
    Sally Wentworth

    IC hozzászólások száma : 212

    Éjjeli rohanás

    Témanyitás  Sally Wentworth on 2013-07-03, 14:22

    - Egyébként se fogd vissza magad. *Villan a mosolya még, de aztán már motiválódik Sally csók ide vagy oda, mert bizony félti azt a formás kis fenekét, s ráadásul ezek a kutyák inkább torokra ugranának.*
    - S hol a tied? *Kérdez vissza futtában-ugrás közben, de a fenekét érintő kérdésre már csak a túloldalon tud felelni.*
    - Nem, de neked megengedem. *Vigyorodik el, főleg mikor látja, hogy az egyik kutya nem jutott át, a többi pedig megtorpant.*
    ~ Hogy én mennyire nem szeretem a kutyákat... és a számszeríjászokat!~ *Nem kell Ericnek nagyon mondania azt a gyerünk-öt, mert Sally is szedi a lápát, s fedezi Ericet. Jól is tette, egy nyílvessző Sally vállát súrolja, egy másik az oldalát, s a mágiának köszönhető, hogy ezek nem lettek többek, mintha papírral vágná meg az ujját. Igazán csak ruhája sérült. Segít ez a mágia abban is, hogy ne fájjon annyira a becsapódás odalenn, de lehet emiatt is szakították át a ponyvát.*
    - Uhh, a harapás előtt csókot kérek majd a fenekemre... *Mozgatja meg tagjait, kicsit nyöszörög is hozzá, míg felül a dobozok és az asztal kupacán.*
    - ... és mindenhova. *Egészíti ki, mikor rájön, mennyi tagja sajog. Azért az a Kőpáncél mégsem védett annyira a zúzódásoktól, több tagja nem hálás ezért a manőverért, de legalább semmije nem tört el, nem repedt meg, nem bicsaklott ki, nem ugrott ki. Ez azért mégiscsak értékelendő.*
    - Mi van nálad, ami ennyire kell nekik? És kik ezek? *Kérdezi, miközben lekászálódik a jobb napokat is látott standról és körbenézve mutat Ericnek egy sikátort, ami kellően sötét, hogy időlegesen oda elbújjanak. Kellene tudnia, kik ezek, s hogy merre tudnak így menekülni, vagy mi legyen a terv.*
    - Ideje volna vadból vadásszá lenni...
    avatar
    Kathleen Contevilla

    IC hozzászólások száma : 289

    Mit mond a jövőm?

    Témanyitás  Kathleen Contevilla on 2013-07-02, 18:26

    - Ennek örülök. *Halovány mosolyféle jelenik meg ajkain.*
    ~ Vajon tudom úgy módosítani a jövőm, hogy Naram meg én... De nem! Nem lehet. Miatta nem.~ *Hessegeti el a gondolatot, mielőtt belesajdul a szíve a halovány reménysugárba. Nem győzheti le ember mivoltát és a kiszabott időt. Csak adnák az istenek, hogy elfként szülessen újjá... vagy vörös kis macskaként, hogy ott kuporoghasson az ágy végében ő is, vagy büntetlenül bújhasson a férfihoz! Vajon milyen illata lehet aranyló hajának olyan közelről? Biztos kellemes... El innen gondolatok! Még a végén innen egyenesen a követségre megy.*
    - Szerinted el tudjuk hozni? *Szélesebb mosolyt villant rokonára, s ki nem mondott véleménye szerint - mégse hozza kínos helyzetbe Ethyrlint - erre csak akkor van lehetőség, ha Ethyrlinnek illemórái lesznek. Arra meg aztán ők is be lennének ültetve legközelebb, ha ezen leckékről illetlenül elcsábítanák rokonukat. Lehet meg kellene próbálni, elképzelve egy ilyen illemórát mind a hárman újra kicsik lennének és rakoncátlanok és vicces egy óra lenne. S az azért mosolyt csal arcára, hogy a néni napját feldobná Ethyrlin. Meghiszi azt!*
    - Nem, számomra a kártyák nem olyan izgalmasak, mint a csillagok vagy bolygók. De ha te akarsz, megvárlak. *Biztosítja róla kuzinját, hogy ha ő kedvet kapott volna, időzhetnek még. Ellenkező esetben a nénihez fordul.*
    - Mennyivel tartozunk?
    avatar
    Thalassa Y'arioth

    IC hozzászólások száma : 98

    Mit mond a jövőm?

    Témanyitás  Thalassa Y'arioth on 2013-06-29, 10:56

    -Ó, drágám, azért, mert a barátaim, nem fognak biza’ többet mondani nekem. Úgy ám.. – bólogat, fel sem véve az élt. Hazugnak nevez ő bárkit, aki rászolgál, sokszor magát is. Hazugság nélkül nincs hír, nincs üzlet és nincs pénz.
    Kathleenre a válasza után tekint egy pillanatra, mintha éppen egy sült bolondot nézne, aztán tettetett enyhülést mutatnak szemei. Néha jobb botor tudatlanságban hagyni egyeseket, neki ettől jön a pénz. És hát be kell vallania, amit nem fog, hogy vannak nála jobb jósok is.
    -Úgy ám, kedves, a sorsunknak alakítói mi vagyunk. A csillagok csak segíteni tudnak ebben, jelzéseket adni, jó felé megyünk-e. – legközelebb pipára fog gyújtani, így hitelét veszti a komolysága. Bár a pipát veszettül utálja.
    A bátyj jósoltatásának elhozására kissé komorodik egy pillanatra a tekintete. A férfiakat nehezebb átejteni, ők a logika mentén haladnak. Kivéve, akik nem.
    -Hozzátok csak el, kedves, egy fess fiatalember mindig felvidítja öreg napjaimat. – kuncog kedvesen.
    A kártyajósoltatásra nem mond semmit. Vagy igen, vagy nem. Neki az csak több pénz és még több információ. Mert bár a vörös elég tartózkodó sok mindent elárult testbeszédével.
    avatar
    Amelia il Contevilla

    IC hozzászólások száma : 384

    Mit mond a jövőm?

    Témanyitás  Amelia il Contevilla on 2013-06-27, 20:44

    Lili észleli, hogy a néninek egyre kevesebb a türelme Kath hűvös, távolságtartó viselkedését tolerálni. Hol kuzinjára, hol a nénire pillant, mikor ki szól éppen, közben azon mereng el, hogy vajon Kath hazudott-e az imént. Nem úgy ismerte meg, mint aki hazudós lenne, habár nem is olyan nyílt, mint mondjuk Tsitsa, főként, ha érzelmek kerülnek szóba. Elkanyarodnak a gondolatai, ahogy azt latolgatja, vajon beszélt-e egyáltalán valaha Kathleennel a szív dolgairól.
    Az mindenesetre Kath igazát látszik bizonyítani, hogy ha már megtalálta a szerelmet, akkor minek akart jósoltatni… ja, a karrierje miatt. Hm, mégse bizonyít semmit. Talán az kuszálja ennyire a dolgokat, hogy kuzinja se vallotta még be magának se, hogy szereti Naramot?
    - Inkább hozzuk el, ezt jobb személyesen meghallgatni.
    Rámosolyog Kathleenre. Nem igazán akarja tovább húzni itt az időt, így is hallottak annyit, hogy lesz min gondolkodniuk álmatlan éjszakákon… kár, hogy Lili úgy alszik általában, mint a bunda…
    - Szeretnél még kártyából is jósoltatni, vagy induljunk?
    Félig a nénihez szól a kérdése, van-e még olyasmi amit kártyából tudna nekik olvasni. Ha van, biztos mondani fogja, nehogy ennyivel kevesebbet kérhessen el a végén.
    avatar
    Kathleen Contevilla

    IC hozzászólások száma : 289

    Mit mond a jövőm?

    Témanyitás  Kathleen Contevilla on 2013-06-27, 19:12

    - Ahogy óhajtod, kuzin. *Inkább Amelia szavaira hátrál meg, a "néni" nem nagyon értette, mit akart kérdezni, rokona közelebb járt hozzá. S az ő kérésére többet ad.*
    - Biztosan úgy van, hisz a csillagok régi barátai... *Hangjában nem, csak zöld szemeiben villan valami veszedelmes élű fény, mely a keményebb hangra és a hazugságra felel. A néni korát tisztelve és az ő érdekében Kathleen úgy döntött, úgy veszi, a csillagokra értette Mangdel néni, hogy nem hazudnak, és nem Kathleent vádolta hazugsággal. Függetlenül attól, hogy ez igaz lenne, azért veszélyes dolog egy stenere hölgyet ezzel vádolni. S a néni kora az, amiért ezt nem dörgöli az orra alá, mint tette Naram esetében. Mondjuk Naram jóval idősebb lehet.. ~ Tényleg, vajon mennyi?~ ...de ez most mellékes.*
    - Csakugyan? *Finom visszakérdezés csak, s össze kellett szednie magát, hogy arcát és tekintetében értetlenkedés és gondolkozás látszódjon. Valami hasonló ahhoz, amit korábban Amelián látott, mikor magában azon gondolkodhatott, melyik ismerősére illik a leírás. Kathleen is próbál így tenni, vajon ki az, aki valamiképpen kitűnik a tömegből? Pedig tudja. Hogyne tudná. Lehetne szimbolikusan is érteni a tömegből kitűnést, de Naram a szó legszorosabb értelmében tűnik ki onnan.*
    ~ Igen, megtaláltam. S sosem fogok más férfit szeretni, csak őt. Még ha nekem is tízezer év adatna meg, akkor sem.~ *Ezt biztosabban tudja állítani, mintha azt kellene kijelentenie, a Nap mindig keleten fog felkelni és nyugaton lenyugodni.*
    - Kár, pedig szép álom volt. Vagy hát majd máshogy döntök, ha a csillagokat módosíthatjuk választásokkal. *Könnyed, halovány mosoly jelenik meg ajkain, pedig belül ugyancsak a kétség rágja. Mert míg Mangdel néni a papírján számolt, addig benne felötlött, hogy lehet már más a terve, a célja. Lehet már a kislányként megálmodott karriert feladná saját családért, s hogy annak éljen. Vajon melyik elérése valószínűtlenebb? Egyiknél valakit el kellene vennie halott szerelme emlékétől és ez szörnyű bűntudatot ébreszt benne, másiknál meg egészsége akadályozza, legyen bármilyen kitartó. Lehet ez utóbbiba kéne több energiát feccölnie.*
    - Köszönöm a jóslatot. *Mondja aztán a néninek és rokona felé fordul.*
    - Mit gondolsz, jósoltassunk bátyádnak is, s elvigyük neki, mit mondanak neki a csillagok? *Tagadhatatlan, hogy Amelia felé sokkal közvetlenebb, kedvesebb és őrá mosolyog is. Emlékszik, Amelia idefele azt mondta, tudja Ethyrlin születési dátumát.*
    avatar
    Thalassa Y'arioth

    IC hozzászólások száma : 98

    Mit mond a jövőm?

    Témanyitás  Thalassa Y'arioth on 2013-06-27, 16:27

    -Mondtam én ilyet kedves, hogy gondra lehet számítani? Drága, a kérdésedre válaszoltam, nem egyéni elemzést mondtam éppen. – csóválja a fejét, mintegy „a habókos fiatalság…” – Szakmai titkot pedig elárulni kedves, nem fogok. Úgy bizony, csínján kell bánni a jóslatokkal.
    -Igazad van kedves. – bólint komolyan a szőkeség felé. – Gyakran megesik, hogy el szeretnénk kerülni valamit, de éppen e miatt okozunk más gondot.
    A tagadásra Kathleenre tekint, göcsörtös ujjaival a lapra koccint, vaskos körmeivel, csak úgy csörögnek a karperecek és a gyűrűk koccannak.
    -Ezek nem tudnak hazudni, drága, így nekem sem fog. – határozott, kissé keményebb hang. Extrém blöff, de ahogy tagadott az a vörös, azt bizony jól látja a lapon.
    – A boldogságod rajtad múlik, hogy azt mennyire ragadod meg. – enyhül a hangja. ~Büszke és nyakas…~
    - Azt a bizonyos valakit már meg is találtad. – blöff? Talán.
    A lap fölé hajol a kérdésre, körmével többször koccint az asztalra.
    -Amit terveztél, az egyáltalán nem jött be. Erővel és vezetéssel kapcsolatos dolgot látok, de… - most kivételesen a szőkeségre tekint, majd a vörösre. - … ebben akadályozva lettél. Kitartó kedves, használd ezt mást területen és sikerre viszed. Jó a kézügyességed, kitartásod és tanult vagy. Ha nem csak a nemesi származásodat használnád ki, akkor ezt javaslom. És hogy eléred-e? – megrázza a fejét. – Nem, kedves.
    avatar
    Amelia il Contevilla

    IC hozzászólások száma : 384

    Mit mond a jövőm?

    Témanyitás  Amelia il Contevilla on 2013-06-26, 17:49

    Még mindig nem azt a leírást kapja, ami alapján fantomképet rajzoltathatna Tsitsával. A jövendőbeli jellemrajza viszont kész, sőt most már árnyaltabb a kép. Az biztos, Lilinek tetsző tulajdonságokkal van felvértezve szívének lovagja.
    ~Vajon ha felismerem ezeket a tulajdonságokat valakiben, szabadon szeretek bele, vagy azért, mert a jóslat miatt elhitetem magammal, hogy bele kell szeretnem? Jobb lesz hamar elfelejteni a részleteket.~
    Neki elég annyi, hogy boldog lesz majd valaki oldalán… Mégis ott vibrál a találgatás izgalma a gondolatai között..
    ~ Megfontolt, jószívű, tapasztalt, úriember, kellemes külsejű, erős … Anton jószívű, de se nem erős, se nem kellemes külsejű, Bianco megfontolt, de nem mondanám jószívűnek, Carl… hm majdnem mind igaz, de őt csak most ismertem meg, a családnak se régi ismerőse, Abertin viszont régi ismerős, habár idősebb, mint a többiek …az életkorra nem mondott semmit a néni… egek, mit művelek? Elhatároztam, hogy elfelejtem a részleteket, újabbakat pláne nem fogok kérni!!~
    Próbálja felvenni a beszélgetés fonalát.
    - Jaj, nem, nem-nem! Nem szeretném tudni a gondokat, még a végén az elkerülésük miatt tett erőfeszítésekkel idézném elő azokat. Ezen a téren inkább maradok tudatlan.
    Bőven elég neki ennyi tudás, akár igaz, akár nem. Kathre rámosolyog, ideje, hogy kuzinja is meghallgassa jövőjét. Az általánosságok Kathleenről éppúgy igazak, mint a Liliről szólóak. Meg kell hagynia, a néni nagyon szépen fogalmazta meg Kath és az ő jellemzését is. Oda kell figyelnie, hogy ne mindig az érzelmeire hallgasson, hanem legyen megfontolt…
    ~Ohhó! Mégis igaz! Naram az, ő aztán kitűnik a tömegből, az hétszentség!~
    Szemei felcsillannak, nagyon oda kell figyelnie, hogy ne az érzelmeire hallgasson és ugorjon Kath nyakába, és ne is kezdjen kuncogni. Kuzinja válasza meglepi, rápillant, aztán Mangdel nénire, aztán vissza Kathre. A karrier iránti érdeklődés is meglepi, vajon, mire gondolhat Kathleen?
    avatar
    Kathleen Contevilla

    IC hozzászólások száma : 289

    Mit mond a jövőm?

    Témanyitás  Kathleen Contevilla on 2013-06-25, 12:56

    *Megpróbál elszakadni a képtől, hogy ez a néni itt valakinek a nyakába ugrott. Tisztában van vele, hogy az ő szépsége is mulandó és meg fog öregedni - már ha lesz olyan szerencsés, s nem szépsége teljében hal meg -, de Mangdel nénit elnézve nem tudja elképzelni, hogy ő volt valaha fiatal is. Inkább elhessenti a gondolatot, s Amelia jövendőbelijének taglalását hallgatja. Mosoly jelenik meg ajkain.*
    ~ Conchita Maini adja, hogy így legyen, drága kuzinom.~ *Kívánja neki, s nem fog kérdésével előhozakodni, majd csak akkor, ha Amelia minden kérdésére megfelelt a jósnő. Dehogy akarja ő akadályozni, hogy "megismerje" jövendőbelijét rokona!*
    ~ Nem az érdekel, hányan kérdezték.~ *Nyugodtan tekint a nénire, fel sem veszi a kis kelletlenséget, már ha jól látta és hallotta, amit látott és hallott.*
    - Tehát akkor most tudjuk, hogy rokonom közeljövőben megtalálja a szerelmet, s esküvő is kinéz, csak figyelnie kell. De milyen gondra lehet számítani, amit ki kell kerülnie? Hogy lehetne ezt a titkot megfejteni? *Kérdezi, majd kis meglepődéssel hallja, hogy az ő csillagjóslata kerül most terítékre. Míg a néni számol, addig ő elnézést kérően pillant kuzinjára, nem akarta ő elvonni ennyire a néni figyelmét. De Amelia elég határozott, hogy ha még valami érdekli, akkor arra rákérdezzen. Majd visszapillant a nénire, mikor megszólal.*
    ~ Tudja, hogy rokonok vagyunk, s hogy Ameliának csak egy testvére van, tehát messzi rokon lehetek. S külső alapján ítél, nem ismer. De a csillagok hallgatnak neki a három Isteni közbelépésről, mikor úgy rángattak vissza az életbe.~ *Valóban szereti a logikát, de akik nem ismerik, akik előtt nem mutatja meg, azok nem látják, hogy a ráció, az udvariasság és távolságtartás magas fala mögött mennyi érzelem van, s belül csak az mozgatja végül őt is. Ha ez a mással össze nem téveszthető elf nem az lenne, aki, valószínűleg már színt is vallott volna. De őhozzá képest csak egy senki. Betolakodó. Jó hallani, hogy egymásnak vannak teremtve, mert hát ezt akarja hallani, mégis...*
    ~ Nem beszél esküvőről, se gyerekekről. Mert nem is lesz...~ *Összeszorul kicsit a torka, de külsőre közönyösen hallgatja a nénit a mindig sápadt Kathleen. Ingadozik a között, hogy hihet-e neki vagy sem.*
    ~ Kész csoda, hogy az egészségemre vonatkozóan nem mondott semmit. Vajon azt meg lehet nézni a csillagokból, meddig élünk? S akarom-e tudni?~ *Alighogy abbahagyta Mangdel néni a beszédet, Kathleen is megszólal.*
    - Valóban? Pedig nekem még nem tűnt fel ez az.. illető. Úgy tűnik, mindkettőnknek figyelnünk kell! *Gátlástalanul hazudik és tagad a néninek, s mi tagadás, jó is ebben, van gyakorlata sajnos a titkolózásban. A végén pedig mosolyogva Ameliára pillantott.*
    - Engem jobban érdekelne a karrier... Mit mondanak a csillagok, elérem a célomat? *Fordul vissza a nénihez kedves, bár inkább udvarias mosollyal. Belül meg ő is nevet és nagyon kíváncsi, vajon megsúgják a néninek a csillagok?*
    avatar
    Thalassa Y'arioth

    IC hozzászólások száma : 98

    Mit mond a jövőm?

    Témanyitás  Thalassa Y'arioth on 2013-06-25, 10:00

    ~Eh, nők… az esküvőtől mindig izgalomba jönnek, mintha valami húdenagy dolog lenne. Hacacáré…~ tekintetében némi „nők…” megjegyzés ugyan csillan, de aztán felveszi a kedves néni ragyogást, aki örül és irigykedik, hogy lám csini fiatal lányka és esküvő…
    -Feltételezem kíváncsi vagy jövendőbelidre. – tekint a szőkeségre. – Nem mondj semmit kedves, minden leánykát érdekel ez, bizony én is vártam már, mikor ugorhatok uram nyakába… - döcögős nevetés, egy kis játék.
    -De régen is volt az már. – sóhajt egy kis játékkal.
    -Na de. – hajol ismét a papiros fölé. – Ó, egy megfontolt és jószívű embert látok. – ember bizony, kárászéltű, mint ők ketten. ~Kár értük, szép teremtések, még a vörös is.~
    -Tapasztalt, úriember, kellemes külsejű és erős, kinézetre is. Ó, kedves, nagyon szerencsés vagy.
    -Igen, kedves? - ~Na, mivan, csak bosszant, hogy rád se bagózok?~ hízik a mája rendesen, miközben szinte kelletlen és kedvesen tekint a másikra, mint akit éppen megzavarnak a lelkendezés közepette.
    -Óhohó, tudod hányan kérdezték ezt, kik eljönnek ide? – felkönyököl az asztalra. ~Hát de kis próbálkozós…~
    -Sok múlik a bolygók és az állások tulajdonságán és szögén, hogy mi is történik. Semmi sincs kőbe vésve kedves, és a bolygók állásai mind a választás lehetőségeit is magukba foglalják, és egyben felkészítenek arra, hogy a gondot kikerüljék, ki meg tudja fejteni titkukat. – kissé hangsúlyosan megnyomja a meg tudja fejteni kifejezést.
    -Nézzük a tiédet, akkor. – pillant bele Kathébe, számolni kezd.
    ~Hogy..?~ Belül éktelen kacagás rázza meg, kívülről csak némi kedvességgel… több jelenik meg képén.
    -Nem ederthini vagy, egy kicsit messzebbről érkeztél. Rokonok…. viszonylag közeliek és … á, jóban is vagytok egymással, még ha ez nem is annyira régi keletű kapcsolat. Míg rokona az érzelmekre és megérzésire hallgat, a lelkére… - nyomja meg ismét az utolsó szót. – addig te, kedves, a logika és a ráció embere vagy. Mégis megtalálta valaki a szívedet. Elismerésem az… illetőnek. - ~hát az nem kárász éltű, az biztos.~
    -Az illetőt nem lehet összetéveszteni senkinek, kitűnik a tömegből. Építs erre a kapcsolatra kedves, ti egymásnak vagytok teremtve.
    ~Na drága, most remélem sikerrel elhallgattattalak…~ vigyorog magában kárörvendően.
    avatar
    Eric Crow

    IC hozzászólások száma : 115

    Éjjeli rohanás

    Témanyitás  Eric Crow on 2013-06-23, 21:37

    *Ott állnak, egy nekifutásra a túloldalt, ezzel együtt a kutyaharapás mentes övezettől és Eric csak arra vár, Sallyben van e annyi elszántság, lakozik e ott bent mélyen annyi bátorság, mint amennyire ő előzetesen gondolt. Tudta, hogy merész lányról van szó, azzal is tisztában volt, hogy így kockára teszi a hölgy életét is, hogy itt keresett menedéket, de más választása nem volt, nem is lehetett, kellett egy biztos pont a ma éjszakában, ha már ilyen rohanóssá és felfokozottá vált az éjfélhez közelítve.*
    - Ha a csókon múlik, hogy szárnyad nőjön, nem fogom vissza magam. *válaszol a kijelentésre meglepően -bár Erictől semmi nem meglepő- nyugodtsággal, mert ilyen helyzetben nem csókváltásra gondol az ember, főleg, hogy csacskaság azt gondolna, attól valakinek is szárnya nő és messze repíti a vicsorgó fenevadaktól, kik minden másodperccel közelebb kerülnek hozzájuk.*
    - Az a szélső fekete elég vehemens... *mutat a mögöttük csaholó, nyáladzó, vérre szomjazó dögre, majd adva Sallynek némi előnyt, ő maga is futásnak ered.*
    - Haraptak már abba a formás fenekedbe? *teszi fel rohanás közben a huncut kérdést, és egy kis paskolástól sem riad vissza, csak amolyan ösztönzésszerűen a bátor ugráshoz.*
    *Ericnek az ugrás rutinszerűen megy, elsőként lendül, elsőként érkezik, és van lélekjelenléte még a lányért visszanyúlni, kinek még meg kell tanítania a távolugrások tudományát.*
    - Megvagy. *mondja, és próbálja arra sarkallni a Mesterasszonyt, hogy ne nagyon ficánkoljon, már biztonságban van.*
    *A korábban mögöttük csaholó csorgó nyálú vezér eb gondolta majd ő megmutatja a többi haszontalan semmirekellő társának és íves ugrásban elrugaszkodik a háztető széléről... gyönyörűen kivitelezett, íves szökkenés, egyenesen a két és fél emelettel lentebbi kukába... tíz pontos indítás tíz pontos érkezés. A többiek egymás után állnak meg a tetőn, kissé feltorlódva, így a legelöl álló kutya kezdi magát gondban érkezni mikor csak érkeznek és érkeznek hátulról.*
    - Gyerünk! *nem akar ünneprontó lenni, hisz látta az ügyes ugrást, de tudja, a kutyák utána nyílvesszők érkeznek... egyesesen a lány felé röppenve, ám szerencséjükre a varázslat megfogan, így további bosszúságra ad okot az üldözők részéről, mert nincs sikeres találat, ami sikertelenséget hordoz magában.*
    - Lépéselőnyünk van, kitalálhatjuk mi legyen, merre menjünk... *nincs ideje végigmondani, mert már vetődnek is az árus textiljére, ami egy az egyben beszakad súlyuk alatt, és az ott lévő dobozokra és asztalra zuttyannak, rájuk pedig az anyag hullik.*
    - Áh... huhh, egyben vagy? *érdeklődik a nagy porfelhő fellibbenése után Eric, mert valahogy finomabb, hátfájás nélküli leérkezésre gondolt.*

      Pontos idő: 2017-09-21, 08:47