Társadalom, közigazgatás

Általános leírás
Az ak’khírok emberek. A férfiak átlagosan 180-195 cm, a nők 170-175 cm magasak. Átlag életkoruk 50-60 év. Hajszínük jellemzően sötét, a fekete, sötétbarna és sötétvörös árnyalatai. A férfiak általában arcszőrzettel rendelkeznek, de minimum borostával. Jellemző szem színek: barna, fekete, sötétkék. A bőrszín a világostól a kreolig terjed. A Rielat törzsre jellemző a mandulavágású szem és a fehér bőrszín, míg a Sh’írak törzs harcosaira a magas termet és a kreol bőrszín a jellemző. A két törzs hosszú egymás mellett élésének köszönhetően némi keveredés már tapasztalható egyes leszármazottakon.
Szinte mindenki visel valamilyen tetoválást általában a felkaron, melynek törzsi megkülönböztető szerepe van, de egy kívülálló még így sem mindig tudja megkülönböztetni őket. A megtartani szándékozott rabszolgákat is megjelölik tetoválással, sokszor látható helyen, hogy ne tudja letagadni a társadalomban elfoglalt helyét.

Törzsek: Sh’írak és Rielat
Két törzset különböztethetünk meg, habár mindkettőt összeköti a közös nyelv, a közös kultúra, a közös vallás és törvények. Míg a Sh’írak törzs elsősorban a harcra helyezte a hangsúlyt haderejében (legfélelmetesebb lovas-íjászok és szálfegyver-forgatók Monteán, de jó kardforgatók is), addig a Rielat törzs a mágiát tekinti fő fegyverének. Ha a két törzs együtt csap le valahol, koránt sem keltik a szervezetlen káoszként özönlő lovasok hatását, a két törzs egymást támogatva, kiegészítve pontosan haditerv szerint mozognak, kürtszavakba kódolt parancsokra gyors reflexekkel reagálnak.

Nincsen vezető törzs, ha közös érdek miatt együtt lépnek fel, akkor a vezető szerepét vagy az ügyben a legjobban érintett törzs tölti be, vagy az a törzs, amely a legnagyobb, legerősebb haderőt tudja kiállítani. A két törzs alkalmanként egymást is támadja, melynek célja  főleg jószágok, vagyontárgyak és a rabszolgák zsákmányolása.

Házasság, kapcsolat más fajokkal
A nőnek nagy értéke van a közösségben. A kérő a lány apjának díjat fizet a leánykéréskor. A díj állatokból, rabszolgákból, bőrökből, ékszerekből és fegyverekből tevődik össze a lány rangjához, vagyonához illően. Ez után többnyire hajnalig nyúló vigasságot tartanak. A házasságtörő felet megbotozzák és száműzik.
Házasságkötésnél szerencsés, ha azt egy napfogyatkozáshoz tudják igazítani, mert hitük szerint ilyenkor különösen nagy isteni áldás lesz a házasságon. Sajátos szokás, hogy a napfogyatkozás termékenységünnepén a házasságtörés nem bűn, sőt ha ekkorra tehető (az akár házasságon kívül született) gyerek fogantatása, azt az istenek megnyilatkozásának tekintik, szinte úgy veszik, hogy a Hatalmasok termékenyítették meg az asszonyt ember képében, mert tervük van a gyermekkel.

Más fajjal (elf, törpe) kötött házasságot nem fogadnak el, ahogy egy ilyen kapcsolatból született félelf-gyermeket (törpékkel faji keveredés nem lehetséges) sem fogadnak be a családba az ősi vér megszentségtelenítése miatt. Az ilyen párok a megvetés és kirekesztés miatt gyakran döntenek az elvándorlás mellett. Más népek embereivel viszont köthetnek házasságot, azt elfogadják.


Az ak’khír társadalom nemzetségi-törzsi társadalom, vérségi elven szerveződik. A tiszta vérű ak’khírok teljes értékű tagjai a társadalomnak, akár közrendűek, akár a vezető réteghez tartoznak.

A társadalom előkelő rétegét (at’leah) a törzsfő és nemzetségfők, valamint a vezető rh’ak-ok (máguspapok) alkotják. A szerényebb vagyonnal rendelkező szabadokból az előkelők maguk körül fegyveres kíséretet szerveznek. Ennek tagjai önként vállalják a szolgálatot, cserébe uruk gondoskodik szállásukról és ellátásukról, valamint harcok során vagyont szerezhetnek maguknak.

A köznép (hna’dun) szállásterületeit a törzs- vagy nemzetségfő jelöli ki. A közrendűek tagjai jog szerint szabadok, ezt nem lehet elvitatni akkor se, ha egy-egy előkelő fennhatósága és irányítása alatt élnek.

A rabszolgák (samor) a társadalmi hierarchia alján állnak, döntően hadjáratok, portyák folyamán kerülnek ak’khír földre. Nem rendelkeznek személyes szabadsággal, vagyontárgyként tekintenek rájuk. Uruk szálláshelyén élnek, szolgálatuk tartalmát rátermettségük befolyásolhatja. A rabszolgaság állapota öröklődik, de felszabadítás után az utódok is szabadok maradnak. Legnagyobb értékük a gyerekeknek, nőknek és az elfeknek van.

Arah - A törzsek élén az arah, a törzsfő áll, örökletes tisztség, a Rielat törzs esetében mindig máguspap is egyben az arah.

Rh’ak - Máguspap, a vallási élet vezetői, legalább két mágiaágban jártasnak kell lennie, és persze mondani sem kell, a nomád életmód miatt lóhátra születettek ők is. Nagy megbecsülésnek örvendenek, aki egy máguspapra kezet emel, a legkisebb büntetés a száműzetés, de általában halálra ítélik az elkövetőt.